2012.09.15. Töredékek…
“Aki diktatúrát vezet be, ám életben hagyja Brutust, vagy köztársaságot alapít, de nem öli meg Brutus fiait, nem fog sokáig uralkodni.” Machiavelli
“Az ember nem élhet irgalom nélkül.” Dosztojevszkij
“Ki célt mutatsz, hát utat is mutass! Mert cél és út itt úgy egymásba vész, hogy egymást is már módosítja váltig és más-más úton más-más célhoz érsz.” Lassalle
“Senki sem kormányozhat bűntelen.”
“Megengedhetetlen, hogy az ember az érzelmek metafizikai kuplerájának nézze a világot. A mi számunkra ez az első számú parancsolat. Rokonszenv, lelkiismeret, undor, kétségbeesés, bűntudat és engesztelő áldozat a mi számunkra egyaránt viszolyogtató kurválkodás.”
“A legnagyobb forradalmárok közül is sokan engedtek ennek a kísértésnek: Spartacustól Dantonig és Dosztojevszkijig; ez az ügy elárulásának legklasszikusabb formája. Isten kísértései mindig sokkal veszedelmesebbek voltak az emberiség számára, mint a Sátán incselkedései. De amíg a káosz uralkodik a világban, addig Isten anakronizmus: és minden, a lelkiismeretünkkel kialkudott kompromisszum nem más, mint árulás. Fogd hát be a füled, ha meghallod, hogy az ezerszer elátkozott belső hang akar szólni hozzád…”
“Kár, hogy az ellenfél nem képviseltette magát. De hát ez is a szokott trükkjei közé tartozik. Sosem hajlandó kiállni nyílt, racionális vitára az emberrel. Mindig óvatlan pillanatokban támad, amikor az ember egyedül van és védtelen és persze szereti a hatásos díszleteket is: égő csipkebokrokból, meg felhőbe burkolózó hegycsúcsokról szokott megszólalni, lehetőleg olyankor, amikor alszik a kiszemelt áldozat. Nos a Nagy Moralista módszerei nem éppen tisztességesek…”
“A világtörténelem legnagyobb bűnözői nem a Néró, meg Fouché félék, hanem a Gandhik és a Tolsztojok. A Gandhiban megszólaló belső hang többet tett India felszabadításának megakadályozására, mint a brit ágyuk. Eladni magát az embernek harminc ezüstpénzért, voltaképpen becsületes üzlet, aki azonban a saját lelkiismeretének adja el magát, az az emberiség árulója. A történelem a priori amorális, nincs lelkiismerete.”
“Oda jutott a világ, hogy szemben áll egymással okosság és tisztesség és aki az egyiket választja le kell mondania a másikról.”
“Ki célt mutatsz, hát utat is mutass! Mert cél és út itt úgy egymásba vész, hogy egymást is már módosítja váltig és más-más úton más-más célhoz érsz.”
Arthur Koestler: Sötétség Délben
atyafipeca.hu 
Neked viszonylag sok szabadidod lehet. Honnan a bubanatbol talalsz ra ezekre a muvekre? 🙂 Sajnos nekem sem idom, sem pedig turelmem! Irigyellek!
Az idő birtoklása nem privilégium. Mindenki arra szakít időt, amit elég fontosnak, vagy éppen értékesnek gondol, vél, vagy tud. Ebben nincs semmi ördöngösség. A mai világban nehéz rátalálni az értékes dolgokra. Egyrészt azért, mert szándékosan magasra, vagy éppen nagyon mélyre dugták őket, másrészt azért, mert ember legyen a talpán, aki eligazodik ebben a mai információáradatban, ahol hírértékű a semmi, ahol a rosszból jót és fordítva, a jóból rosszat csináltak. Sajnálom a mai fiatalokat. Gyermekek a Minotaurus labirintusában…
Ne sajnáld a mai fiatalt, tudom nem dolgod, fogd kézen mutass utat neki – s nem is biztos, hogy meghallgat. De te csak mutasd! ha már egy van, megérte “az EGY már több mint elég” 🙂
no persze nem könnyű.
“És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” (Márai Sándor)
Nemsokára emészthetőbb eledellel is szolgálhatok! 🙂 Holnap a hajnali sötétség leple alatt kifut a hajó…
Jut eszembe! Van egy Soron sx20 orsom, amin a zsinor nagyon gyurodik/hurkasodik. Probaltam mar tobb fajta/markaju zsinort, de a problema megmaradt. Nalad mi a tapasztalat?
Nálam nem volt semmi ilyen gond. Érdekes.
Bocs, hogy belepofázok, de két dolog miatt is lehet a hurkásodás.
Vagy az orsó zsinórvezető görgője nem forog kellőképpen.(vagy tisztítást igényel vagy csapágycserét) Vagy a másik jellemző probléma, hogy a zsinór nem a megfelelő oldalról lett feltekerve a spulniról. Az orsó forgásiránya ugye mindig állandó. Viszont a zsinórt egyik gyár az óra járásával megegyező irányban tekeri fel, a másik pedig ellenkezőleg. Ezt nem egyszerű követni, ezért javaslatom szerint mindig vízben ( nem feltétlenül a nedves feltekerés miatt, bár az is hasznos) kell ezt a műveletet elvégezni. Így a tekercs beáll a helyes forgásirányba és abból az irányból tekeredik le, ahogyan feltekerték. Magyarul nem tekeredik meg és nem fog hurkásodni sohasem.
hol vannak a várva várt pikkelyes jószágok, paprikás krumplik, bársonyos idomok?
“A’ kinek nintsen jól regulázott Elméje, soha az a’ boldogságnak valóságos úttyát fel nem találja; úgy szintén, a’ ki gyenge, és egészségtelen testű, nagyra nem mehet.” (John Locke)
Csaknem betli volt. 😦
lyók az idézetek! 🙂
Az idézetek egyik fele mélységesen igaz, a másik felével viszont az a gond, hogy felette álló, vagy tőle független sorsszerű dolgoknak tekinti Istent, a lelkiismeretet, Gandhit, amikkel szemben szinte tehetetlen az ember, de nem veszi észre, hogy tulajdonképpen Isten, a lelkiismeret, a “belső hang” mind ő, még Gandhi is ő. Az ezekkel szembeni ellenszenve ő. Ítélkező megállapítási ő. Haragos, sötét (méghozzá délben), nem hatja át egyensúly, derű! Hiába panaszkodik, a “pácban” – ahogy Hamvas mondaná – ő is benne van, pont a panaszkodásával, még akkor is, ha momentán igaza van. 🙂
Szia!
Örülök, hogy beírtál.
A blogon rengeteg olyan bejegyzéssel találkozhatsz, amivel “gond” van. 🙂 Szeretem a kérdéseket nyitva hagyni. 🙂 Másrészt ezeket az idézeteket teljesen önhatalmúlag ragadtam ki a könyvből.
A Sötétség délben éppen ezért fogott meg. Nem egy szájbarágós, megmondom a tutit könyv. A kérdések teljesen nyitva maradtak. A dolognak van egy érdekes pikantériája is. Az író személye. Fiatal éveiben “elkötelezett” kommunista volt.
“1931 decemberében belépett a németországi kommunista pártba, majd a következő évben tapasztalatszerzés céljából a Szovjetunióba emigrált. 1932 és 1933 között utazásokat tett a Kaukázusban és Közép-Ázsiában. Utazásai eredményeképpen, a Szovjetunió valós állapota és a szovjet propaganda közötti ellentmondás miatt hite a kommunista mozgalomban megdőlt, majd az 1936-ban kezdődő tisztogatások miatt a kommunizmus tanaitól is eltávolodott. Végül 1938-ban kilépett a pártból.”
Persze értem, hogy mire céloztál. Igaz, igaz.
Üdv!
Ez tényleg érdekes életút, külön tetszik, hogy a kommunizmus “tanaitól” is eltávolodott. Mindig azt hallani, hogy a kommunizmus eszméje alapvetően jó volt, csak a működtetésébe csúszott hiba, és hogy emiatt a kommunizmus és a nácizmus (mely utóbbi már alapeszméjében “gonosz”), között ég és föld a különbség. Pedig a kommunista alapeszme ugyanolyan rossz, hiszen materialista, hagyománynélküli, és valamiféle egyenlőséget hirdet. Az egyenlőség márpedig nem létezik. Senki sem egyenlő, a hierarchia a természetes. Ha mindenki egyenlő és mindenki csak anyagi természetű, akkor az egy rémálom. Tehát akkor a kommunizmus eszméje (is) gonosz, csak bújtatottabban. Illetve: a világ egészen 1917-18-ig jól megvolt baloldal nélkül. Az, ami előtte volt, azt nevezik ma jobboldalnak, pedig régen neve sem volt, mert a jobboldaliság volt a dolgok természetes rendje. A baloldaliság egy modern, kártékony újítás, mondhatni ő a megrontó, és a jobboldal (mióta neve van) a megrontott. No de ez messzire vezetne, és bizonyára nem mondok túl újat. 🙂 Egyébként jó dolog ezeken az idézeteken elmorfondírozni, mert minden állítás beindítja az ember szellemének aktivitását, egyetérthet, vagy elutasíthatja egy szerző írását, de végső soron elrugaszkodási pontnak használhatja. 🙂
Olvasd el a Pogány Imperializmust! Pont erről szól és aránylag érthető a nyelvezete. Épp most kezdtem el Guénontól azt, amit ajánlottál. Egy szövegkiemelővel a kezemben olvasom, de olyan jó, hogy eddig az elolvasott 35 oldalból, mind a 35 oldalt kijelöltem. 🙂
Végre valaki, aki nem tűzdeli agyon a mondandóját idegen kifejezések tömkelegével. Jó érzés olvasni. Kristálytiszta gondolatok. A mondatok szépen vannak egymásba fűzve. A könyv szinte olvastatja magát az emberrel.
Örülök, hogy rátaláltam a T. M. vonalára, mert olyan dolgokat látok benne “visszaigazolódni”, amik már régóta bennem voltak, de világosan kimondani, vagy megfogalmazni nem igazán tudtam.
Koesler valóban zseniális. És a művén nem csak az dob, hogy Koesler kommunista volt, hanem az is, hogy zsidó. Pont ettől hiteles.
Üdv
A kommunizmust és a nácizmust nem szoktam összehasonlítani, mert nagyon messze fekszenek egymástól. Tovább nem is folytatnám.
“Az a lény, amelyik abszolút egyenlő lenne a másik lénnyel, ugyanaz lenne, mint a másik lény.” Evola