A mai bejegyzésben már tényleg Evola Pogány Imperializmusát szerettem volna ismertetni, de mentségemre szolgáljon, hogy még nem olvastam ki. Egyszóval ismét marad a tömény szar. Vadvízi evezés, nomád élet, horgászat, romantika, szex, pajkos perverzió és rengeteg csuka. Nagyon utálom már ezt a kajakos életformát. Gondolom Ti is. :-O No, akkor pörgessük csak fel azokat a rettenetes lapátokat és fingjunk nagyokat polietilénbe!
A mai napot elsősorban az élőnek és nem a holtnak szenteltem. Persze nap közepére kiderült, hogy – nevével ellentétben – néha a holtban több az élet. Mindenesetre egy újabb holtággal sikerült gyarapítanom a repertoárt. Persze azért benéztem a kedvenc helyeimre is. :-O
Mondhatnám, hogy magyar oldalon jött, de sajnos nem. Úgy kell a dolgot elképzelni, hogy én a hajóval magyar vizeken ringatóztam, míg a popper a levegőben repülve átlépte a virtuális és láthatatlan demarkációs vonalat, amit határvonalnak hívnak. A balinka nagyjából a felezővonalon rúghatott labdába, bocsánat popperbe, ezért az olvasatomban kettős állampolgárnak minősült. Ennek ellenére ragaszkodtam hozzá, hogy magyar oldalon legyen szabadon bocsátva. A munka végeztével nagyot köptem a vízbe és figyeltem, ahogy a sodrás a felkelő nap aranysárga fényében magával ragadja a nyálam. A jelenet szinte már túlmutatott önmagán. A nyálam percek múlva már külhonban úszik tova és ha szerencséje van még a tengert is láthatja – gondoltam és nagyot húztam a lapáton.
Ezúttal 100% magyar termék. A Rapture Pop szépen muzsikált, de a hajnal elmúltával tudtam, hogy balin terén erősen vesztésre állok. Olyan meleg volt, hogy már a délelőtt folyamán megnyomott a Nap, ezért óránként egyszer meg kellett fürdenem és le kellett hűsítenem a kobakom. Szó szerint felforrt az agyvizem. Egyébként árral szemben elég jól lehetett boldogulni evezés terén.
A horgászat során mérőszalaggal megmértem a hajó merülését. :-O Jelentem 15 cm. Persze tőkesúllyal jóval több lenne, de azt leszereltem róla :-O Rablást csal alig láttam. Néma volt a felszín. Sebaj, gondoltam. Egy kis vadvízi vagánykodás senkinek sem árt. Nyomtam egy padlógázt és térugrást hajtottam végre a birodalmi cirkálóval.
A nap utolsó balinja. Nyögve nyelősen ment és el is fáradtam. Ideje volt egyet úszni és megjáratni az új jövevényeket. Közben meglátogattak a horvát motorcsónyakos rendőrök és rögtön utánuk a magyar kollégák is tiszteletüket tették. Örömmel tapasztaltam, hogy megszokott látvány lettem a Dáván és mintha már a horvátok is megtörtek volna pajkos cselekedeteim súlya alatt. Egy kis élni hagyásra mindig is nagy szükségem volt. Ezúton köszönöm nekik.
Így néz ki a Rapture Prey Glider szinkronúszó páros a vízben parádézva. Súlyukból adódóan messze eldobhatóak és ügyesen vezetve szépen táncolnak a víz tetején. Voltak rájuk lekövetések, meg egy-két ügyetlen fejelgetést is sikerült kieszközölnöm, de sajnos balinék teljesen eltűntek. Végigeveztem a homokpadok szélét fenekeszeg után kutatva, de a tiszta víz ellenére még egy árva árnyékot sem sikerült megpillantanom.
Popperezés 4 fázisra bontva… Indít. Jön. Jön is, meg megy is. Elment. :-O
A holtágban Amber Jack volt az úr… És, ami jó hír, hogy sikerült belőle pótolnom az elveszett ezüst színű változatot.
Itt is ő vitte a prímet.
Meg itt is…
És itt is…
A kis különc Kenart Winerre csapott rá.
Ő nem az ippen csak 40-es kategóriát képviselte. Egyébként a halhoz a hátteret úgy szúrtam be. Főleg az uszonyok körül látszik a kidolgozatlanság, de nem volt türelmem bíbelődni vele. Ha nem szóltam volna észre sem vennétek, mi? :-O A halak érdekében muszáj fondorlathoz fojamodnom. És a legviccesebb dolog az egészben, hogy egy “bizonyos blogot” olvasván, már nem tudom eldönteni, hogy a fojamodjon, valyon pontos jé, vagy elipszilon. :-O
Ezek a mesésnek tűnő helyek ma mesésen szarok voltak. :-O Kéne valami frappáns dolog a bejegyzés végére, de már nem is tudom, hogy mivel akartam zárni a soraimat…
Vízállás: 85 cm
atyafipeca.hu 
Malyom!
Örülök, hogy visszatértek a csalyok az Ormánságba!
Hétvégére nekem is lyut egy kis peca végre!
Nehéz azt a segget feledni, fiacskám. 🙂
http://www.bama.hu/baranya/kek-hirek-bulvar/krokodilt-latott-ket-gyerek-a-dravaban-ausztriaban-457943
ugye nem te voltál? 😉
Nem, de már hallottam. Egész nap ezen rötyögök. 🙂
Imádom a hüllőket. Istenem mit nem adnék érte, ha egyszer egy krokesszel összehozna a sors! Van rá esélyem! 🙂 Talán valamikor összefutok vele. Bár addigra már biztos kilövi a sok tirpák baromarc.
Azért jó néha látni, hogy technikai segédeszközök nélkül mekkora oltári lúzerek vagyunk. Kisfiam mondtam, hogy ne nyúlj a krokodil bácsi szájába! Hát most hol fogjuk visszavarratni a karod? 🙂 A krokodil pedig nem ítélkezik és nem kegyetlenkedik. Önmagát adja. Érzelmek nélkül teszi a dolgát. Több millió éve ugyanúgy. Riszpekt az összes krokodilusnak!
Most hallgatom a híradót. Már fosatják a népet keményen. Annyira szánalmas ez az egész, hogy már nevetni sem lehet rajta. Áh, kérem szépen….
http://www.origo.hu/nagyvilag/20120823-krokodilt-latott-ket-gyerek-a-dravaban-ausztriaban.html
Szerintem csak egy kajakos horgász támadta meg őket. Tudod te, ezek milyen agresszívak? Acélkampókat akaszgatnak a halakba! Van, ahol a “rendes” (legyes)horgászok már fegyverrel védekeznek! :-0
Jó lett ez! Jobb ez mint az irodalomkodás meg a népnevelgetés. Szép női test kell meg paprikás krumpli:D
Ha nem baj közzéteszek egy kis offot: ha valaki szeretne elmenni ősszel kovácsszénájára pergetőversenyre, és még nincs párja, és szívesen horgászna egy ilyen balfékkel, mint én, az nagyon jó lenne. Ugyanis két éve le akarok jutni, de sosem sikerült párt találnom:(
már ne is haragudj, de ha ilyeneket írsz magadról, ki menne el veled horgászversenyezni?
a népnevelgetés a mai korban igen nemes feladat. nem lebeszélném Atyafit az irodalomkodásról -ahogy te írod- hanem támogatnám! (lehetelmenneveledhorgászversenyezni)remélem TE is találtál számodra újat, jót, kedvedrevalót, tetszetőset írásai,citációi között. emellett még ott vannak a pikkelyes jószágok! mosolygós ülepek! paprikás krumplik!
az irodalom(alul)műveltségi szintünkön mérhető javulást ért el a blog Írója. statisztikai felmérések készültek.(készülnek, készülni fognak)
Atya akkor velem jössz ugye horgászversenyezni? 🙂 😀
JA!!! és a többi kép amit Roziról küldtem ne tedd ki lécci, bár könnyen lecsendesítgettem haragját egy “Bájoló”-val
🙂
mindigmegfogadomésmégis
Már nem is haragszom:D A horgászversenyzői felkérést nem célirányosan Atyafinak szántam, gondoltam itt azért megfordulnak mások is akiknek lenne ilyen szándékuk. Most írhatnék válaszul valami kioktató jellegűt, vagy visszatámadósat, de utálom a blogokon való szájtépést. Igazából iróniának szántam ezt a seggmutogatós dolgot, de ha nem így értelmezted teljesen mindegy. Amúgy igen én is szívesen hallgatom meg például a bájolót, ha nem is Fankadeli verzióban. Meg szívesen olvasgatok könyveket, ha mostanában sajnos egyre kevesebbet is. De ettől még tökmindegy. Nem akarok ilyen instant életigazságokat írni, de az igazán komoly ember tud komolytalan lenni, az igazán humoros meg tud önmagán nevetni. Én többek között ezért szeretem atya blogját, meg azért mert életszerű. Nem eszem meg amit elém raknak legyen akár tv, légyen akár irodalom. Ilyen ember is kell. Szép napot! Üdv:Márk.
Nem volt abban kioktatás, max csak egy kis él. Ne szívd mellre! 🙂 Jó, hogy beírtad a versenyt, mert talán lesz valaki, aki szívesen menne. Szóval minden a helyén van. 🙂 Üdv
Kedves Márk!
Bántó semmiképp nem szerettem volna lenni, sőt! Próbáltam az iróniával átszőtt seggmutogatós vonalat vagy fonalat elkapni. Sajnálom ha nem sikerült!
(még annyi: ne vedd komolyan! 🙂 )
de! 🙂
amit Atya csinál jó, mosolycsaló, kedvcsináló akár komolyan akár komolytalanul!
egyetértés béke van / részemről állandó ez
már gyötör a kíváncsiság, hogy miként fog Immanuel Kant beférni a kajakodba Kedves Bátyám !
várom
Kant nehéz falat. Attól elsüllyedne a hajó. Evolát még ippen elbírja. Nietzsche alatt ropognak a deszkák. 🙂
Sajnos testvéreim a versenyszellemből erősen kinőttem. Volt idő mikor nagyon bennem volt, de mára már nyoma veszett. Szerény véleményen szerint a rohanó és állandóan tettre kész versenyszellem kiheréli a jó dolgokat. A versenyszellem által elveszítik ezek a dolgok a lelküket, szépségüket. Repülni az egyik legvarázslatosabb dolog és mégis sikerült azt is a versenyszellemnek kiherélnie. Nekem az utolsó mentsváram a horgászat. HORGÁSZAT=KÖZEL A TERMÉSZETHEZ=NYUGALOM=PASSZÍV CSELEKVÉS=SZABAD AKARAT=FELOLDÓDÁS ISTEN VILÁGÁBAN. Ezt a varázslatot pedig nem engedem át a verseny kedvéért senkinek és semminek. Biztos jó buli versenyezni és biztos össze is hozza az embereket, sőt még talán gyakorlatot és tapasztalatot is ad. Kétségtelen. Aláírom. De CSAK BULI! Előbbi annál jóval-jóval több.
üdv!
Ja és jó lesz, ha rágyúrtok a filozófiára, mert az elkövetkezendő bejegyzésemben megmutatom, hogy “milyen mély a nyúl ürege”. :-O
Jómagam is oldódok már jó ideje.Úgy tudom az oldódást gyorsítja egy kis higító….azaz egy kis BULI.
Na hol és mikor lesz az a pergetőverseny?
Oké oké no harag. Jöjjenek csak az irodalmiak.