Újabb Olvasói küldemények a Cunci Szótárba

“Újabb Olvasói küldemények a Cunci Szótárba” bejegyzéshez ozzászólás

  1. “Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés”

    A modernizmus végképp eltörölte az Embert. Ami maradt az egy szuggesztiókkal (polkorrektizmus) idomított, kívülről vezérelt, ember formájú bioorganikus gépezet, amely képes a gazdái profitmaximalizálási céljait megvalósítani. Ez már lényegesebb lentebb lévő létrendi szint, mint a rabszolgáé.

    1. Amit mondasz, igaz. és ezt Hamas Béla is látta, és leírta:”…A vezír már régen rájött arra, hogy sokkal könnyebb feldúlt és megbomlott és idegbajos és hóbortos és mániákus és fanatikus és türelmetlen és az izgalomtól fuldokló embereket kormányozni, mint egészségeseket. Ezért például a vezír és a lélekgyógyász között határozottan feszült viszony van. A vezír egyáltalán nem örül annak, ha az orvos a lelki betegeket meggyógyítja. A pathológia a helyzetet a számára rendkívül megkönnyíti. A vezír, ismétlem, tudja, hogy a pszichopatákat sokkal könnyebb kormányozni, mint egészséges épeszű embereket.”
      Sok év telt el ezeknek a szavaknak a leírása óta. Azóta a helyzet nem javult. Sajnos.

      1. Teljességgel kizárt, hogy a helyzetben bármiféle javulás létrejöhessen. Csak lassításról lehet szó. Ma ott tartunk, hogy szinte már minden normális embernek szégyelnie kell magát, amíg a szar felkerült a legfelső polcra. Szinte már hallom a kritikát; A normális relatív fogalom és ki vagyok én, hogy pálcát törjek emberek felett. Így avanzsálta magát szentté a hitvány.

        1. Velem most történik egy hasonló. Átalakítani akarnak. A munkahelyemen. Pénzért. Borzalmas. Priviben leírom.

  2. A minap elkezdtem nézelődni a neten, nyári programok után. Nos, eljutottam eddig: http://www.ordogkatlan.hu/
    Azt hiszem, az oldalt egy az egyben bemásolhatod a szótárba (még akkor is, ha Cseh Tamás még mindig a fővédnökök között van feltüntetve). Főleg a programok között érdemes (?) nézelődni. Úgyhogy addig jutottam, hogy idén is inkább a Kárpátokba megyek túrázni.

    1. Nincsenek véletlenek. Pár napja pont erről volt szó a Kossuth Rádióban. Mondtam is magamban, hogy elképesztően cunci lehet az Ördögkatlan Fest. Pedig én egy kőhajításnyira lakom onnét. Azt hiszem idén is kihagyom, mint eddig mindig. 🙂

  3. A régi munkahelyemen imádták “kijavítani a nemmegfelelőségeket”, ugyanitt egy “fura kinézetű” 🙂 munkaügyis a zsömlére, kiflire a “reggeliző termékek” kifejezést használta. Bár ez utóbbi szimplán bénázás, mentségére legyen mondva, new yorkban tanult…

  4. Elkeserítő belegondolni, az ember hová jutott, milyen mélységeket sikerült meghódítania, persze sokan még ezekbe a mélységekbe se voltak képesek tudatosan eljutni, hanem csupán belezuhantak.
    Az itt szereplő kifejezések a szellemétől immáron tökéletesen megfosztott (önmaga által önmagát megfosztott) ember teljesen értelmetlen tevékenységének, fontoskodásának, csűrés-csavarásának a körmönfont megfogalmazásai, hogy ezzel próbálja magát intelligensnek és komolynak feltüntetni. Nehéz lenne eldönteni, hogy ki a szánalmasabb: aki ezeket az értelmetlen kifejezés(dög)virágokat kitalálja vagy aki el is hiszi, hogy ezeknek a legcsekélyebb közük is van a szellemhez.
    “Szellemi dolgozó” – aki ül egy irodában, rakosgatja a papírokat és nyomogatja a számítógép billentyűzetét.

    1. Szerintem kétféle prostitúció létezik. A testi és a szellemi. Utóbbi mérhetetlenül kártékonyabb, mint az előbbi.
      És mit látni manapság minden “utcasarkon”? “Hogyan add el magad” a cunci jegyében. Sikeres, nők, sikeres férfiak, sikeres munkavállalók, sikeres vállalkozások, sikeres apák és sikeres anyák. Nos, az én iránytűm jól van kalibrálva és tudom, hogy az ő sikerüknél nagyobb sikertelenség nem létezik. Egy bizonyos mérföldkövet elhagyva tisztán látni, ahogy szavaink, fogalmaink, jelképeink jelentése teljesen ellentétévé vált annak, amit egykoron jelentettek. Azért van valami irónia abban, ahogy az ember nem tud mit kezdeni a nyakába szakadt totális és teljes szabadsággal. “Szabad vagy, de mire vagy szabad?”
      Eltűnt a minőség, a stílus, a megjelenés, a nagyvonalúság, a bátorság, a fensőbbség. Lett helyette mennyiség, stílustalanság, gyávaság, külcsín, kisstílűség és hitványság. De van jó hírem is. Nem kell ebben részt venni. Mosolyogva, zsebre tett kezekkel félre kell állni és hagyni kell, hogy a vonat nélkülünk menjen tovább. A szereptelenséget nem is olyan nagyon nehéz felvállalni, hiszen a sok-sok réteg alatt mindenki szereptelen. És tulajdonképpen állomás, de még csak vonat sincs. Nincs indulás és nincs megérkezés. Nincs honnan és nincs hová. Ami van, az mindig is volt és mindig is lesz. És éppen ez benne a nehéz. A könnyűség.

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s