2013.09.15. “A pácban mindenki benne van.”
“Az a valami, amiről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy “a történelem”, az először is nem történelem, hanem történetírás, másrészt egészen bizonyosan a győztesek történetírása.”
“Keskeny út, széles út,
kettő közt egy csorba kút.
Ha benézel, jól vigyázz,
rése száz és odva száz,
ha sokáig kandikálsz,
virradóra megtalálsz.”
“Mert a pácban mindenki benne van.” Hamvas Béla “Csak kerete vagy magadnak.” Weöres Sándor “Megkötözve születtél, mint mindenki. Egy börtönben, mely érzékszerveiddel fel nem fogható. Börtön az elméd számára.” Mátrix
Páctársak! Megjelent a Magyar Hüperión második száma. Keressétek a Relay és az Immedio üzleteiben országszerte.
atyafipeca.hu 
Érdekes; pont egy hete néztük meg a kedvessel e szavak nélkül is üvöltő opuszt. Egy tíz napos meditálás után ültünk le elé… Arról csak annyit, hogy megtapasztalhattuk, hogy mik a valódi kereteink, vagy inkább korlátaink. A saját tudatunk. Csakhogy nem mindegy, hogy ezt megértjük, vagy megtapasztaljuk…
Pontosan ennél a jelenetnél éreztem azt, hogy bármilyen meghökkentő képsorok, számomra ez írta le eddig a legjobban társadalmunkat képi eszközökkel. (Fontos rámutatnom, hogy tíz nap meditáció utáni nyugodtsággal és békével együtt éreztem/láttam így.[!])
“Ez nagyon komoly!!! És benne van a lényegi modern világválság tünete!”
Ezt egy sosem látott barátom írta. Azt hiszem mindketten ugyanarról beszéltek. 🙂 Sőt, mindhárman így látjuk. 🙂
Ki gondolta volna, hogy még egy ennyire “elvont témában” is létezik közös nevező.
Gondold meg és igyál!
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborák,
s marad, mi volt, a puszta lég.
Én egy 24 órás, aktív meditáción voltam. 🙂
TMFM=Fishing Meditation
Üdv
Görbüljön! De ne a bot, hanem a tér! 🙂
Láttalak tegnap a Pécsin. Mikor/mire jött a süci?
Aromás kukorica.
Fenéken.
🙂
Jött több is, de ők ügyesek voltak. 🙂
Remélem alaposan lemostad domesztoszos flóraszeptel a stég deszkáját, mielőtt rátetted a kenyeret. Ha nem akkor nagyon felelőtlen vagy! Azon a stégen kacsák szoktak ülni.
Ki tudja miféle betegséget szedhetsz így össze.
Több figyelmet, több paranoiát! 🙂 🙂 🙂
Azért mentem oda, mert az a stég egy igazi vadkacsa szar szüretelő hely. Nincs jobb, mint a vadkacsa ürülékkel, vastagon megkent kenyér, megspékelve egy kis hagymával. 🙂
A Pécsi-tóról filmet kéne forgatni. 15 perceset. Mindent vinne. 🙂
Ez igaz. Az a tó egy besz’_ás. A sekélyben többször azt hittem, hogy valami arra meredező, rozsdás/víz alatt hagyott stégláb fogja meglékelni a kajakomat. Hihetetlen mennyiségű a vas. Ennél már csak a parti pecások gyilkos pillantásaitól féltem jobban, mikor elsuhantam hajómmal a tó közepéig becsűrt, vagy 300gr-os, finom felszereléseik felett, úgy 5m-rel magasabban, nyilván zavarva így az ólmaikat bódultan nyalogató bodorkák seregét. Egyik-másik horgászstég olyan, mint egy elhagyott brazil favella … Hihetetlen az összkép, a feeling a szó szoros értelmében hátborzongató. Jah, pár hete meg valaki azzal szórakozott, hogy a távirányítós repülőjével követett, ahogy eveztem. Hétvégenként megszámlálhatatlanul sokféle arra a szabadidős aktivitás. 🙂
“Hétvégenként megszámlálhatatlanul sokféle arra a szabadidős aktivitás. :-)”
!!!micsoda megfogalmazás!!!
Pécsi-tó nem különlegesség, nem unikális. Inkább szintézise a mai magyar rögvalóságnak…az 1% másként gondolkodóval (lásd még: pergetők, kajakos horgászok) együtt is…egyébként szerintem jó, hogy van egy ilyen “dühöngő” vagy inkább “rezervátum”, legalább egybe tartja az egybe tartozókat…
…mi lenne, ha a Dráván lenne ekkora és ilyen “aktivitás”
Akkor egyről beszélünk.
Kevés olyan hitvány hely van az országban, mint a Pécsi-tó.
Te voltál a Bilbao-val?
Igen. És a parkolóban is galád mód “rádálltam” … 🙂 Elhaladtomban elnézegettem, ahogy pattogattad a ?popper-t? a vízfelszínen, de aztán arra gondoltam, hogy én is a fenébe kívánnám magamat, ha halvadászat közben odajönnének hozzám bratyizni, úgyhogy inkább tisztes távolságban maradtam, és élveztem a vizet. Botot én már csak nagyon ritkán viszek. Egyszerűen, minél többet vagyok közös elemünkben, annál együttérzőbb leszek a halakkal. Lehet, előbb-utóbb még majd pikkelyeim is nőnek … ?
Te egy igazi tapintatos horgász vagy. Egyébként reménykedtem benne, hogy nem fogsz odajönni, mert megvallom őszintén, hogy néha a halál …. faszára kívánom a sok bratyizós barmot. 🙂
Ha társaságban szeretnénk lenni, akkor beülnénk egy kocsmába. Hát nem? Hát dehogyisnem! Szép dolog az, amikor két ember megkíméli egymást saját maguk társaságától. Csak nagyon kevesek képesek erre. És ezt most komolyan mondom.
Ui; A horgászatot én is egyre jobban unom. Meg kellene végre a halakat is kímélnem a társaságomtól.
Üdv
A
Én egyszerűen sajnálom őket szájbavágni a horgaimmal, amikor pedig épp egy jónak vélt falat után kapnak oda. Képzeld csak el, hogy a pácolt heringtekercsekre vetvén magadat, egyszer csak a szájpadlásodat átfúrja egy zsákvarrótű, aminek aztán még húznak is jókat a cérnáján … Szóval, én részemről már horgot se teszek a műcsalikra, így aztán akkorának képzelem őket a rávágásaik után, amekkorának csak nem szégyellem. Gondolhatod az otthon mesélt történeteimet utána … 🙂
Igen. Tulajdonképpen az lenne a sporthorgászat, ha olyan műcsalival dobálnánk, amin nincs horog.