2011.06.18.
A Duna-Dráva Nemzeti Park egységein belül most a Mohács alatti vizeké volt a főszerep. Régen jártam már erre és a nagy hősség miatt nem is terveztem egész naposra a túrát. Sajnos a Külső Bédán primkó autóhifi mélynyomó és üvöltözés törte meg a csendet és igen sokan horgásztak. Az élő Dunán meg mérgezett egér módjára közlekedtek a motorcsónakok. Bár ez utóbbi még elviselhető volt. Úgy látszik, hogy már mindenki elfelejtett evezni. :-O Ormánsági magányosságom után kozmopolitának éreztem magam a Duna ezen szakaszán.
A hét elején megjöttek a külföldről rendelt ultrakönnyű műcsalijaim és már csak arra vártak, hogy megsétáltassam őket. (A bal szélső már domira van hangolva) Megérkezés után még mielőtt kajakba szálltam volna a partról megpróbáltam belőni a wobblereket, mert gyárilag sajnos igen kevés Rebel van helyesen beállítva. Oldalaznak, bukdácsolnak, felfekszenek, vagy éppen sehogy sem veretnek. Rögtön az első próbadobás után ütést konstatáltam a boton és a második hajítás után követte valaki a csalit. Aztán harmadjára…
…egy szép akasztás után partra vezettem a délceg tüskés lovagot. Itt rövid időn belül megpattant még egy süllőm és kisvártatva…
…egy garázda sügérrel gazdagodtam, aki kis mérete ellenére átrendezte a fedélzetet.
A napfelkelte viszont már hajóban ért és serényen,
félgázon igyekeztem a kis csatorna felé, hogy elérjem a befolyót. Az átjáró néha szűk és bozótos. Figyelnem kellett a botokra, hogy ne akadjanak bele a víz fölé nyúló faágakba.
Hála a fedélzeti navigátoromnak flottul ment a tájolás.
És íme a kövezésen túl ott virít az élő Duna. Sebesen kieveztem a kövek mellé a betóduló vízhez és balinban bízva elindítottam egy legendás F 49-est. Az első dobást rávágás követte, de a hal lemaradt. Másodjára már egy rablás közepén landolt a csalim és…
…egy balin kéredzkedett be a hajóba.
Az eseménydús reggelt egy kis falatozás követte, majd sebesen tovább indultam, mert tudtam, hogy a Nap ellenem dolgozik. Általában a balinok 90%-át kora reggel fogom, mert akkor a legbátrabbak, de napközben olyan óvatosak és rafináltak, hogy nincs az a műcsali, amit ki ne röhögnének. Főleg a nagyobbak vannak nagyon csúnyán kitanulva. :-O
Ez a felvétel már a Gabriella-sziget alatt készült és megmertem volna esküdni, hogy nem balinok, hanem süllők raboltak a felszínen a limányban. Zsinórvégre került egy parányi bug és rögtön az első vontatásra sikerült egy süllőt akasztanom, ami a hajó mellett lemaradt. Ezen a szakaszon több koppintásom is volt, de nem igazán akarták bekapni a plasztik csodát, míg végül nagy nehezen…
…egy kapitális süllő landolt a fedélzeten. :-O Mellékesen a Salmo Tiny ismét hatalmas vereséget szenvedett, mert még csak ütés sem volt rá. Lehet kap egy barna cserebogár festést és letöröm a terelő lemezét. Csinálok belőle Feketére víz tetején fuldokló tehetségtelen és elbaszott statisztát. :-O
Nagyon szép helyeken csordogáltam végig és néha egy-két kiskorú, csíkos oldalú fenegyerek ütötte meg a bágokat, de kényesen vigyáztak arra, hogy meg ne akadjanak. Útközben a hajó stabilitását is letudtam tesztelni, mert igen közel húztam el egy hatalmas uszály mellett. A hullámaira derékszögben ráfordultam, de így is elég hajmeresztő érzés volt mikor két lábra állt a hajóm, hogy utána nagyot csattanva orra essen. Ha oldalról kapom az anyagot úszás lett volna a dologból. Szóval csak óvatosan a kajakokkal.
A kövek a szerb határ közelségére figyelmeztettek és ebben a visszaforgóban bődületes nagy balinok túrták a vizet. Nem nagyon erőltettem magam, mert tudtam, hogy csak kinevették volna a giccses műcsali parádémat. Egyébként ismét valami szösz lepte el a vizet. Talán ez is a kanadai nyárfa gecije lehet. Nem tudom, de már nagyon tele a tököm azzal, hogy hónapok óta ez a szar csüng a zsinóromról, lehetetlenné téve ezáltal a horgászatot. A legutolsó határkövet elhagyván véletlenül sikerült egy kicsit átnéznem Szerbiába, de a külföldi balinok is rafkós oldalukat mutatták. :-O Na akkor irány haza!
Jobb oldalon már a Gabriella-sziget látszik ismét(bár az igazi sziget kicsit lejjebb van) és középen távol a kövezésnél virít a befolyó, ahol az út elején a balint akasztottam. Szemben található a Szúnyog-sziget. Az autóhoz érve még dobtam párat a partról és egy elhibázott süllő után fogtam még egy középcsoportosat. Ennyi lett volna ez a rövidke bejegyzés. Egész úton a Dráván, Szaporcán és a Feketén járt az eszem.
Végezetül egy kis rövidke ismertetés a Duna ezen szakaszáról, a MOHOSZ oldaláról kimásolva:
“A város alatti jobb oldalon kőzárás vezet a Cigány-sziget híres süllőtartó ruganyaihoz. Szükséges csalihalunkat mindjárt a zárás alatt gyűjthetjük be kispecával. Nagypartos. Híres univerzális horgászhely az 1442-nél. Béda-fok: mélyvizű gurgyó. A Digáncsi-zárás vezet a Gabriella-szigetre. Ismert horgászhelye a Gabriella-gurgyó. A boki első és második kőrugó feltöltődöttsége ellenére pontyozó helyeket igér. A határ-kőruganyt még mély vizek ölelik. Majd Horvátország határához érkezünk. Bal parti haltanyák: Repity-gurgyó, Repity-partos (tuskós, mély vizek ölelik), Debrina-sarkantyúk. Aztán már Szerbia határa következik.”
Ígéretes a Béda, de sok a horgász,.
Lehet hogy a múltkor nekem is többet kellett volna pecáznom.
Sala
Hétköznap kéne lemenni éjszakára. De már vége a sulinak és sokan nyaralnak. Szóval azt hiszem nekem marad a Dráva, igaz most kakaós a jellege sajnos és az eső hatására megint várható, hogy duzzadni fog. Van egy 4 60-as match botom. Azon filózom, hogy compózni kéne a Feketén nagyon érzékeny feltolós cuccal. A helyiek a 30-as zsinórral és a csukázó dugókkal nem csoda, hogy nem fognak halat. Csak gilisztát kéne venni meg egy kis etetőanyagot. Persze a másik bottal domizhatnánk közben. Sőt azt is el tudom képzelni, hogy 3 szék kerülne a töltésre, hogy Joó kolléga se maradjon le semmi joóról. :-O
A compó a legszebb halunk. Régen fogtam már olyat a tenyeremben.
Tinca tinca:http://hu.wikipedia.org/wiki/Comp%C3%B3
Marha találó a magyar nyelv. A Feket-sügérből a nép “fekát”, míg a compóból nagy és fekete uszonyai miatt “cigány” halat csinált.
Természetesen korrektebb lenne őket afroamerikai, illetve roma halnak hívni.
El is határolódok mindazoktól, akik nem ezt teszik. :-O
http://www.kislexikon.hu/ciganyhal.html
http://indafoto.hu/charon24/image/4540323-60b7e6ca
Compó Rulez
🙂
Neked, mint a UL peca doájenének biztos össze fog jönni a compó, csak erősen kell rá gondolnod.. Vihetem a szákot?
Nem tudom még.Talán ezt a feladatot másra fogom bízni. :-O Mi lenne, ha Te kevernéd meg az etetőanyagot? Utána jöhetne majd a horogkötés és a szákolás. Szóval a lépcsőket be kéne tartanod. :-O
Péntek éjjel lent voltunk a Csele-patak befolyójánál…az első kánikulai nap és péntek lévén délután a homokpad a sok fürdőző miatt úgy nézett ki, mint a Coca-Cola Beach House, estére meg megérkeztek a nyaralótulajok meg a mohácsiak. A két szomszédos homokpadon 24 világítópatront számoltam meg éjfél előtt nem sokkal.
Mondanom sem kell, hogy berkire, halszeletre, wobblerre egyformán nem volt semmi. (délután sikerült arasznyi balint fogni)
Hajnali 4-kor dobáltam balinokra, süllőkre az f49-cel, meg ssr-rel, meg thrillel, de nagy nulla volt.
Az éjszaka nagy élménye volt a kőruganyon elaludni 45 fokos szögben…mások fizetnek egy ilyen akupresszúrás kezelésért 🙂
Szerinted becsüljük meg azt ami van. 🙂
Mármint kelet helyett délnyugat. 🙂
Jól látom, hogy az F49-et sárga lakkfilccel pimpelded meg?
Persze, feltuningoltam. Cselében domi akad vajon?
nem tudom…nem hiszem…szerintem víz is alig akad benne, de hát Kaszárnya óta bármi lehet…
A Duna szó szerint rongyosra van dobálva. Talán már 2011-es Rapala katalógusuk is van a halaknak. :-O Biztos vannak olyan körülmények, mikor eszement módon rontanak a műcsaliknak, de akkor ott kell lenni és az a dolog neheze.
Részemről megelégszem a kisebb vizekkel, az eldugott kis falvakkal és a néptelen partokkal. Ez a nagy halat akarok fogni feeling kissé szánalmas és nevetséges egy idő után. Majd jön a nagy hal, ha akar. Addig is domolykók tucatjai aranyozzák be a magányos pergető horgász lelkét és jászok kötnek piros selyem masnit a szívére nap, mint nap.
Múltkor Fekán(:-O) egy horgász megkérdezte, hogy milyen a felszerelésem, mikor már kezdett gutaütést kapni a görbülő botom láttán. Elmondtam neki, mire ő:
-Az semmi az enyém 80 grammos és fonott zsinórt használok!
Sajnos nem sikerült neki levonni a konklúziót, de hát jobb is így.
Én is jól járok ezáltal és a halak is. :-9
Szaporcán megismerkedtem egy gazdával. Múltkor kinézett hozzám és mutatott egy helyet a Pécsin, ahol elmondása szerint egy 10-15 kilós csuka portyázott. Nem hinném, hogy kamuzott, elképzelhetőnek tartom, bár elég bizar szaga van.
egyszer hallottam, hogy az Üszögi tóban is van egy óriási csuka 15 kilósra mondták…
…kiderült, hogy egy véletlenül betelepített balin nőtt fel 2,5 kilósra…csakhát a felszíni rablás látványa megindítja a fantáziát
egyetértek…bár a Dunán is kell lennie még olyen helyeknek, amik annyira nem népszerűek…bár elismerem, hogy a 2500 HUF/év engedély nem okoz komoly szelekciót 😦
Vannak bizony, de azok hajót követelnek. Mondjuk kajakot. A Béda egészen le a Szerb határig egy formában lévő evezősnek smafu. Szóval ezért kár benzint égetni és szétbaszni a vizet egy hajócsavarral. Bár fórumokon olvastam már, hogy az igazi harcsázó ladik 550 kilós 25 méter hosszú és 8 méter széles. A motorja pedig négyütemű, 260 lóerős, ikerturbós és szükség esetén nitró befecskendezésű. :-O
Az, hogy amerikában kajakkal aprítják a 150 kilós marlinokat smafu kérem! :-O És nem csak kardhalakat:
http://www.vagabondish.com/big-fish-little-boat-extreme-kayak-shark-fishing/
http://www.basspro.com/webapp/wcs/stores/servlet/CFPage?storeId=10151&catalogId=10001&langId=-1&mode=article&objectID=32504
http://kayakfishingblog.com/?tag=sport-fishing
http://able2know.org/topic/111979-1
http://sebagocanoeclub.blogspot.com/2007/05/jamaica-bay-kayak-fishing-tournament.html
http://www.collegehumor.com/picture/6472003/big-fish
Ismét egy színvonalas bejegyzés,köszönjük!
Nem csodálkozom,hogy egész úton a Dráván, Szaporcán és a Feketén járt az eszed,hiszen itt nem volt fehérnép aki horgászik…;-)))
Hát szívesen. 🙂
Lehet, hogy igazad van. :-O
tisztelet a kivételnek, pl. nekem szőke árja fajtának 🙂
meglepődnék, ha borulnál egy folyami uszály hullámaitól.. nekem egy scupper prom van, eléggé hasonló a te kajakodhoz, tengeren búvárkodtam belőle öt évig. sokszor másfél méteres vagy nagyobb hullámok közt, vagy tízemeletes tengerjáró hajók közelében, és nem vagyok valami profi kajakos 🙂 meglepően stabilak ezek a kis dögök.
Ez jól hangzik!
Csak hát tudod mi a tükörsímához vagyunk szokva és hát néha befosatós egy nagy hajó jelenléte. Nem is magamért parázok, inkább a rengeteg cucc miatt a fedélzeten. Egyébként baromira hiányzik, hogy valami dobálja a hajót. Mindig szerettem a ringatózást. 🙂 Talán majd a Balaton prodzsekt kicsit mozgalmasabb lesz. Bár atomtengeralattjáróval biztos nem fogok találkozni. 😮