2014.04.15.
Sokat morfondírozok mostanában a “jóléti társadalom” kifejezésén, de az egész valahogy úgy cseng a számomra, mint pl. a HEOP, vagyis a Humán Erőforrás Operatív Program. Mért van az, hogy a jóléti társadalmakban eltűnő félben van az ember, annak ellenére, hogy morfológiai szempontokat figyelembe véve még azért, ha nyomokban is, de tetten érhető valamilyen szinten. Miért van az, hogy háborúk és nagy nyomorúságok idején előtör valami az emberből, ami igazán emberré emeli?
Konrad Lorenz írja valamelyik könyvében; “kimegyek és elverem a kutyámat, hogy utána jó kedve legyen.” Azt hiszem ehhez az éleslátáshoz nem szükséges kommentár… Szóval a jóléti társadalom miért éppen a fizikai, a testi, a megragadható dolgokat hangsúlyozza ki, mikor szép cunci aranykeretbe foglalja saját magát? Egyáltalán egy hétköznapi magyar ember miért éppen havi nettó 600 ezer forintos fizetésre és egy szép kényelmes autóra asszociál, ha meghallja a jólét kifejezést? El kéne végre dönteni, hogy most akkor a lét határozza meg a tudatot, vagy éppenséggel fordítva, a tudat határozza meg a létet? Anyagi jólét, vagy szellemi jólét? Kinek a tekintete tisztább? Egy átlag amerikaié, vagy egy átlag afgáné? És ha véletlenül az utóbbié, akkor vajon miért?
“Úgy élj, ahogy gondolkodsz, mert előbb-utóbb úgy fogsz gondolkodni, ahogy élsz.”
Egyáltalán miért kell a lét elé a jó? Nem hordozza eleve önmagában? Nem lenne jobb a →jólétesülési állam← kifejezés? Nem kéne már valaki, vagy valami, aki, vagy ami elhúzná a nótánkat végre? Csak hogy jókedvünk legyen. Egy darabig.
atyafipeca.hu 
Igen. Nagyon igaz. A jóléti rendszerek nem egy létbeli harmóniára törekszenek, hanem kivonni igyekeznek magukat a szamszárai “rossz” hatásai alól – horizontális irányba. Ezért a jóléti társadalom polgára optimista, pozitívan gondolkodik, szociálisan érzékeny (belegondolnak ezek, hogy ez a kifejezés mekkora baromság!) és békepárti, hogy ne kelljen az elhízott seggét semmilyen cél érdekében felemelni a foltelből
Azért kell a lét elé a “jó” amiért a szocializmus elé kellett az “emberarcú” vagy a demokrácia elé az “élhető” jelző. Ha már üres életünk edénye, töltsük fel valamivel. De mivel borunk már nincs, jó lesz a kóla is. Az emberarcú, az élhető, a jó…
Ezek remek meglátások.
Tudtad, hogy a halak az őket körülvevő éltető elemükben élnek? 🙂
A víz már nem elég irodalmias. Smafu!
Fenntartható fejlődés? 🙂
Érdekes gondolatok ezek, mit kapunk a többségtől és mi az amit a magunk léte hoz erre a világra… Hogyan tanítsuk gyerekeinket, hogyan éljük az életet? A jólét egy bizonyos fokig “egészséges” de mindenki az “egészséges” jólét utáni taposómalmot szeretné. Az ember természeténél fogva kapzsi, ezért nincs meg az egyensúly jólét és lét között… Mikor a lányom óvodába ment, az öregapja azt mondta: ” megkezdődött a 70 év szolgálat” Ő már kiszolgált.