2011.03.05. Kiültem a plázsra. Sehol egy lélek. Enyém az egész világ. A nesztelenséget egy fakopáncs kitartó kopácsolása és egy ölyv vijjogása töri meg. A távolban kormoránok tarkítják a kövezéseket. Fejem felett réti sas köröz. Ülök a kempingszékben és nyelem a sört. Ökör iszik egymagában, tartja a mondás. Vállalom. Felemelő érzés ökörnek lenni. Halat sem fogtam. Nem is érdekel. Itt ülök a semmi közepén és azon morfondírozok, hogy a “semmi” és a “minden” milyen viszonylagos szó. Van akinek ez semmi, nekem ez a minden. Feloldódom a tájban. A sör határozottan segít. Navigáció, majd illumináció.
A mai napra enyhe időt mondtak. Hajnalban -7 volt és délutánra is csak éppen +1 fokocskát mértem. Tóth Gyuri ma nem jött, mert hétköznap ér rá jobban. Fene vigye! Egyedül is tudok halat fogni!
(Ilyen lesz a kép, ha 1/30-ot exponálunk 15-szörös optikai zoomnál egy mozgó teknőből) Ez volt az első kő, amit megvallattam. A kárókatonák nem örültek a jöttömnek. Arrogánsan tovább álltak. Felőlem maradhattak volna, hisz sok jó állat kis helyen is elfér. Fáztam, mint a vadászkutya. A kő mögött teljesen nyugodt és mély a víz. Ha én süllő lennék biztos hogy ez lenne a tanyám. Virgonc gumihalamon még egy harapásnyomot sem találtam. A nemjójááát!
Tessék csak nézni! Ilyen tuti helyen szótlan a mélység! Hát, ki hallott már ilyet kérem!?
Már megint a hajó…Nem tudom megállni. Bocsánat. Olyan szép. Talán majd leszokom róla, ha megjönnek a halak.
Csiga hal helyett… Már nem lakik benne senki. Gazdája valószínűleg vízbe fúlt.
Nagyon alacsony a víz. Kétszer is ki kellet szállnom, mert a Dráva “közepén” elakadtam. Észnél kell lenni a téli kajakozásnál, mert elég egy sunyi kis ág a felszín alatt és már borul is a brájzli. Sekély vízben horgászbotokkal fejre állni tuti bottörés. Egész nap a polarizált szemüvegemen keresztül lestem a kristálytiszta vizet, hogy talán kiszúrok egy halat, de a meder teljesen üres volt. Ez igen sajnálatos.
Ezt a követ neveztem el múltkor Tibikének. Tibike nem szólt hozzám és követet sem küldött. Megalázó.
Szép kis homokpad. Ideális helyszín az elmélkedésre és talán a horgászatra is. Jó érzés kicsit letelepedni ezeken az ideiglenes szigeteken, hogy megfáradt tagjainkat átmozgassuk.
Beszakadt egy gumihalam, de nem bánom. Itt hagyom a névjegyem a halaknak, hogy tudják mire számítsanak legközelebb.
Horgásztársak, tetszenek már érteni a problémám? Nem baj, ha nincs hal, de egy ilyen izgalmas kis lyukban ne legyen semmi? Hát hol az Isten? Nem tehetek róla, hogy ismét hajót kellett fotóznom. (Ekkor még nem sejtettem, hogy röviddel ezután szembe találom magam egy egész hal armadával.)
Legalább a farkát tépték vóóna le!
Úgy döntöttem, hogy nem fordulok vissza a Fekete-víz befolyójától, hanem tovább lapátolok árral szemben, amíg bírom szusszal. Pontosan 1500 métert tudtam ráevezni, mikor a GPS nyomogatása közben a szemem sarkából fekete pacákra lettem figyelmes. (Ezen a szakaszon olyan 1 méternyi lehetett a víz és elég sebesen szaladt.) Sajnos a hajó lendületben volt és már hiába próbáltam fékezni. A váratlan és hivatlan látogatás elkerülhetetlen volt. Úgy, ahogy voltam becsörtettem pikkelyes barátaim társaságába, amit ők szemlátomást nem toleráltak. Olyan nagy volt az iszkiri, hogy egyikük lefejelte a műanyag szivarom oldalát. Arrogánsabb banda, mint a kormoránok voltak… Fene egye pedig ezek nagyok lehettek. Mindegy. Nem mondhatni pompás randevúnak, de legalább láttam halat. Haraptak is, csak kajakra. He-he.
Még jó, hogy Ocean Kayak-ot választottam. Mindennek van hely. Lehet, hogy alkoholisták tervezték. Alkoholisták, alkoholistáknak.
Ha ezt Gyuri meglátja! Délutánra a hőmérséklet 0 fok fölé emelkedett, így hát jobban láttam a spenótot behűteni.
Popej a hős tengerész, hajóját sosem éri vész, szeli a habokat, fingik jó nagyokat, holáré, holáré, hopp. Ez a kép már a plázson készült. Gumicsizma viselése kötelező! (vörös csillagos sört elvből nem fogyasztok)
Visszafelé csorogva egy sejtelmes kis öbölre lettem figyelmes. Úgy festett megér egy próbát.
Ugyanaz az öböl belülről fotózva. Sajnos néma volt a víz.
Ezt is megpróbáltam, de nem jártam sikerrel. Csodás helyeket dobáltam végig, de még csak rávágásom sem volt. Visszafelé menet egész úton ezen a fogas kérdésen törtem a fejem, de nem született elfogadható teória a halak holléte felől. Aztán kikötés után találkoztam egy horgásszal, aki megmondta a nyerőt. Mennykő módjára hasított belém a megvilágosodás. Tényleg, erre nem is gondoltam! A HALAK NEM ESZNEK kérem szépen!
Hazafelé menet… A szivar a levegőt is jól szeli.
Otthoni fogadtatás…
atyafipeca.hu 
És azt is a horgászok mondják, hogy télen nem lehet a Dráván fogni semmit. A magunkfajták. Mert egyeseknek sikerül. De mi is meg fogjuk tanulni. És megfogjuk.
Most végigfutott egy könnycsepp az arcomon.
🙂
Akkor egy könnycseppre nálam 3 sör jut. :-O Gut, besser, gösser. És mi jön a gösser után? Das Boot? :-O
Annyira lefoglalt a kajak és a halak űzése, hogy szinte megfeledkeztem a március 1.-ről, ami ugye a csuka mellé süllő, balin. “Békésebb” vizekre kell eveznünk. Elnézést az ívóktól.
Én ilyenkor mindig sügérezek. :-O
Jó válasz, Brávó, jutalmat érdemel, nyalhat!
🙂 🙂 🙂
Illett volna tudnia, hogy az USA fővárosa Dallas. 😮
Szép napot mindenkinek. Segítséget kérnék,szeretnénk a Dráván horgászni de nem az “élő Dráván” mert ott kétszer próbáltunk csekély sikerrel.Valami lassú szakaszt próbálnánk ki, eddig csak tóban pecáztunk így a felszerelésünk és “tudásunk” is ennek megfelelő:). Valahol Harkány-és Vajszló magassága lenne számunkra az ideális.Minden tanácsot és segítséget szívesen fogadunk.
Előre is köszönöm
Üdv Cunbi
Szia Cunbi!
A Dráván való sikeres horgászat nem egy leányálom. 🙂 Nem lehet teljesen kitanulni, mert ahhoz egy emberöltő is túl kevés. Bár kérdés mit nevezünk “sikeres” horgászatnak. Én már többször próbálkoztam a Drávával, de mindig beletörött a bicskám. Rapalák tucatjait dobáltam el, míg a helybéliek az orrom előtt szedték ki a harcsákat. Van aki csukott szemmel is látja a meder akadóit, töréseit, kövezéseit. De hát mi sem vagyunk bokorkarcsik… 🙂 Kérdésedre nehéz válaszolni, mert nem tudom, hogy pergetni szeretnétek-e, vagy csak fenekezni. Mindenesetre a “lassúbb” vizek sok helyen fellelhetőek. Pl. minden kanyar belső ívén, partról bedőlt fák mögött, mesterségesen összegányolt zátonyok mögött, vagy éppen kövezések árnyékában. Ezek a tereptárgyak szinte mindenhol megtalálhatóak, ha sétáltok pár száz métert.
Szabolcstól felfelé kb. 2000 méternyire van az első kövezés, de ha lefelé indultok jóval korábban találkozni fogtok velük. A Drávát szerintem csak akkor lehet megismerni, ha sokat jártok. Röviden ennyi.
Köszönöm igen tudom hogy,nincs tuti hely de eddig csak nagyon magas part szakaszt találtunk és ott “rendeztünk táv dobó versenyt”::)) a fiammal.Amúgy fenekezni szoktunk de a pergetéssel is szívesen meg ismerkednék. januárban voltunk Szabolcson sétálgatunk nézelődtünk és irigykedtünk a mert a másik oldal kevésbé tűnt magasnak.Akkor lefelé indultunk kb fél órát mentünk de sajnos nem sikerült olyan helyet találni ami elégé biztonságosnak véltem volna. nevesen aki akar de mivel nem tudok úszni, így csak olyan helyre megyek a fiammal ahol minimálisra tudom csökkenteni annak a veszélyét, hogy bele csúszunk.Köszönöm hogy válaszoltál.
üdv cunbi
Szívesen. Talán még megoldás lehet a homokzátonyokon való horgászat. A híd alatt most van egy jó nagy homok placc.. Igaz az eső miatt kicsit árad a Dráva, de szerintem két nap és ismét alacsony lesz.
Köszönjük