Szolipszizmus 3. rész

“Szolipszizmus 3. rész” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szolipsziz gondolatnak számít-e?
    “Itt ebben a tájban él egy festő, aki olyan ügyesen festi
    a tájat, hogy annak a tájnak aztán olyanná kell lenni, amilyen a festmény”

    1. Természetesen gondolat. Hadd kérdezzek vissza; A számítógép, vagy a táblagép, vagy akár az okostelefon, amin nekem a kérdésedet feltetted egy gondolat? A lakásod egy gondolat?

      1. Igen gondolat, hiszen a számítógép billenytűzete abban a formában, ahogy én érzékelem, csakis az én tudatomban létezik. Sőt csakis azáltal létezhet, hogy a tudatomban jelen van. De önmagában a tudatomban való jelenlét nem garancia, csak egy jó esély a billenytűzet létezésére, hiszen az érzékelésem lehet téves (ez volt a szolipsz válasz, bár még csak kezdő vagyok ebben a gondolatiságban).

        1. Én egyértelműen nem merném kijelenteni, hogy gondolat, inkább csak nevezzük benyomásnak. Észlelsz valamit, amiről azt gondolod, hogy az a valami az ami, hiszen már sokszor találkoztál vele a napi rutin során és még neve is van. A dolgok így szilárdulnak meg és így lesz készpénz egy olyan dologból, ami mögött lehetséges, hogy egészen más van.

          “Ha az ember kellőképpen éber, beláthatja, hogy egy jelen nem lévő entitásnak egészen sajátságos az ontológiai helyzete. Aki azt hiszi, hogy hazamegy, mert a lakását ott találja, az naiv realista. Mit jelent az, hogy „ott van”? Azt, hogy különböző gondolati, képzeleti létállapota a szóban forgó lakásnak valamikor felmerülhet. Különben semmilyen állapota nincs. Miért lehet mégis mindig olyan szabályosan rátalálni valamire? Azért, mert az ember konstituáló hatalma olyan mélyen gyökerezik, olyan mélységesen távol van attól a hatalmi szférától, amit az ember közönségesen tudatilag uralni tud, olyan nagy a tehetetlensége – ezért lehet megtalálni dolgokat. Ezért tudja az ember, hogy amikor odamegy, akkor azt fogja találni.” 

  2. Egy kicsit más oldalról közelíteném meg a fenti gondolatokat.
    A hivatalosan elismert kutatók is tapasztalnak olyan dolgokat a kutatásaik során, amelyek inkább illenek egy filozófiai modellbe, mint az ő általuk bálványozott, képletekbe szorított rendszerbe.
    Ilyen a két rés kísérlet vagy a szétválasztott részecskepárok közti “rejtélyes” kapcsolat. Ezek rendesen aláássák az elfogadott fizikai alapokat. Lehet, hogy ilyenkor a fizikát össze kellene vegyíteni egy kis filozófiával? Csak hát azok a csúnya materialista korlátok ne lennének.
    De a legjobb amit a napokban olvastam Dr. Héjjas Istvántól és nagyon ide vág. Az emberi tudat biológiájával foglalkozik.

    “Chalmers elvetett számos neuro-fiziológiai magyarázatot, mert szerinte ezek nem adnak kielégítő választ az igazi nehéz kérdésre. Szerinte egyetlen magyarázat lehetséges, az, hogy a tudatos szubjektív tapasztalás a kozmosz alapvető tulajdonsága, amely ugyanolyan primer jelenség, mint a tér, az idő, az anyag, és az energia, és nem vezethető vissza semmiféle más ismert fizikai alapjelenségre.”

    ” le kell szűrni a következtetést, hogy a tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Az erkölcs, a lelkiismeret vagy az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetni egyszerűbb jelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldás egy nem reduktív modell lehet.
    A fizikában is ismeretesek semmi másra vissza nem vezethető alaptényezők, Chalmers kifejezésével: „fundamentális entitások”, amelyeket nem lehet úgy megmagyarázni, hogy a kérdéses jelenséget visszavezetjük egy még egyszerűbb jelenségre. Ilyen például az anyag, a tér, az idő, az energia, stb. Ha pedig a fizikában olyan jelenséget fedeznek fel, amely nem vezethető vissza ezekre vagy ezek kombinációjára, akkor be kell vezetni egy újabb fundamentális entitás fogalmát. ”

    Szimpatikus gondolatok, de sajnos a lovat itt is nagyítóval nézzük!

    1. Igen. A vége mindig, de mindig ugyanaz. Soha semmi nem marad a tudósok kezei között. Minél jobban fognak valamit a végén annál jobban elillan. Szerintem ez egyértelműen azért van így, mert az általuk tapasztalt jelenségek mögött más dolgok állnak, vagyis ők soha, semmilyen eletronmikroszkóppal nem lesznek képesek arra, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek azzal a valamivel, amiről a benyomásaikat szerzik. A dolgok mögött más jelenségek lapulnak. Úgyis mondhatjuk, hogy más valóság, vagy más valóságok.
      De elég akár Cseh Tamást segítségül hívni:

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s