Csak azért, hogy nyoma legyen és okulás gyanánt. Szóval A telefonon keresett meg és megkért, hogy legközelebb vigyem magammal, mert vett magának egy hajót. Én ideig-óráig kapható vagyok ez effajta társas mókákra, de mikor megtudtam, hogy A még sosem volt kajakkal folyóvízen, akkor már inkább egy öngyilkossági kísérletnek kezdett kinézni a dolog, aminek hangot is adtam. A szemlátomást nem hatódott meg ezen és kitartott amellett, hogy ő bizony a félhomály és a 13 fokos víz, na meg a hiányos öltözéke és a nulla rutinja ellenére rögtön árral szemben fog osonni a habokon. Nos, hála Istennek, már a kikötő csendes vízében eldőltek a dolgok és A. a saját bőrén tapasztalta meg azt, hogy a folyami kajakozás bizony egy nagyon veszélyes és egy rendkívül technikás üzem. Főleg akkor, ha az ember ezt a műfajt teljesen egyedül szeretné művelni. Még véletlenül sem szeretném ezzel az írással A-t megsérteni, mert ügyes gyerek, de sajnos az efféle dolgokhoz az ügyesség csak egy tényező a sok közül. És hát óriási különbség van bátorság és vakmerőség között. Ráadásul nem könnyű egy több százezer forintos hajótól megszabadulni, ha kiderülne, hogy túl sok. Mindenki vegye tudomásul, hogy a víz ugyanúgy, mint a levegő sosem lesz az ember közege és a Dráva egy keskeny hajóval olyan, mint egy nagyon nehéz Nintendó pálya, ahol egymást érik a váratlan fordulatok felszín feletti és alatti akadályokkal, valamint olyan hidrodinamikai jelenségekkel, amitől az ember legszívesebben lefosná a bokáját. Ebben a játékban azonban nincsenek életek és nem létezik halhatatlan opció. Ilyenkor ősszel a hűvös vízben olyan gyorsan lehet megdögleni, hogy az ember észre sem veszi, hogy már igazából Szent Péterrel lapátol tovább. Persze nekem az efféle dolgokhoz semmi közöm sincsen és valójában én egy nagyon toleráns ember vagyok és hiszem, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy úgy haljon meg ahogy akar. A kérésem csupán annyi lenne, hogy nekem ne kelljen asszisztálni az effajta öngyilkossági akciókhoz, mert nagyon morcos tudok lenni, ha balinozás helyett mondjuk kihallgatásra visznek. Szóval, Uraim én igazán értékelendő dolognak tartom az effajta bevállalós kalandokat, mert tulajdonképpen nekem már többször meg kellett volna döglenem(főleg a levegőben), de én egy olyan élőlény vagyok, akinek nincsen családja és akiért nem fog sok könnycseppet hullatni ez a világ. A balinok meg aztán pláne nem. Mindenki olyan konklúziót von le ebből a történetből, amilyet akar és ha igazán rám hallgattok, akkor azt csináltok, amit akartok, de egy percig se feledjétek, hogy a folyó sosem lesz az otthonunk. Illetve, de igen, létezhetnek olyan esetek, amikor szó szerint az otthonunk lesz, de erre ne kerüljön sor.
Üdvözlettel; A
ui: kérlek ne kommentáljátok, ha nem muszáj, mert a végén még túlszárnyaljuk a Kiskegyed színvonalát. :-O
atyafipeca.hu 
Nagyon hasznos bejegyzés. Külön köszönet A-nak, így ismeretlenül is. Sokan azt hiszik, hogy a drávai kajakozás, meg a balinozás, meg a fényképezés, meg a blogolás olyan egyszerű, mint egy pofont beszedni a búcsúban. Abba kevesen gondolnak bele, hogy bárki, bármikor bebénázhat egy aprócskát, és máris az “éltető elem” részévé válunk. Egy őszi/téli kajakozás még egy Pécsi-tavon is tud meglepetéseket okozni, nem hogy egy szabályozatlan, határvízen. A kisgyerekblog sem véletlenül nem roskadozik drávai balin és domolykó hegyektől…
Sziasztok!
Külön köszönet A nak ,hogy gyorsan kapcsolt.
És külön köszönet Atyának, a bejegyzésért.
Motorcsónakos kajakos ellenségként ,és 6 éves hajós tapasztalatokkal felruházva sem eveznék át tizenfokos vízen a horvát partra megfelelő felszerelés nélkül. Annak idején mikor a kishajóvezetői vizsgát tettem, az oktatóm igenis felhívta a figyelemet ,hogy “fiúk minden vízreszállást alaposan terevezzetek meg.
Csak egyszer kell hibázni , és többet nem biztos hogy lesz alkalom a javításra” Nálam alap a mentőmellény ,kötelező felszerelések stb. megfelelő mennyiségű minőségű kötél ,horgony . Ja és nagyon ritkán megyek egyedül hajózni. Ez dupla esély a balesetek elkerülésére…………
Ide k. motorcsónakosok nem írhatnak!!! 🙂
Motorcsónakosból is van normális. Az intelligensebbje elveszi a gázt, ha látják, hogy kint vagyok a kövön, és kerülve,kis gázon megy el előttem. Sajnos ebből van a kevesebb, teljesen megértem az ellenszenved. Nekem a legdurvább az volt, mikor ülök a kövön, várom a süllőt, erre elém motorozik, odaordít, hogy maradok-e még vagy csak balinozok? Anyád! :@ Nagy gáz, forduló. Pedig az anyázást csak oda gondoltam a “Maradok!” mellé…
Én azt vettem észre, hogy néha kisebb hullámokat kapok, ha nyélen mennek el mellettem, mert akkor a hajó teste szinte teljesen kiemelkedik a vízből. Számomra ideális a teljes gáz, de minél messzebb tőlem, lehetőleg horvát oldalon elkövetve. Az a legjobb, ha minél gyorsabban áthalad… 🙂
Az igaz , hogy kisebbek a hullámok nyélen , de amikor negyedóránként megy el melledet egy , amiből full hangerőn ordít a zene , és 10 -ből csak egy lassít , akkor ez már elég zavaró tud lenni , nekem meg ilyenkor kezd vörösödni a fejem , és még az is elkívánom máshová aki lelassít . Ha nem vörösödik túlságosan el a fejem , akkor azért megköszönöm neki egy bólintással , hogy lelassított 🙂 .
Előre elnézést, de muszáj nem megállnom, csak egy kis szemléletes matek, és a folyóra először kivágyakozó zöldfülűek kedvéért. Mert az állóvíz az állóvíz. És az úgy van jól. De tölts csak csurig 2 jókora vödör vizet, és próbáld meg derékig felemelni! Ugye hogy milyen rohadtul nehéz? A folyón pedig nem 2 vödörnyi, hanem akár több méteres vízfalnyi mennyiség dől arra, aki beleesett, vagy ne adj Isten beszorult valahová. Ezek pedig már mázsák, ha nem tonnák … Belegondolni is hátborzongató. Pl. ezért kell kerülni a műtárgyakat is … Boccs, már húztam is a p…-be / a Kiskegyed szerkesztőségébe …
(Apropo, tudjátok mi lesz a Tina magazin férfi megfelelőjének a címe? Hát az, hogy “Töcs”. 🙂
🙂
Amúgy a Pécsi tavon, meg a Dunán kívül hová mehet az emberfia manapság Baranyában evezni, ha kedve támad? Honnan nem rúgnak ki 10 percen belül 2 lábbal? Bármi használható info-t megköszönök! 🙂
Ez egy fogas kérdés… 🙂
Matty, Hótedra tuti működik. Kovácsszénája, Kovácshida azonnal tarkónlövés, pedig van csónakos peca. Desedára ráviheted, de az már Somogy. Szerintem ráteheted majd egyszer a Helesfai-tározóra is, ha majd lejár a HOP-os pályázat fenntartási kötelezettsége és horgásztó lesz belőle.
Mindenhol azt mondják, hogy “nem vállalják érte a felelősséget az idegen csónakért”, pedig színtiszta irigység. Még azt sem fogják fel, hogy kifizetném a nyamvadt 400-1000 Ft-os csónakos felárat.
jah…és a felelősséget a saját csónakért sem vállalják…benne van a csónakos jegyben, hogy “at own risk”
szia !
Én a bédai holtágat valahol a te blogodon láttam először , szerintem kezdő kajakosnak nagyon jó . ( Mondjuk nem első vizreszállásnak , mert gyorsan mélyül ) aztán ha jobban megy , ki lehet evezni a dunára. Nekem nagyon bejött , minden évszakban , és vízállásnál más . Egy kis laza evezgetésre tökéletes .
Ez azért használható, úgyhogy köszönöm!! 🙂 Más: bevallom, az oldalam kifúrja, hogy konkrétan mi vót a baj a drávai vízreszállásnál, de persze nem akarok indiszkrét lenni …
Legfőképpen nem volt semmi. 🙂
A közös túra elmaradt.