ACHTUNG FISCH! ALARM!

2011.03.26. Megjött a tavasz, dagad a f@sz, avagy a torkos balin története.

Az OMSZ rossz időt ígért szombatra. Vaciláltam is, hogy menjek-e, de a külföldi meteorológiai oldalak megnyugtattak, hogy szép időnek nézhetek elébe. Napsütést és élénk-erős szelet írtak, de efféle tényező nem hozza zavarba “a hajót” kérem szépen.

Hajnali 4-kor keltem csipás szemekkel és Fifike rögtön lecsapott a jó meleg párnámra. Persze előtte az ágyra. Az ilyenekből lesznek az ölebek kérem szépen. Irigyeltem, amiért esze ágában sem volt halat fogni. Úgy látszik csak az ember ekkora barom…

A reggeli tojásrántotta elfogyasztása után azon kaptam magam, hogy már dél van és sajognak a karjaim, pedig már fél hatkor vízen voltam. A Dráván más az időszámítás. Lehet, hogy a sebes víz felgyorsítja az időt is. Kora délutánra 20 fokig kúszott a higany és ragyogóan sütött a Nap. Az egyetlen nemkívánatos tényező a 8-10 csomós nyugati szél volt, ami néha annyira feltámadt, hogy letépte a fejemről a kalapomat. Szerencsére a folyó kanyarog és nem mindig pofába kaptam a szelet. A Fekete-vízig nagyon munkás volt az evezés, ezért előkerült egy lidokain injekció is a hajó gyomrából.

Az evezőm Dráva kompatibilis lett. Ha elmerül a vízben nem lehet észre venni. Látni és NEM látszani! Röviden összefoglalva, a befolyóig halnak nyomát sem láttam. A Fekete-víz kövezése a legutóbbi esőzésnek köszönhetően eltűnt és sunyin lapított a mélyben, de a víz elárulta a hollétét. A kövek mentén csobbanásra lettem figyelmes, de csak egy faág esett a vízbe.  A viharos szél karvastagságú száraz ágakat tört le, amik minduntalan megtréfáltak. Megnyugtattam magam, hogy a Dráva még hideg és a felszíni rablás teljesen kizárt. Domolykóék még a fenéken vagy vízközt tanyáznak. Legalább az vigasztalt, hogy a csónyakomat sikerült megszoknom, kiismernem és már észre sem vettem, hogy gondot okozna az erős szeles iránytartás. Azt hiszem nem fogok oldalkormányt venni rá. A befolyót elhagyva tovább indultam és feleveztem még egy kilométert, ami aztán meghozta a várva várt sikert.

A homokpadok környékén egyre több kishal rajra lettem figyelmes. Rögtön felugrott a polarizált hegesztőszemüveg és megnövesztettem füleimet. Egy helyen V alakban felpúposodott a víz. Gyanús. A kishalak szétrebbentek… Húha. A következő pillanatban egy óriási rablás és egy küsz szaltózott fel a levegőbe. Kikötés (lsd. kép)majd ösztönösen a könnyű pergetőbotom után nyúltam. A 16-os monofil zsinórom végén ott figyelt a kiéhezett skitter pop, akinek már vérben forogtak a szemei. Óvatosan begyalogoltam térdig a vízbe és legörnyedve vártam a következő rablásra. 5-6 perc múlva meg is jött. ( A kajak és a kő között félúton) A popper pontosan a rablás közepébe repült és az első “durrogásra” eltűnt egy ezüst torpedó szájában. Hohóóóóóó, visít a fék, görbül a bot, végre egy HAL! Nem túl hosszú küzdelem után a kezeimben tartottam egy délceg balint, aki szemlátomást meglepődött, mikor átlátta az ármányt.

Rövid fotózás után visszaengedtem az otthonába.

Vegyük úgy, hogy a parádés szereplés után meghajol a popi a homokpadon. Ezt az akciót az összes popper megirigyelhetné. A két hármashorgot le fogom cserélni szimpla egyes horgokra, mert csúnya munkát végeznek a kampók. (Általában a kopoltyúk kapnak nagyot, amik az oxigénszállítás miatt tele vannak vérrel és a legsérülékenyebbek.)

Ez a cájg megér egy misét. Huszas ABU SORÖN SX, 16-os zsinórral és egy 3-15 grammos Capture bot. Nagyon finom! A cucc szó szerint súlytalan. Akár napokig pergethetünk vele és nem fogunk elfáradni. Mikor megvettem a Sorönt nem tűnt nagy durranásnak. Végezte a dolgát. A különbség akkor lett óriási, mikor a kezembe került a régi orsóm. Ég és föld. Aki még nem próbálta volna a könnyű pergetést, próbálja ki mihamarabb, mert ez az egyik legélvezetesebb, legínyencebb móka. A 20 grammos támolygó kanalakat meg adjuk le a MÉH-be, ahová valók.

Hazafelé menet megálltam a Fekete-víz felett egy 20 méternyivel. A képen látszik, hogy kapott a hajó egy meghajlított alumínium lemezt, amire a kötél van feltekerve. Így már hátul is ki tudom kötni. Szóval ilyen “meredek” helyeken is ki lehet ezekből a torpedókból ugrani. Ezen a szakaszon is akasztottam valamit, de sajna lemaradt.

Hazafelé menet. A falunk távolról.

Fifike otthon virággal várt. Biztos ez a fájdalomdíj  a reggeli kitúrásért. 🙂