2014.05.29. Glancos-flancos-szabadságharcos…
“Az a vékony üvegréteg, mellyel az agyagárukat bevonjuk, hogy felszínük sima legyen és likacsaik betömődjenek. A máz egyúttal az edény pompás díszítésére is. A mázolandó likacsos agyagtárgyakat vagy bemártjuk a máziszapba, vagy leöntjük azzal, vagy rá is fújhatjuk az iszapos mázat. Mind a három esetben beszívódik a viz a likacsos agyagcserépbe és a megsűrüsödött pép rátapad a tárgy felszinére. A mázat ecsettel is festhetik a többszinü tárgyakra (p. majolika-kályhák). Az ilyképen mázanyaggal bevont tárgyat ezután annyira égetik, hogy a mázanyag üveggé olvadjon meg. Ettől az eljárástól eltérőleg mázolják a kőanyagárukat, mely emeli azoknak esztétikumát is.”
“Számomra egy személyben lényegileg annak egzisztenciális realitása számít. És itt az a lényeg, hogy mindenben és mindenkor polgárellenesek legyünk: Ne tűrjünk el semmiféle kompromisszumot és konformizmust. Más időkben Ernst Jünger írta azokat a szavakat, amelyeket ma minden bizonnyal már nem írna alá, mert ő, a sokszorosan kitüntetett harcos is normalizálódott és visszanevelődött: “Jobb, bűnözőnek, mint polgárnak lenni.” Természetesen ez egy paradoxon. Mindazonáltal elgondolkoztató szavak a végső értelemről.” Julius Evola
“…a “lokális SZDSZ”, hála a magyar társadalom végzetes tudatlanságának, a helyi elitek végtelen kollaboráns korruptságának, tökéletesen kifosztotta az országot, pontosabban sikeresen rászerelte azokat a szivattyúkat, amelyek segítségével a “globális SZDSZ számára a folyamatos kifoszthatóság állapotában tartható.”
“…a gazdi most jó darabig éppen az Orbán Viktoréhoz hasonló berendezkedések tartós uralmában látja a jövő forgatókönyveinek alapértelmezett logikáját. Az ok viszonylag könnyen áttekinthető. A magyar lokalitás az egész térségen belül a leginkább kiszolgáltatott, így a “nemzeti-szabadságharcos” retorika ugyan lendületesen hangzik, de tartalmilag az ország összességében semmivel sincs kevésbé függő helyzetben és kevésbé kifosztott állapotban most, mint 2010-ben volt. vagyis kifejezetten előnyös a “globális SZDSZ” számára az, hogy a zavartalan kifosztás és a fennálló rend elleni lázadás féken tartása egy magát nemzeti radikálisnak valló erő uralma alatt valósul meg. Még az sem zárható ki teljesen, hogy a hitelesség növelése érdekében a “globális SZDSZ” maga is igyekszik mindent megtenni azért, hogy a “szabadságharc” látszata minél meggyőzőbb legyen. Logikailag hibátlan az a következtetés, hogy sokkal stabilabb, következésképp sokkal alacsonyabb “fajlagos költség” mellett kifosztható az ország, ha Orbán Viktor berendezkedése tartósan fennmarad.”
Magyar Hüperión
“Az általános helyzet minden esetben az marad, amelyet Nietzsche a következő szavakkal jellemzett: “Harc a felsőbbségért olyan körülmények között, amelyek semmit sem érnek: ezek a nagyvárosok, az újságok, a lázak, a haszontalanság.” Ez a keret, amely igazolja az apoliteia belső imperatívuszát, annak létét és méltóságát védelmezve, aki úgy érzi, hogy egy másik emberiséghez tartozik, és észleli magában a sivatagot.”
“465. Parlamentáris komédiákat egy szellemi berendezkedés nem tűr meg.” L.A.
“Egy tojásfehérjét habbá verek, majd annyi átszitált porcukrot (kb. 15-20 dkg) rakok hozzá, hogy sűrű anyagot kapjak. A sűrűsége akkor jó, ha jó sűrű tejföl-szerű. A habverőt kiemelve nem szabad, hogy folyjon vagy csöpögjön; az a jó, ha megáll a keverőn. Kis nylonzacskóba rakom, a sarkát átlósan levágom és mint az írókával, úgy rajzolok vele. A mázat természetes anyagokkal (kakaó, nescafe, szentjánoskenyér-por) színezem. Ha zacskóba töltöm, nem szabad, hogy olyan híg legyen, hogy kifolyjon a lyukon. Enyhe nyomással lehessen kinyomni, és akkor jó, ha akár 5-8 cm hosszú esztétikailag kifogástalan szálat lehet vele húzni.” (valahonnan az internetről)
“Jobb, bűnözőnek, mint polgárnak lenni.”
x
atyafipeca.hu 
A mai a polgárság vajon a bukott harmadik, vagy a kifényesített negyedik rend? Másképpen fogalmazva: van lényegi különbség a polgár és a proletár között?
“A mai a polgárság vajon a bukott harmadik, vagy a kifényesített negyedik rend?”
A kettő keveréke.
A polgár jól öltözött, választékosan beszélő proletár, aki már találkozott olyan emberrel, aki hallott arról, hogy az emberiségnek igazi értékei is voltak hajdanán… 🙂
Baranyi Tibor Imre szerint a jelenkori, közönségesen “polgáriként” meghatározott réteg – lényegét tekintve – kaszt alatti formáció (upa-varna), ami a polgárságnak pusztán a külső (fenomenológiai) jegyeivel bír. A hatalomgyakorlás bizonyos operatív jellegű elemeit – látszatképességei folytán – képes ugyan megvalósítani (és erre fel is használják az őt irányító erők), céljai azonban alantasak, merőben anyagi jellegűek, a hedonisztikus életszemlélet jegyében állnak.
“Az avarnának fogalma sincs, mi az ativarna, de az ativarna azonnal felismeri az avarnát.”
Egyetértek. A polgárságot is glazúr fedi. Önmagát sokszorosan alulmúlta. (Süllyedő önátlépés) Evola
Egyébként a “jobb, bűnözőnek, mint polgárnak lenni”, már bennem is számtalanszor megfogalmazódott, de furcsa módon egy könyvben jött velem szemben. “Polgári kormányunk” retorikája vetekszik a Monty Python abszurd műfajával. Komoly esélyt látok rá, hogy nekünk még megadatik páholyból, vagy éppen az első sorból végignézni eme tragikomédia legvégét.
“(A negyedik kaszt illetve a proletariátus bukása) csak látszólag vezetett (…) valamiféle visszarendeződéshez és a harmadik kaszt polgári-értelmiségi utómaradványianak újboli uralmához. Sajátos metamorfózisokon keresztül ugyanis ezt követően mind a mai napig még alább szállt a hatalom, s az “ötödikek” (pancsakák) uralma következett be”.
Magyar Hüperion III.
Csak egy dolgot tennék hozzá. A mögött a szándék mögött, hogy, már a Kádár-rendszerben elkezdődött az “új polgári réteg” intézményes kiképzése, majd később hatalomra segítése, nem a restauráció szándéka húzódott meg, hanem az 1945-ben elindított intenzív létmérgezés betetőzése. Valószínű, hogy az “új polgárság” hatalomra juttatása és tartós bebetonozottsága miatt végképp elveszett a valódi restauráció lehetősége.