CunciMókus és a legnagyobb balinjaim…

2013.09.26. “A fondentrens életet ezzel szemben úgy határoznám meg, hogy ötven százalék méz, összekeverve ötven százalék szarral.” Hamvas Béla

Cunci Mókusra egy vízbe dőlt fa alatt találtam rá. Csodaszép, aranyhaja ágra tekeredett és a folyó kényére kedvére dobálta. Miután fedélzetre húztam, csukott szemekkel terült el a hajó padlóján. Próbáltam elsősegélyben részesíteni, de erőfeszítéseimet kudarc koronázta. Hosszú percek teltek el így, mire észrevettem egy kis felhúzó kulcsot a hátán. Hármat tekertem rajta majd két kezembe véve erősen megráztam Cunci Mókust és csodák-csodájára rám emelte hatalmas égszínkék szemeit. Karjaim elgyengültek, még az evező is kiesett a kezemből. Szerelem volt első látásra… “-Amiért kimentettél, teljesítem egy kívánságomat” -mondta Cunci Mókus -de jól gondold meg mi legyen az! Hosszú töprengés után tekintetem véletlenül Cunci Mókus törékeny és sápadt kezecskéire esett, melyekkel két kézre markolt egy mikrofont. Már tudtam is mit akarok… “-Cunci Mókus, azt kívánom légy a nőm” -mondtam bátortalan, remegő hangon, majd egy szigetelő szalag segítségével Cunci Mókus a Nevető Fűrészhal orrán kapott előkelő helyet, mert a műanyag vonzza a műanyag, ahogy a Nevető Fűrészhal is vonzza a kék szemeket és a szőke fürtöket… Teljes gőzzel előre! Kalandra fel!  

De még mielőtt nekiindulnánk a haboknak, ők lennének a lovecRapy forgalmazójától kapott legújabb katonáim. Balra a lovecRapy, Banana nevű, 4 cm-es és 3 grammos süllyedő, míg balra a 2.5 grammos úszó változata. A színkombinációknak a katalógusban tudtok utánanézni. A műcsalik dobozain feltüntetett mélységtartományok nem igazán fedik a valóságot és nem hinném, hogy bármelyik a fentiek közül akár meghaladhatná is a 2 métert. Szerintem fél méteres mélységtől, úgy másfél méterig szaladhatnak le és semmi esetre sem lejjebb. Mindenképpen érdemes még leszögezni, hogy bőven akad köztük olyan is, amit nekünk kell a peca kezdetekor megtanítani úszni, mert sajnos a gyárban ezzel nem nagyon foglalkozhattak. Ez mondjuk számomra sosem okozott komolyabb gondot, sőt néha még élvezem is. Egyébként egy érfogó segítségével pillanatok alatt meg lehet nekik mutatni a helyes csapást…

Mindenesetre nagyon jó hír, hogy a gyártó nem épített beléjük csörgőket, golyócskákat és mágneseket és nem lettek belőlük több ezer forintos cunciságok, melyeket egy folyó hamar felzabál. A nap első balinját a 44-es színkombináció adta, de csúnyán leverték a többieket is. Hajnalban még fogalmam sem volt róla, hogy milyen fergeteges és frenetikus napnak nézek elébe, de valami mélyen bennem, azért mégiscsak megsejtette.

Mert vannak olyan dolgok, amiket előre tud az ember. Ezeket valami megfoghatatlan dolog segítségével vagy megérzi, vagy tudata segítségével néha beleszól a rajta kívül álló dolgok folyásába és befolyásolni képes azokat. Ki tudja… Az “értelmes” ember ilyenkor mindig azt szajkózza, hogy biztos véletlen. Nem tudom mi az igazság, de az életem folyamán egyre jobban kezdek rájönni arra, hogy nincsenek véletlenek és, hogy az élet olyannyira illúzió, mint valóság és éppen annyira valóságos, mint illúziórikus, mert nem lehet mindent az értelemmel megmagyarázni. Az értelemnél több az intuíció… Messze több. A nagyon értelmes ember pedig nagyon hülye. 

Szóval ott hagytam abba, hogy egy érdekes és bizarr előérzetem volt az előttem álló nappal kapcsolatban, annak ellenére, hogy a víz rendkívül alacsonyan futott és a felszín olyan siralmasan nézett ki, mint még talán soha. Pedig régen voltam már ennyire magabiztos és a bajszom alatt azon mosolyogtam, hogy ma nagyon csúnya táncba fogom vinni a balinok aranybetűs nagy családját. A folyó kapuja ezzel szemben a legszélsőségesebb végletekig fokozva is csukva volt és úgy tűnt, hogy nincs ember, aki előtt megnyílt volna a folyó. Egy pillanatra beugrottak egy ismerősöm szavai, akinek egyszer volt szerencséje Bokor Károllyal horgásznia és azon a véleményen volt, hogy Karcsi a felszínből olvas és az alapján látja a halakat és a folyó domborzatát. Azt mondta, hogy Károly szinte már látnoki képességekkel rendelkezik! :-O Én ezt készséggel el is hiszem. 

Ezzel a kis aranyos foltos papuccsal indult be minden, ami érdekes módon sodrásban jött, majd hirtelen olyan szélesre nyíltak meg előttem a folyó kapui, hogy sírni lett volna kedvem az örömtől. Azért próbálom meg hangsúlyozni, hogy előttem, mert bizonyos másféle szemszögből nézve tulajdonképpen egész nap éppen annyira zárva maradt a lakat, mint az elején. Nem tudom. Megfejthetetlen. Furcsa érzés. Beszélni is nehéz róla. Az biztos, hogy a lakatot én nyitottam ki, de fogalmam sincs róla hogyan. Talán csak az kell tényleg az effajta rejtvényhez, hogy ne akarjuk megfejteni. A kanalat is képtelenség elhajlítani, ha az ember nagyon akarja. Hajlítsd meg magad és elhajlik a kanál. :-O 

Általam még sosem látott nagyságú és tömegű balinokat sikerült fognom. A legtöbbjük 60 cm felett lehetett, de voltak olyanok is, amik messze-messze 70 felettiek voltak. Akasztottam akkorákat, amikkel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni és remegő lábakkal vettem tudomásul, hogy már alig volt pár menet nejlon a dobon.

Gyönyörű szép csuka is jött bádogcsalira és ráadásul élővízen, homokpad mellett. Jó döntés volt nem megválnom a fentebb látható orsótól. Egyszerűen elnyűhetetlen.

Egy önmagán túlmutató tájkép, azon Olvasók kedvéért, akik nem szeretik a túlzott halszagot. Mostanában elkezdtem szűrni a fényeket, mert valóban jobb felvételeket lehet készíteni, még a delelő napsugarak ellenére is. 

Tessenek megnézni ezeket a vonalakat! Farka nagyobb, mint az evezőlapátom tolla! Kérem szépen, mi van itt!? 

Jöttek tüskés mókaságok is, de hamar otthagytam a helyet, mert Cunci Mókus egy könnyed koncertet adott a tiszteletemre…

Cunci Mókus az Abbától a Chiquita*** című (általam nagyon is kedvelt) dalt adta elő, mely cunci ugyan, de köszönőviszonyban sincs a mai könnyűzenei cunciságokkal. Bizony, észre kell venni, hogy az idő előrehaladtával nem csak a sötétség, de vele együtt a cunciság is fokozódik világunkban. Bár, ha jobban meggondolom a cunciság is egyfajta sötétség. Hogy mondjak példákat napjainkból a cunciságra? Cunci az autóban a menetstabilizátor, a fűthető ülés, a légzsák, a színváltós pohártartó és a dísztárcsa. Cunci továbbá a horgászatban az elektromos kapásjelző, a halradar, a kolbászos ízű etetőanyag, a pergetőkesztyű és az etetőhajó, valamint az a massza, ami a bojlit adja. Cunci az RTL Klub, az ATV, a túlzott érzelgősség, Bajnai Gordon ártatlan ábrázat, autókereskedésben a szlikon és nem autókereskedésben Lendvai Ildikó. Cunci még a Google Street View, a NASA és tok az okostelefonnak. Az okostelefon is cunci. Cunci továbbá az elektromos fogkefe, a romantika, a szilikonos mell, az éjszakai arckrém, valamint a műköröm. Cunci még a borotvált punci az évzáró, az évnyitó, Justin Bieber, a vasalt fehérnemű, a népszerűség, a szentimentalizmus, a demokrácia, a síkosító, a mellékhelyiségben az illatosító és politikában a politikai korrektség. Hamvas szerint az életet mézteleníteni kéne. Cuncitalanítani. Gélteleníteni. 

*** érdemes megtekinteni

A koncert végeztével ismét hajóba pattantam és mindig elkapott a nevetés valahányszor megpillantottam Cunci Mókus hátát, és szélfútta haját, ahogy a hajó orrában kerek szemekkel meredt a távoli horizontra. Ha akkor valaki mondta volna, hogy az igazi öreg balinokat csak most fogom horog végre kapni, egyenesen kinevettem volna. Pedig így történt. Akkora balinokat akasztottam, hogy a zsinór végén rúgást alig, inkább csak valami megállíthatatlan, nyúlós elnehezedést éreztem és néha az volt az érzésem, hogy tarponokat fárasztok az Indiai-óceánon. Egy valamiben biztos vagyok. Balinozni sosem lesz cunci, vagy ha mégis, akkor az már a világvége lesz. 

Fentebb két darab 4 cm-es és 4 grammos lovecRapy Banana Jerk látható, ami úgy úszik, mint a legtöbb “rángatós” csali, vagy mint a Thrill. Sehogy. Ennek ellenére…

…balinék el voltak ragadtatva tőlük. Mindenesetre nagyon aranyos, már-már cuncis megjelenésük van ezeknek a parányi kis ördögöknek.

A fentebb látható balin talán lemezcsalira, talán lovecRapy-ra, talán Rapture-re jött. Már tényleg nem emlékszem. És most egy kép erejéig tartsunk egy kis szünetet, mert minden nagyképűség nélkül mondom, hogy még nem is horgásztunk. Az óriási balinok még csak be sem indultak. És a torpedónyi domolykó sem! Azok még mind vissza vannak!

Ezekért a pillanatokért érdemes élni… Állványon a gép… Külön olyanon, amit nem visz el a sodrás. :-O Na, akkor jöhet a nap hala?

Ekkora állattal eddig csak disznóólakban és állatkertekben, valamint egyszer Alaszkában, egy vadászat alkalmával találkoztam.

Nem mertem a hasánál fogva megemelni. Talán így kevesebb sérülést okoztam neki. Csak álltam a parton Cunci Mókusommal és nem hittük el, hogy létezhet ekkora balinhalság a Földön. Mondhatnám szupcsi élmény volt, de a szupcsi az nagyon cunci kifejezés, ugyanolyan cunci, mint a kircsi. Inkább úgy jellemezném, hogy; csúcs, isteni, király, klassz, oltári, frankó, sirály, tuti, tök jó, kafa, állat, pöpec, príma, baró, klafa, istencsászár, baromi jó, eszméletlen, haláli, brutál, faja, menő, ütős, fenomenális, pompás, nagyszerű, állati, fain, kiváló, fantasztikus, pazar, űberkirály, karaj, vagány, frenetikus, csodás, remek, tökéletes, fergeteges élmény volt. :-O Azt hiszem a Rapture Blastere volt az elkövető…

És egy szó erejéig újra egy lovecRapy, de ezúttal a mélyebben cirkáló 4.5 centiméternyi Perch, amit jóval kisebb ellenállást fejt ki a könnyű pácára, mint pl. a Salmo Hornet, amit sosem tudtam megszeretni. Szerintem olyan 2.5 méteres mélységig képes lehatolni és nem kifejezetten szereti a gyors vizeket. A trimmelést rajta is kézzel kellett elvégeznem, de megérte, mert nagyon szép domolykót adott, igaz nem a fenti képen látható, hanem egy sötétebb változata, ami a fárasztás alatt tönkre is ment. 

Bokor mellett durrantott rá és a kis cseri nem tudott vele mit kezdeni. Sajnos pillanatok alatt bevágta magát a bozót sűrűjébe és én lefogva a dobot, tiszta erőből, bele adtam minden apait és anyait. És nem szakadt el a nejlon és sikerült nyílt vízre terelnem… 

A horogszabadítás az idő spórolása miatt ilyenre sikerült, de nem akartam vele sokat tökölni. Ő lenne a lovecRapy Perch viharverte állapotában. Kár, hogy nem tudott előbb bemutatkozni…

A mérőszalagom 49 centit mutatott, de már nagyon rozsdás. Szerintem 69 volt. :-O A vadonatúj nejlonom romokban hevert a lábam előtt. Öt perc fárasztás tönkre vágta, de cseppet sem bánom. Egyébként manapság már csak 450 forintos “japán” nejlonokkal dobálok, mert azokat is ott csinálják, ahol a 4500 forintos “japán” zsinórokat, csak más címke kerül rájuk. Előbbit azoknak csinálják, akik tudnak, utóbbit azoknak, akik nem tudnak horgászni, mert a nem tudást illik mindig mással kompenzálni. 

Hazafelé menet is folyamatosan a nyomomban voltak a balinok, úgy, hogy nem volt sehol balin. Számomra ez a peca teljességgel hihetetlen volt. 

Már lement a Nap és még mindig jöttek. Sietnem kellett, nehogy teljesen rám sötétedjen, mert akkor a rézfaszúak prédájává válhat az ember.

Cunci Mókus még mindig kitartóan állt a hajó orrában, mikrofonnal a kezében. Mától ő a kabalám. Cuncikám. Mókusom. Mókucim.

Az este utolsója. Csak ő ment a serpenyőbe, az összes többit szabadon engedtem. Ha nem vagyok otthon ezen a placcon, akkor még most is keresném a kikötőt. 

A nap felvétele; Romantika Mókusommal, a lemenő Nap fényében. Újra szerelmes vagyok. Szerelmes a balinokba, szerelmes Cuncimókusba, szerelmes a magyar vidék nyomorúságába és szerelmes Magyarországba. Hogy miért nem kell ennél több? Mert ennél többet kapni képtelenség. Végezetül még annyit szerettem volna mondani, hogy mindenkinek hasonló jókat kívánok, de jobban belegondolva mindenkinek hasonló jókat kívánni jó nagy adag cunciság és ki az a marha és balfék, aki mindenkinek ilyen szépeket akarna? Pl. Lendvai Ildikónak biztos, hogy nem fogok balinokat kívánni. Bár ha jobban meggondolom, Ildikó lehet még a következő életében küsz egy homokpadon. Arra az estre megannyi fenehalat és domolykót kívánok neki!! Többszörösen is! Halmozottan is! Mi az hogy?! Nagyon is! Megmondom őszintén (cunci kifejezés) hogy hasonló jókat csak nagyon kevés embernek kívánhatok és legfőképpen tiszta szívből, mert sosem voltam képmutató és az én szívem kicsire szabta az Úristen. Oly picire, hogy egy folyó, néhány balin és néhány barát ippen elfér benne. Az én szívemben egy folyó kanyarog. Folyó szeli ketté. 

Vízáll: 50 cm   Vízhőm: 17 C