2013.01.27.
B. Gyula “haver” volt. Na, nem az enyém, hanem az elvtársaké. Gyula irodájának egy konténer adott otthont, ahol érdekes keveréket alkotott egymással az acélszürke pácélszekrény, a Lenin mellszobor és az olcsó szocialista bútorok elegye. A szocialista bútor biza nem tölgyfából készült akkortájt, mert az nagyon polgári lett volna. Gyula Nívájával állatokra, Mazdájával nőkre vadászott. Dzsuszti általában farmerban és fa klumpában járt és az is megesett néha, hogy behozott egy elejtett vaddisznót a gyár udvarára. Ezen alkalmakkor általában kínos zavarba jöttem, mert nem tudtam megkülönböztetni a vaddisznót Gyulától. “Gyönyörű példány, gratulálunk Dzsusztikám!” – mondták a melósok és én ilyenkor mindig Gyulára emeltem a tekintetem… Sőt egy alkalommal az is megesett, hogy megkértek, segítsek már a vaddisznót visszagyömöszölni a csomagtartóba és én hirtelen azon kaptam magam, hogy a lábánál fogva próbáltam meg Gyulát kibillenteni az egyensúlyából… Azonban, a sok morfológiai hasonlóság ellenére volt egy jelentős különbség Gyula és a vaddisznó között. Előbbi minden téren semleges, de utóbbi nem csak konformista és opportunista, hanem még kommunista is volt… Ennek idestova már 23 esztendeje. Azóta Gyulából valószínűleg már “pénzügyes” lett. Ha nem is belőle, de a fiából biztosan.
Sokadszor a Létesülés világában, de ez alkalommal horognyelek nélkül. Kimondottan jól esett, hogy nem a horgászaton agyaltam. Botok hiányában pedig lazán át tudtam limbózni a fent látható tereptárgyak alatt. Ez egy igazi “bokrok alatt settenkedő” túra volt, azonban egy percig se feledjük, hogy “mélyrepüléseink” alkalmával csúnya meglepetések érhetik az embert nem csak felülről, hanem alulról is.
Néha megesik, hogy egy-egy kietlen homokpadon összefutok önmagammal. Néha szemtől-szembe, néha egymásnak háttal ülünk…
Valamelyik nap megnéztem az M1-en a Pecatúra legújabb epizódját, amin még két elfogyasztott sör sem segített. Kicsit olyan ez a műsor, mint amilyen a DTK(kapálógép márka?) show volt. Bárgyú, gyenge, fájdalmas, bokorba szarós. Szerintem.
“A tévében haknizó celebek szokták csivitelni, hogy nem szeretnének “hagyományos” módon élni, nem szeretik a “hagyományos” dolgokat. Pedig a hagyomány nem más, mint több évezrednyi, sűrített tudás arról, mi az emberi, mi az üdvözítő.” (Kovács Ákos)
Persze senki ne gondolja, hogy ez valamiféle véletlen egybeesés. Inkább az lenne a furcsa, ha minden a normális kerékvágásban haladna. Vagyis az ok, okozati viszonyt szemlélve teljesen normális, hogy abnormális…
Azt mondják nem tesz jót a hideg víz a lábaimnak, de Nietzschétől hallottam, hogy, ami nem öl meg az erősít. Persze azt is beszélik, hogy ami nem öl meg az nyomorékká tesz. Egyébként, ha tetszik ez az írás menjetek fel(inkább le)fészbukra, keressetek rám és lájkoljatok! :-O Az első 6 lájkoló ingyen műcsalikészletet kap tőlem ajándékba és ráadásként küldök neki egy halfogási tájékoztatót is, melyet szigorúan személyre szabok és amelyet saját kezűleg dedikálok Pl: Kiss József-március 6-Duna mohácsi szakasza-fenéken gilisztával-jó eséllyel-barátf@sza, vagy Czickány Csaba-március 13-Tisza szegedi szakasza-snájderrel-kiváló eséllyel-zsidókrokodil, fenehal-vagy faféreggel lógya.
Gyula székéről egyébként pazar kilátás nyílt az effajta csodákra. Bőven jutott idő szemlélődésre is. Kontemplatív evezés…
Előkerült a hajó gyomrából a gyerekkori optikai játékom, a kaleidoszkópom is.
Gyula, örökséged teher…
Gyula, örökséged ajándék…
“Mindkét lábam görcsbe vala,
Nem segít a házak fala.
Csak egy dolog, mit szeretnék;
Minden vágyam most egy szék.”
“Lehet kőből, vasból, fából;
Csak ne legyen olyan távol.
S ha egy székre rákerülök,
A világ legjobb helyén ülök.”
Kenyér van, szalonna van, alma van, kóbász van, hagyma van… boldogság van…
Gyula! Egykor volt kedvenc karosszéked ma este a lángok martalékává lett. Tudnod kell, hogy már kiskoromban piromániás voltam és nemegyszer gyújtogatásaim után az ágyba vizeltem. De eszembe jutottál, Gyula és mert eszembe jutottál, hát gondoltam csinálok egy kis emléktüzet az emlékedre, azonban a commemoratio lángjai kisvártatva egy parádés örömtűzzé csaptak át. Remélem ma este nem vizelek be. Gyula…
atyafipeca.hu 
Savoie-i Opinellel jó ám zabálnyi ! Könnyű mint az UL peca, éles mint a nyelved, de rozsdásodik, mint mindannyiunk….
Evés után mindig bekenem szalonnával. 🙂 Túl sok szenet lapátoltak azokba a pengékbe, de éppen ezért félelmetesen éles! A gazdája meg félelmetesen éhes. 🙂
Eszembe jutott egy másik Cseh Tamás nóta is, az “Eszembe jutottál”, onnan, hogy Gyula eszedbe jutott…
“Egy óriás kezében játék,
Ez vagyok én, hajlít és tördel,
Szétszakít, játszik.
Szétszakít, játszik.”
Amúgy látom ilyenkor télen, horgászat helyett nem csak én szalonnázok. 🙂
“Amikor futni kell, mert basszameg nem hoztam magammal kabátot..” Tényleg egyszer össze kéne számolni hány Cseh Tamás számban szerepel a kabát szó. Amúgy nekem a személyes kedvencem a keresztben jégeső. (ki kérdezte). Szép napot. Ui.: A haldón meg megint valami prologicos reklámcikk van. Eszemet se tudom mikor jelent meg ott normális írás…
A keresztben jégeső is nagyon jó, de ha már a nem kérdezett kérdéseknél tartunk, nekem – a teljes Jóslat a metrón mellett – a “Megyek az utcán lefelé” a nagy kedvencem, főleg ha hajnalban botorkálok hazafelé. 🙂
(És ott is ott a kabát, tényleg…)
Ha már horgászni nem lehet inkább Cseh Tamást halgassunk vagy olvassunk (!) mint prologicos cikket. 😉
Szóval megmondod, ha lájkolok, hogy legközelebb milyen fajú és mekkora halat fogok majd?
Tele van a világháló mostanában látnokokkal… 🙂
Ezt én is meg tudom neked mondani, igaz, tőlem nem kapsz a nálam vásárolható pelso-sztrímer után szakmai útmutatót… 🙂
Szép kis kerek történet. Azt gondolnád, hogy a fatányéros kép a csúcspont és akkor rákerül a tűzre a szék.
Teljesen rendben van! 🙂
Tévét is akartam vinni… 🙂
Minden natyon jo, mindennel megfagyok elegedfe, de Atyafinak müsszen beszehezni máh egy echte magyarische bitschkát! A’la Kocsis oder Révész aagy Polyák. Nekem fan Csigi, großmaskara, olcó, de lenni jó! Opinel is jó, ezt hivni ungarische pásztor bugylinak. 🙂
Mé’ mondtad, hogy a vaddisznó kommunista? Lehet, hogy sárban dagonyázik, maga alá szarik, disznolkodik, de nem kommunista!Csak opportunista, annélkül nincs túlélés a vadonban! 😉
Én aszt nem mondtam. Óvaszd újra teszó! Ungárisze ninsz még, de majd veszek lassan, mert illendő lenne.
Asz oportunisztát aláírom… Asz még lehet vaddisznó tulajdonszág.
Jó az Opinel, csak a víztől tartsd távol, mer úgy megdagad, hogy nem tudod kinyitni. Én az enyémet az abaligeti kempingben találtam.
🙂
Ösmét egy élvezetes írás, danke!
A pecatúra a tv-ben pedig…néha a téma miatt jó lenne, de annak a kis hülyének a jópofizása mindent tönkretesz.
Elég fájdalmas.
Pecatúra: modoros szar…már-már majdnem olyan modoros, mint néha a kisgyerekblog, de azt azért nem lehet űberelni 🙂
Atyafiblog: hol lehet lájkolni??? linkcsere??? web2.0??? fő a népszerűség 🙂
Igen jó kis írás megen…
Üdv mindenkinek!
Rendszeres látogatója vok az oldalnak egy ideje. Eddig nem szóltam hozzá, de a Gaskó Balázs – Pecatúra említése belőlem mindig kihozza a horror rajongót! 🙂
Ez a forma agyrém. Nekem úgy tűnik, h még mindig azt hiszi, h a Kölyökidő c. műsorban gagyog az isiseknek. Nem erősíti az emberekben a Horgász/ horgászat egy komoly hobbi és időtöltés érzetet.
Tehát v hívjunk egy Ördögűzőt v lőjük ki az Urat az LV-426os kisbolygóra, vezessen ott műsort a telepeseknek! 🙂
atyafi!
Remek a blog! Intellektuális és horgász! Jeee, Rokk!
A wobblermánia blogon intéztem hozzád egy kérést! Légyszi, pls!
Tisztelettel;
Németh Csaba
Köszi!
Egyetértek.
Este majd benézek oda.
Üdv!
Hogy Ti miket néztek?! Asse tudom, melyik adón milyen horgászműsor van. A tematikus adókon meg mindenki csak önmagát tömjénezi, Vagy egy önmegható érzelgést csap a Természet szépségről. Vagy valami kibaszott bojlis tuttttit szerel.
Tényleg olvassátok Izaak Waltont. De nagyon más világ az! A horgászó Shakespeare, aki nem horgászott Shakespeare-rel.
Napiszarból is felkészültek vagyunk! 🙂
Boxutca – Zauber! 😉 😀
Őszinte leszek: megnéztem ezt a pecatúrát, és semmivel sem rosszabb, mint a magyar horgászműsorok 99 százaléka. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy jó, sőt! Hanem egy kezemen meg tudnám számolni azokat a felvételeket, amit normális értékítélettel bíró ember képtelen végignézni anélkül, hogy a fejét a falba verné.
F&H-ot már rég nem nézek, hányinger. A PV-PV-t nézem, de kizárólag Pupa műsora miatt.
Viszont ezt ezerszer átragoztuk már, úgyhogy leállok.
Én nem mondtam, hogy rossz lenne a Pecatúra. Én csak annyit mondtam, hogy bárgyú és nézhetetlen. 🙂 🙂 🙂
A rossz is egy minőséget képvisel. Néha az is becsülendő, hogy valaki képes egyáltalán a rossz szintjét megütni. 🙂 A bárgyú nálam mindennek a legalja. 🙂
Mentségemre legyen mondva, hogy csak véletlenül akadtam össze a Pöcetúrával, mikor a Dallast kerestem. Na pl. a Dallas az rossz, nagyon rossz, de éppen azért nézhető. 🙂
Kéne egy sorozat horgaszo Ewingokkal…
Vertikális viszkizés.
A Gaskó egy f….! Az írás jó lett, de hol a fenében vannak már a halak?
Úgy tudom a vízben vannak.
KAPOR!
EZT ISMERED?
Ez eddig kimaradt Tanárúr!;-)
Pedig azt hittem minden album megvan…
Itt a Hello halál c. “száma”, az volt az egyik első,amit hallottam…csodálatos 😀
Ez igen velős volt.
Széna-tér?
Bár az manapság nem EU kloroform…
Pedig a Széna tér szép szám. Nekem is ilyesmik jutnak eszembe amikor golyonyomot latok hazfalon vagy a bombajavitast a korlaton.
Van meg egy jo: Oroszok dala.
Ha mar politika,de nem talalom jutubon…
Látom más is megtalálja a tél szépségeit…
http://vadateshalat.blogspot.hu/
🙂 Hát…bár mi nem vittünk a hátunkon széket és tüzelőt, de azért elviselhető volt…
Most hétvégén már forralt bor is lesz… 🙂
Tetszik a blogod!
Köszi. 🙂
Széna tér csodás! A dal miatt kezdtem olvasgatni hogyan szállták meg előbb balról, aztán meg jobbról Mo-t. Az egyik durva volt, de valahogy kiheverhető, a másik meg überelte, és azt hiszem maradandó károsodást okozott a mai napig.
Aki Hortváto-ban járkál és nemcsak a tengerparton, az láthat ronda golyónyomokat bőven.
Jaja golyónyom van Pesten is.
Es a jobbrol-balrol megszállást én is hasonlóan látom. Mert az egyik bár őrült volt,de a környezete legalább “európai” és nem hagyta volna soká ténykedni. Míg a másik őrült mint az kiderült sokkal tovább húzta és sokkal nagyobb befolyassal volt a sajatjaira es ez által sajnos ránk is…
Na de ajánlom Faludy mester Óda Sztalin hetvenedik születésnapjára c. versét…
Na, megnéztem a videókat. Érdekes! Még ezzel a “nincs evolúció” dologgal azért küzdök…
Az élet harc! Az evolúcióval sosem kellett megküzdenem, mert mindig is nagyon-nagyon távol állt tőlem. Pont olyan távol, mint egy humanizált, erkölcsös Isten létezése, de ez sosem jelentette azt, hogy rálépjek a materializmus ösvényére.
juhuhuhuuuuuuu és háháhháháááá!!! kedvemrevaló hely ez!!! hej!
Atyafi ezt megkeserülöd még! Nagyon megfogod ám bánni ezt! Csak kapjalak el egyszer!
Gyula
Ezen jót szórakoztam! 🙂