Süllyedő önátlépés(élés), avagy a mennyiség uralma és az idők jelei

“Süllyedő önátlépés(élés), avagy a mennyiség uralma és az idők jelei” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Örülök ennek a bejegyzésnek, mert Mucsi már a “Magyar vándor” óta a begyemben van…A legkifizetődőbb “művészi” teljesítmény a magyar-gyalázás, tudnék még példát mondani, de az olvasóra bízom.

    1. Én már akkor tudtam, hogy miről fog szólni a Magyar vándor, mikor még kész sem volt a forgatókönyve. Éppen ezért meg sem néztem. Gondolom az az ojcsó “hofis” röhögjük ki magunkat feeling lengte körül. Kéne egyszer egy hasonló produkciót csinálni egy másik nép történelméről…

  2. Nagyon gyenge, ezerszer elsütött poén.
    Az alászállás (és a nemzetközi helyzet) fokozódik!

    1. “(…) az első az, ami az antitradicionális akcióban a deviáció művét képviseli, és a deviáció tulajdonképpeni célja a legnyersebb és legteljesebb materializmus; ami a második fázist illeti, az specifikusan a felforgatás műveként jellemezhető (hiszen legközvetlenebbül ahhoz vezet), és a felforgatás tulajdonképpeni célja annak megteremtése, ami fordított spiritualitásként írható le , (…)” (René Guénon: Deviáció és felforgatás)

  3. Azóta megvolt az idei borfesztiválos reklám is, fricskával a tavalyi háborgók irányába. 🙂

    Mucsi azért szerepelt benne, mert „mucsai” szereplőként már előtte is ismert volt, főleg a „stresszoldó” nyugoggyálle! c. anti-reklámokból. A mindörökké frusztrált, végletekig ön- és világmarcangoló kisembert a lengyel szatíra ábrázolta még remek erővel. A Karneválra emlékeztetnék: Hoppy Lőrinc benne a legelső figura, de az egész történetet végigkísér(t)i.

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s