Közzétéve

Vertikális hókuszpókuszozás a Sión

2011.12.10. Tapasztalataim, meglátásaim, miegymás…

Van úgy, hogy az ember hosszú-hosszú éveken keresztül szemlél valamit, aztán egyszer csak hirtelen meglátja a dologban rejlő zseniális lehetőségek tárházát. Newton főjére almának kellett pottyannia, hogy kipattanjon fejéből a gravitációelmélet szikrája. Lassan itt vannak az ünnepek… Egyik este feleségemmel átválogattuk a karácsonyi fenyőfadíszeket, amikor egy apró piros kis hóemberkére bukkantam.       “-Nézd milyen aranyos!” – mondtam hangosan és nyújtottam volna az asszony felé, de ügyetlen voltam és kiejtettem a kezemből. A parányi hóemberke engedve a gravitáció törvényeinek vertikális zuhanásba kezdett és nagyot csobbant a kutyám ivóedényében. Heuréka! Megtaláltam! – kiáltottam fel és örömömben egy  cigány roma kereket hánytam.

Az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy az ember ne zárkózzon el az új dolgok elől és próbáljon meg nyitott szemmel járni. Ha jobban belegondolunk nem biztos, hogy szükségünk van drága műcsalikra, amiket a halak már messziről megismernek.

Az általam kifejlesztett módszer lényege abban rejlik, hogy a megszokottaktól eltérően, merőben más műcsalikat kínáljunk fel kedvenc halainknak. Véleményem szerint nem jó, ha egy wobbler veret, mert a halak oldalvonaluk segítségével megérzik, hogy műhalacskával van dolguk. A fenti felvétel  legkedvesebb műcsalimat, a “csonti-hóember wobblert” mutatja, melyet függőlegesen tunkolva, azaz mártogatva illik bevetni. Elsősorban erősen tökleveles vizekre ajánlom, ahol csak kevés szabad vízfelület áll a rendelkezésünkre. Bátran tunkoljuk a lyukakat! Főleg csukára és öreg compókra ajánlom.

A “poli-csimasz angyalka” sem produkál intenzív veretést, viszont parányi csengettyűje  segítségével igen csak magára vonja a ragadozó halak figyelmét. Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretnének elrugaszkodni a klasszikus, katolikus pergetéstől a református pörgetés irányába. Elsődleges célhalai: fenekeszeg, jaszkó, lógya. Most biztos kinevettek, de az idő majd engem fog igazolni. Az ősember sem hitte el, hogy fel fog egyenesedni és hogy lesz idő, mikor az emberek szputnyikokat fognak meglovagolni és minden háztartásban automata mosógép fog működni. Még a tároló orsót sem volt képes felfogni, nemhogy a peremfutó orsó működését megérteni.

A “támolygó-poli sziámiáú” már igazi nagyvadakra lett kifejlesztve. A farokra vulkanizált drilling és a strapabíró karabíner nélkülözhetetlen belépő a bajuszosok előszobájába. Főleg ősszel, az egérúszás idején nem hiányozhat a harcsázó horgász tarisznyájából. Vezetése roppant egyszerű. Sekély vízben, főleg homokpadok mentén ajánlatos a fenéken megsétáltatni. Persze úgy, hogy közben támolyogjon.

És íme hölgyeim és uraim! Ő lenne a legújabb fejlesztésem, a “poli-double-hókuszpók wobbler”. Kimondottan kapitális csukákra lett kifejlesztve, méghozzá vertikális pergetőknek. A mai peca előtt Balázs hívott telefonon és azt mondta, hogy olyan vízre megyünk, ahol igen sok csuka lesz. Akkor már tudtam, hogy a mai nap nagy részét a vertikális hókuszpókuszozásnak fogom szentelni. Na, de ne menjünk a dolgok elibe! Csak lépésről-lépésre haladjunk! (az itt felhasznált írások és az archivált képek az AtyafiPeca tulajdonát képezik és engedély nélkül tilos őket bármilyen virtuális, vagy éppen analóg felületen felhasználni!)

Igen, ez az én elemem! A tettek mezeje. A mai túrát részben Balázsnak, részben pedig Domynak köszönhetem, akik önzetlen segítőtársaim voltak a szombat délutáni hókuszpókuszozásban.

Balázsé volt az első hal, ami Gülükére jött. Ez a műlégy Balázs saját fejlesztése lenne. Saját műhelyben, saját satuval, saját kézzel alkotta meg egy pillanat alatt.   Igazi remekmű. Domy közben nem domit, hanem karcsikat fogott. Én kezdtem magam kellemetlenül érezni, mert a vertikális hókuszpókuszozás nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kénytelen voltam hóember-wobblerre váltani és pár dobás után…

megelevenedett a pálca a kezemben. Szaltó-szaltót követett és pár kisebb malőr után parton tudtam az első halamat. Úgy érzem ez igazán szép teljesítmény volt tőlem. Főleg, ha figyelembe vesszük az ezen a síkon kifejtett, újszerű, úttörő tevékenységemet.

A csuka színe nem fakó, hanem nagyon frankó sötétzöld árnylatban pompázott. A meredek part miatt nem volt lehetőség a finom búcsúzkodásra. Paraszti módon visszapenderítettem a vízbe.

Időközben Balázs egy újabb bodorkával gazdagodott.

A szendvicsem elfogyasztása közben láttam meg ezt az érdekes, nem tudom micsodát. Magvas is, meg szöszös is, meg héjas is. Valaminek a termése lehet. Tehát a kép címe: Valaminek a termése.

Ő lenne a második zsidókrokodilom, de őt már a “csimasz-angyallal” fogtam tunkolgatva, a part menti bokrok között. Igazán izgalmas élmény volt partra segíteni. Neki is szép, sötét színű árnyalatai voltak. Egyébként szerintem ez már a fotózás alja lenne. Csukát horgászbot mellé odarak és exponál. Ez van sajnos. :-O Na , de mit csinálhat Balázs?

Éppen a folyón kel át, miközben magasra tartott jobb kezében a légyzsírját szorongatja. Természetesen ne felejtsük el, hogy a légyzsír nem más, mint közönséges vazelin. Hmmm….

Nofene. Ez meg én lennék tunkolgatás közben. A felvétel elkészültekor még nem sejthettem, hogy a következő másodpercben ordas nagy rávágásban lesz részem.

Ő lenne a mai nap záróhala és amint látjátok a hófehér angyalka fekete ördöggé változott. Tulajdonképpen mindvégig ő Vitte a prímet és ő virgonckodott a  cérnám végén, de hová lyukadna ki a világ, ha mindEn egyes bejegyzés, vagy horgászújság a valóságról szólna? Nem esik nehezemre beismeRni, hogy horgász pályafutásom alatt semmiféle újítást, vagy saját módszerT nem sIkerült kifejlesztenem és nevemről még csak támolygókanalat sem neveztek el. Sosem hittem a messziről jött szaKértőknek és nem igazÁn érdekeltek a versenyhorgászok tapasztalatai és a különböző fórumok megmondóemberei, önkéntes feltalálói. Mindig a megérzéseimre hallgattam és fogtam haLat, mikor fogtam és nem fogtam, mikor nem fogtam. Közben pedIg jókat nevettem. Vagy a szemközti part horgászain, vagy saját magamon. Utóbbin gyakrabban. Ilyen egySzerű ez.

“Vertikális hókuszpókuszozás a Sión” bejegyzéshez ozzászólás

  1. mekkora barom vagy Te!!! 🙂
    A közönséges nyájas olvasó meg idetéved egy Google találat után, oszt’t egyszerre egyre többen dobálnak majd karácsonyfa díszeket a vízbe…
    Sziámiáúval nem is fogtál? Biztos rezesek után kajtatott!

    Válasz

  2. Leszel Te még kevésbé vicces! Amikor lógó orral hallgatod a bírót, ahogyan kiméri Rád a két évet! Te köztörvényes bűnöző! Még a Bárándi se’ húz ki a sz@rból. 😀 😀 😀

    Válasz

  3. Hangos röhögéssel kezdeni a vasárnapot…
    Köszönöm! Már nem is bánom annyira, hogy ma délelőtt
    elmarad a Pécsi-tavi pergetés.
    A mondanivaló pedig “átjött”! 🙂

    Válasz

  4. Nekem Sziamiau és Hókuszpókusz tetszett a legjobban… 🙂
    Ha piacra dobnád, vinnék, mint a cukrot….
    Én is vennék belőle, és az összes fanatikus pecás haveromnak ezt adnám ajándékba.
    Sírnának a röhögéstől. :’-D

    Válasz

  6. Elsőnek fehér a fehérbe jutott eszembe (mész a p.ba), de később rájöttem, hogy te a nagy szellem fia vagy, így nem szabad bántani, csak sárga színű házba kell költöztetni, ahol nincs internet, és kedves emberek adják fel azt a szük kabátot háturul.

    Válasz

  8. Hiánypótló mű! Nagyon vártuk és lőn világosság, na nemhiába … :-))))
    Az utolsó paragrafusban elrejtett eszenciális lényeget csak a beavatottak értik, AzHofi szemlátomást még nem 🙂

    A webszámláló állását 😀 (ami még a google page ranking algoritmusát is megtéveszti) jó lenne ha megosztanád a hozzászólókkal.

    Javaslom a folytatást a ‘fíderbottal lékből… törpilla tubefly-al’ epizódot, mint továbbfejlesztését a móccernek.

    A képen ki mosolyog ? – Éva, Mari, Irén …

    További sikereket a határterületek felfedezésében, ja és el ne felejtsd megosztani.

    A BubuCuproPenis őrizzen meg sokáig nekünk!

    Válasz

  10. Tegnap annyira lefárasztottuk egymást, hogy elaludtam és nem tudtam megvárni a bejegyzés közlését. Pedig be voltam sózva, hiszen megbeszéltük, hogy most nem csinálunk tükörbejegyzést (hogy unalmassá ne váljon), Atyafi írja le a nap nagy tanulságait. Kicsit lelkiismeretfurdalásom volt a ferde tükör miatt, de mivel tegnap egyszerű kérdezőből “spamgyárossá” váltam azon a bizonyos sötét oldalon, csak támogatni tudom a dolgot. Azt elfelejtetted leírni, hogy gülükével az istennek nem bírtam gébet fogni, pedig próbáltam, esküszöm, mindent bevetettem, ezek szerint tényleg van még mit tanulnom gébezés terén. 😦 Pedig tényleg érdekel a géb, hiszen gébezni jó. Mert a géb az mégiscsak géb.
    Egyébként nagyon jót pecáztunk hárman, végre igazán felavattam a tenkara (IGAZI tenkara) botom, még jobban beleszerelmesedtem. Nagyjából ennyi, a többit leírta a rezesbaglyok kebelbarátja.

    Válasz

  13. Kisgyereknek nagyon is helyén való a meglátása, mint nála mondottam;

    Én a szám misztikával kombinálom a műlegyezést, méghozzá úgy, hogy még a vízpartra sem megyek ki khöő…

    Az írás lényegtelen és szellemi értékkel nem bíró részére csak annyit:
    remek peca lehetett, megérdemeltétek a fogásokat, csak ámulok ezen a milliónyi halon amit megfogtok .

    Válasz

  14. Könnyesre röhögtem magam ! Köszi !
    ( A bírósággal meg ne foglalkozz, viszünk Neked reszelős tortát a sittre 😀 )

    Válasz

  15. A firkálmány közepén kérdem a feljebbvalómat, hol is vannak most a karácsonyi díszek. Azt hitte viccelek, de mutattam a hóemberfogtacsuka esetét bizonyítékul. Talán elhitte. 😀
    Ez volt a sokadik legjobb bejegyzés. Vertikálisan magasodik a horizont fölé. 😉
    A rózsaszínbikinis szőkenős képet elnézve odaképzeltem magam. Persze nem a csaj mellé, hanem a helyére. 😐
    Amúgy meg a “Valaminek a termése” az Asclepis syriaca nevű, Ámerikából érkezett, s itt iszonyatos nagy karriert befutott növény toktermése. Mifelénk (s még sok helyütt) vaddohány a neve, képzetlen amatőrkertészek papagájvirágként tartják, s még pénzt is adnak érte, pedig itt, a homokvilágban a legocsmányabb gyomok egyike, s irtjuk, ahol tudjuk. A növényvilág razbórája és törpeharcsája egy személyben. A hivatalos magyar neve selyemkóró. Amúgy szép.
    (Hova lett az első hozzászólásom?)

    Válasz

    1. “A rózsaszínbikinis szőkenős képet elnézve odaképzeltem magam. Persze nem a csaj mellé, hanem a helyére.”
      Hmm, érdekes. Én ahányszor ránézek a képre mindig BELE képzelem magam a csajba. 🙂
      🙂

      Válasz

      2. Ha tenmagadat képzeled bele, akkor kimondhatom, hogy egy nagy micsoda vagy? 🙂

        Válasz

      3. 🙂 😀 meghehehe…
        Amúgy ne vagyok nagy tudós, azokat 170 cm felett jegyzik. 😦
        De hívhatsz kis tudósnak. 😉
        /Amúgy ma bagót mentettem. Most itt van a sufniban. MEgvizsgáltam, NEM rezes, csak füles.

        Válasz

      5. Ide írhatsz: momohollo@gmail.com

        szegény füles bagó sajna reggelre kipurcant, gondolom vmi gk gázolta el (mert út mellől lett begyűjtve). Azóta este félek kimenni, mert a rezes rokonság bosszúra lihegve csörgeti a rézf…át a tanya felett repkedve. 😦

        Válasz

    1. Az innováció nem betegség, hanem tehetség! Bizony! :-O
      Bár valaki szerint lusta vagyok és a katasztrófa felé sodródom… Ej, de szórakoztat az a srác! 🙂

      Válasz

      1. Hát Gyerekek én nem találok szavakat! Most találtam ezt a fotót Pupáról a neten. Amíg mi vertikálisan szenvedünk, addig őkelme a Karib-tengeren yachtokon pózol, meg pecázgat, meg főz és jobbnál-jobb csajoknak tart bemutatót a horizontális legyezésről. Nincs igazság a világban!

        Válasz

  20. Nekem a hoki-poki wobbler jött be a legjobban lehet ki is próbálom a hétvégén:)
    Teljesen hülye vagy:)
    Üdv . Frutta

    Válasz

    1. Szia Frutta!
      A hoki-poki nemsokára elérhető lesz már popper, vagyis hoki-poki-popper változatban is. Még dolgozom a technikai megoldásokon, ugyanis nehéz a hoki-poki fejére cuppanós terelőlapátot ragasztani. Nemsokára kiadok egy “hogyan horgásszunk vertikálisan hupikék törpikékkel” c. könyvet, amiben megpróbálom belesűríteni az eddigi innovációs tevékenységeim tárházát. Jövő év közepére talán már elő tudok rukkolni a légpárnás-poli szalamandrámmal és a purhab-ormányosbogárral, ami szerintem nagy előre lépést fog jelenteni a modern függőleges legyezgetés terén. Köszönöm, hogy nyomon kíséred munkásságomat!
      Atya

      Válasz

  21. Gyerekek nincs igazság a Földön!
    Az összes női kolléganőm Pupát sasolja, ahogy a vitorláson feszít. Azt mondják ilyen faszi kéne nekik. Már kár volt feltennem. 😦

    Válasz

      1. Most látom az elírást. 🙂
        A kérdés jó. Igen, van. Sőt már én is csaknem nővé váltam ez a 12 év alatt. Lassan minden egészségügyben dolgozó férnőnek(hímnős) havi vérzése lesz. 🙂

        Válasz

  22. :)Várom a fejlesztéseket.
    Ha beválik valamelyik szólok.Bár lehet a csali jó lesz de a technikámon még biztos lesz mit javítani:)
    Frutta

    Válasz

  23. tudom miről beszélsz Atya, 5-7 nővel dolgozok együtt…kimondottan jó hangulat van a melóhelyen, de azért néha ingerem támad már tampont venni a sparban…

    Válasz

  24. Őrült 🙂

    Egy pár ötlet még ha fejleszteni akarod a tudásod magasabb szintre és növelni az “élettapasztalatodat”.

    Nyugi nem én csináltam őket mielött perelnél….

    Milyen az idő arrafele? Voltal horgászni? Itt nem lehet menni, állandóan esik, meg nagyon nagy a szél.

    Válasz

    1. Micsoda fejlesztések!
      Holnap tervezem, de most nálunk is Írországi idő van. Egy maszturbálós Orfű lesz szerintem, egy atom-szopós betlivel megspékelve, vagy valami ilyesmi. Talán vasárnap Dráva. Már illene.
      Üdv!

      Válasz

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

Gravatar
WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Kilépés

Kapcsolódás: %s