2013.10.26. Avagy Top Water Ramazuri…
Ezúton köszönöm a ZanderTime-nak az új 4-mm-es és igen meleg gázlócsizmámat, amitől csak Edit segítségével tudtam megszabadulni az októberi kánikulában. Mert “mindegy a neve mi, fontos, hogy engedi, mindegy a neve mi, csak engedjen neked…” A folytatásban ismét top water és minden, ami balin… Ilyen fergeteges estében, azt hiszem, még sosem volt részem.
Heddon Tiny Torpedó. Egy barátom postai ajándéka…
Vicces és komikus műcsali…
Szerencsére a balinok vevők voltak a humorára.
Az a kis fémpropeller csúnya vircsaftot csinált a felszínen.
A tengeralattjárók is bevetésre kerültek…
És sok szép halat adtak.
CunciMókusom is élvezte a napot és
a nap hala csúnyán elvérzett…
Szándékosan apróra cseréltem a horgokat, de éppen ez okozta a vesztét. Hiába vágtam le csípőfogóval az összes horog hegyét a kopoltyúnyílás felől. Mire lefotóztam már vége is volt. Persze az is igaz, hogy egy ekkora szájban még a nagyméretű műcsali is elveszik.
Ha már így alakult, akkor legyen az új szlogen Catch & Eat. Az ikra nálam nagy becsben van tartva és minden horgászatra viszek magammal vagy 50 gramm sót, mert anélkül ebben a szokatlan melegben bizony megromlana. Egyébként lassan elérkezünk az “érzelgősség pöcegödrébe”, amikor minden “tisztességes és jóérzésű horgász” könnycseppeket fog hullatni egy kupán vágott hal láttán… Tiszta röhej ez az elgiccsesedett, túlzottan érzelgős és az érzelmeket minden más fölé helyező kutyakomédia, vagy inkább végcirkusz. Mert két út van. Vagy leütöd mosolyogva, érzelemmentesen, úgy hogy egy könnycseppet sem hullatsz érte, vagy elengeded. Gyűlölöm azt az embert, aki úgy öl meg egy állatot, hogy közben, vagy utána sopánkodik, hogy milyen kár érte. Az ilyen embert messziről el kell kerülni. Ölni csakis egyféleképpen érdemes; érzelemmentesen. Egy erős ember az érzelmeit uralja. A gyenge embert az érzelmei uralják. De erről egy fegyelmezett japán többet tudna mesélni… :-O
Így néz ki egy szép akadás.
De ennél talán nincs is jobb.
Ezúttal leraktam a 2.10-es takony botomat és előkerült Gili ajándéka egy 2.40-es Rapture Keison személyében. A dobra új nejlon került és végre egy olyan botot tudhattam a kezeim között, amiben a fárasztások alatt hatalmas tartalékok maradtak még.
Így néz ki a pálca az átalakítás után, mert a hosszú nyél állandóan útban volt a mentőmellényemnek. A piros nyíl jelzi, hogy honnan ugrott ki az a bizonyos 5 cm a botból. A helyére keményfa került és a tagok össze lettek csiszolva, majd a kétkomponensű műgyanta megoldotta a kérdést. Gerinces, hajlékony bot. A Rapture Prey Glidert hatalmas távolságokba repítette.
A multkorjában elhasználódott szivárvány színű nejlon helyét átvette a Trabucco sötét színű madzagja.
Szép lassan kezdek visszaszokni a normális méretű műcsalikra és egyre jobban úgy érzem, hogy az UL esetemben kezd egy elhanyagolható vakvágánynak látszani…
A sötétség beálltával olyan élményben volt részem, amit egyszerűen nem lehet leírni. Én még ilyen brutális rablásokat életemben nem hallottam. Mintha a Mexikói-öbölben lettem volna…
Spit’n Image Excalibur…
Nem kellett a torokra szívott műcsalival bíbelődni fél órát.
És az este fénypontja; egy igen méretes és testes Heddon, amivel akár tonhalazni is lehetne. De szerintem még a tarpon és a marlin is leverné. Kicsit fanyalogva rendeltem meg egy Olvasóm tanácsára és való igaz, hogy nappal nem működött, de sötétben megőrültek érte és a hosszabb Keisonnal pont olyan messzire(nagyon messzire) sikerült ellendítenem, ahol a csorda “legelt”.
Egy balin 10 méternyire lendítette el, mire egy másik vissza passzolta neki, hogy egy harmadiké lehessen… A végén már becsuktam szemekkel kurbliztam és kuncogva hallgattam, ahogy a wobbler csörgését a hajótest felerősítette, majd bummm és felrobbant a felszín…
Ismét egy szép akadás. Azt hittem, hogy kitépik a botot a kezemből. A sötétség beállta után fergeteges parádé vette kezdetét. Ezt az estét sosem fogom elfelejteni. De talán ilyen őszben sem volt még részem. Ez a “top water” móka meg tényleg mindent visz. Egyébként fura lány ez az Edit. Velem ellentétben neki pl. még árnyéka sincsen…
Hasonló jókat, de nem mindenkinek!
“Hogy akkor megtudod, hogy minek.
Minek e szédült élet neked?
S minek vagy: Tőle érezheted
Mindegy a neve mi, fontos, hogy engedi
Mindegy a neve mi, csak engedjen neked…”
Vízáll: 80 cm Vízhőm: 14.2 C
atyafipeca.hu 
Ismét gartulalok! Nagyon irigyellek!
Köszönöm. Sajnos a mostani színhelyek már nem rendelkeztek EU konformitással. 🙂 🙂 🙂
Hallottál már a látcsöves pergetésről? 🙂
Emész’ te, Gábor, a jó francba, a huje halaiddal együtt!
Utállak. Tudodmér.
Küld el inkább egy jó meleg ..csába!
Ha vígasztal, akkor tudnod kell, hogy már én is rohadtul unom. :-9
Csak Edit tartja bennem a lelket.
Na és persze CuniMókusom!
Amióta az árja csaj a hajó orrában van, azóta arany minden pecám. 🙂
az első kép már-már pornó, meg úgy az egész is rohadtul sci-fi egy magamfajta dunai pecásnak. télleg mennyél el! long live edit!
Azért ne rakd el nagyon a szekrény mélyére az UL cuccod, ez az állapot a folyókon egy-két hétig tart, a vermelésre gyülekező kishalakat ezerszám követik a balinok, itt a Dunán, ha belefutsz egy ilyenbe, tképpen bármit dobhatsz nekik, leverik. Csak itt csónak kell az ilyesmihez. Amolyan tótmegyeri apróvadazás, horgászbottal. 😀
Nincs a kettő között összefüggés. Nem azért akarom lerakni, mert most időszakosan több a hal, hanem azért, mert nem látom értelmét. Már csak azért sem, mert egy finom cuccal megakasztott halat mire kikurblizok, addigra elriaszt mindenkit a környékről. Egész nyáron drótelőkével fogtam a balinokat, a jászokat és a domikat. Ráadásul a halnak nincs több esélye, ha szakÍt, mert a műcsali a pofájában marad. Nálam akkor lesz egy halnak esélye, ha először biztonságosan a kezeim között tudhatom. 🙂 Meg hát ugye van nálunk sok harcsa is. UL-re siralmas lenne a végkifejlett. 🙂
A patakpecákat meg abbahagytam.
Nahát, idén már én sem voltam patakokon pecálni… 🙂
amúgy ez a mahor-ba vagy vmi hasonlóba készült írás? má csak a reklámértéke miatt gondolom. 🙂
én most több tonna hájas ponty mellett vagyok, de tilos itt pecázni. 😦
editet csókoltatom! itt hagyta a múltkor a bikini alsóját, kérdezd meg, kidobjam-e vagy eljön érte?
Rakd a párnád alá! 🙂
ui: minden reklám és minden politika.
A legel..szottabb politizálás meg a nem politizálás. 🙂
Ha nem politizálnék egy balint sem fogtam volna.
😀
Ha másért nem politikából rakd alá! 🙂
Hat igy!
Kezd elreklámosodni ez az oldal is. Egy hal, szályba akasztott műcsalik, itt-ott elhomájosuló fotók. Csatlakozva néhány előttem szólóhoz, umvára unom már…:O
Tessék valami izgalmasabb halat fogni. Pédául pontyot… :-))))))
Atya, basszus! Kiveszlek a könyvlyelzőim közül! Delete! :-))
Ez a bot ám már volt régebben is! Mikor még dropshotoztam vele. Sosem fogom elfelejteni azt az éjszakát… Állok télen a Dráva parton és rezegtetem a pálcát, de nagyon durván. Hátulról nézve tuti úgy festettem, hogy verem a brokit. Mikor hátranéztem egy határőrt láttam tőlem 5-6 méternyire kővé meredten állni. Tuti azt hitte. 🙂 Ejj, de kiröhögtem.
Kínos zavarában csak ennyit tudott kinyögni: Kérem a papírokat. Rendben, mondtam és tovább röhögtem.
Annyit kellett volna még kérdezni tőle: Melyiket? A papírzsebkendőt, vagy az engedélyt?
még a kajak is zátonyra (és félre) futott, nameg az atletitrikó is nehezen válik meg a testtől…
ez egy víz-ió vagy Edit tényleg megjelent a homokpadon?
Editet már régóta ismerem. Motorcsónakkal áthozta haver, hogy megmasszírozza a deltáimat. Cserébe összekentem naptejjel. 🙂
Edit praktikus nő. Ha jelen is van, nem tudja beárnyékolni a napodat.
Ma viszont beárnyékolták a horvát határőrök… 🙂
Miért, nem tudtál elbújni előlük?! 🙂 Olyan furák amúgy is ott a határon a kallerok. Merevek kicsit a csávók! Át szoktunk menni Doniba, úgy néznek ránk mintha kokót csempésznénk. A motorcsónakjukban is nagy a feszítés. Engem partról nem zavar, de ha lesz egy ladik, még találkozhatunk…. ohh yeah
Az a baj, hogy ők bújnak el előlem mostanában. 🙂 A Látcsöves Pergetés egy olyan műfaj, ahol vadászol és vadásznak rád. És hogy mit mutat a látcső? Egy látcsöves embert. 🙂 Fura mikor távcsőben látod, hogy lát és látja, hogy látod. 🙂
Nos, igen valóban! Biztos, hogy felhúzták a szemöldöküket! Mi a gondjuk veled? Nem beszélsz horvátul, vagy nem fizetsz vámot a Bencékért amit ott fogsz? :))
Alapvetően szeretem őket, mert ők adják meg a balinozásaim savát és borsát. Hihetetlenül kifinomult érzékszerveimet nekik köszönhetem. Szerintem nincs velem gondjuk. Csak ők is szeretnek vadászni. 🙂
Róluk nem csináltál egy fotót (árnyékkal)? Nem ismerem őket, de sejtésem szerint nem mutatnak olyan jól mint Edit.
Bár ha köztük is annyi a csinos fiatal hölgy mint itt Bp-en a rendőrségnél…
Női őr, aki a rendet vigyázza. Bizony ez a világ meghasonlott önmagával.
Asszonyaink döglött lovat ültek meg. Ők nem akarták igazából, de felültették rá őket, most meg már le sem tudnak szállni róla.
Témánál vagyunk… A véleményedet szeretném kérni abban, hogy szeretnék egy ladikot. Ezzel nincs is gond. Viszont jó lenne ha ki tudnám kötni ott … (moderálva) Nincs lehetőségem minden alkalommal szállítani. Sem ismerősöm nincs ott aki segíteni tudna, vagy esetleg tanácsot adna nekem, hogy valójában kihez forduljak, vagy mit kell tennem. Van ott pár magán stég csónakkal, de nem hinném hogy azokhoz be tudnék ismeretlenként társulni. Érdeklődtem az ott lakó sráctól, de semmi biztatót nem tudott mondani. Láttam csónakokat a stégeken túl is a fákhoz láncolva, de azt sem tudom, hogy ezt lehet-e így vagy nem.
Ha tudsz valami okosat nagyon hálás lennék!
Mi az Email címed?
Ó, hogy sz@pott volna le! Na nem az Edit, inkább a rézfaszú bagoly! 😛
Elhatárolódom.
Még egy ilyen beszólás “kiskalózom” és letiltalak a karikázásról és a kalózkodásról! 🙂
Rájöttem. Stevenek az az álma, hogy akkora sügeret fogjon, aminek a szájába befér a botja.
Fotosop az egész oldala. 🙂
🙂
Amint látom a Dráva partján igencsak jól lehet csajozni! 😀 Nem olyan rég Cunci, most meg Edit. Kérem szépen kezd egy kicsit a pörgettyűzés átcsapni fülledt erotikába! 😉