2014.08.18. Az előkelő forma* hiányáról…
“Katonák és vezérek még mindig sokkal felsőbbrendűbb* viszonyban vannak egymással, mint a munkások és munkaadók. Egyelőre legalábbis még minden katonai alapra épült kultúra magasan felette áll* minden úgynevezett ipari kultúrának: az utóbbi jelenlegi alakjában, általában a legalantasabb létforma*, amely eddig létezett…”
Itt egyszerűen a szükség törvénye hat: az ember élni akar és el kell adnia magát, de megvetik azt, aki ezt a szükséget kihasználja és megveszi magának a munkást. Különös, hogy a hatalmas, félelmet keltő, sőt elrettentő személyek uralmát korántsem érzik oly kínosnak, mint ezt az alávetettséget ismeretlen és érdektelen személyeknek, amilyenek az ipar összes nagyságai: a munkás rendszerint csak ravasz, kiszipolyozó, minden ínségre spekuláló emberi kutyát lát a munkaadóban, akinek neve, külseje, erkölcse és híre teljesen hidegen hagyja. A gyárosokból és a kereskedelem nagyvállalkozóiból idáig valószínűleg nagyon is hiányoztak a felsőbbrendű fajtának* mindazok a formái és jegyei, amelyek egyedül teszik érdekessé a személyeket. Ha a született nemesség* volna tekintetükben és mozdulataikban, akkor talán nem is létezne a tömegek szocializmusa. Mert a tömegek alapjában véve minden rabszolgaságra készek, feltéve, hogy a felettük álló szakadatlanul igazolja: fölöttük áll és parancsolásra született az előkelő forma* révén.
A legalantasabb ember* érzi, hogy az előkelőség* nem rögtönözhető és hogy abban hosszú korok gyümölcsét kell tisztelnie, de a felsőbbrendű forma* hiánya és és a hírhedt gyáros közönségesség, a vörös, kövér kéz azt a gondolatot kelti benne, hogy itt csupán a véletlen és a szerencse emelte egyik embert a másik fölé: nosza, hát így következtet, kísértsük meg egyszer mi a véletlent és a szerencsét! Vessük el egyszer mi a kockát! -és megkezdődik a szocializmus.”
Friedrich Nietzsche
* Nem PC nyelvezet! Az egyenlőség nevében letiltva!
atyafipeca.hu 
Hosszasan elgondoltatott a fenti idézet. Annyi bizonyos, hogy a “vezéri” uraltság a katonai vezető életének szinte minden szegmensére kiterjedt. Elsődlegesen persze a hűség, a becsület, engedelmesség említhető meg, de nagy figyelmet fordítottak a helyes civil (bár egy igazi katonának ilyen nem nagyon volt) viselkedésre, a járásra, a kimondott szavakra, az indulatok mederben tartására, ruhájuk tisztaságára, még a bajuszuk rendezettségére is. Külön figyelemre méltó a (nem emancipált!) hölgyekhez való viszonyuk.
Mi jellemzi ezzel szemben a mai “elit” úgynevezett munkaadói szegmensét. Megfigyelve ezeket az embereket legtöbb esetben nyomát sem látom az uraltságnak, egyéb – fentebb említett – erényekről nem is beszélve. Persze jól öltözött, ápolt, de ennek két fő oka a szexuális vonzerő fenntartása (persze a Merci kulcs mellett) és az üzleti siker megalapozása. A munkaadó külső rendezettsége legtöbb esetben merő periferiális taktika. Ha valaki esetleg túlzásnak tartaná a fentebb leírtakat nyisson rá egy-két menő vállalkozóra otthonában és figyelje meg, hogyan öltözködik….
Megfigyelhető továbbá, hogy a “munkaadó” szexuális mentalitása, indulati kitörései igencsak emlékeztetnek a Bastille-t vagy a Téli-palotát ostromló lumpen proli lelki alkatára, persze nem jelentéktelen különbség, hogy a munkaadó nem egy romos melléképületben csillapítja gerjedelmét, hanem, mondjuk egy budai villában, sokadmagával, pezsgő kíséretében.
Ezek után feltehető a kérdés, hogy egy sikeres munkaadó esetében hol testesül meg az uraltság? Nem sok helyen, de valószínű, hogy nincs is rá szükség. Annyi a feladata (ez sem csekélység), hogy HATÉKONYAN MANŐVEREZZEN korunk legnagyobb heteronja, a kamatos pénzrendszer és az általa generált gazdaság (tulajdonképpen egy lunáris mágikus praxis) rendszerében. Nem kell uralnia semmit, legfőképpen nem önmagát. Elég, ha megismeri kegyetlen szabályait és felvállalja annak alkalmazását.
Itt jegyezném meg, hogy a napjainkra kialakult és a világot fogva tartó pénzügyi, gazdasági rendszer sem egy uraltság jegyében született, hanem egy – a világ általános (egyébként is jelen lévő) romlásának felgyorsítására és a lerohadás mederben kényszerítése céljából – felszínre hozott sötét energia. “Minél inkább egy mederben folyik a mocsok, annál hatékonyabban tudok benne halászni.” E rendszer csúcsán álló haszonélvezők viszont előszeretettel hitetik el magukról, hogy egy megingathatatlan rendszer irányítói és urai.
A fentebb leírtak erősen sarkított megállapítások és természetesen nem vonatkoznak minden munkaadóra. A megjegyzések nem konkrét személyekre, sokkal inkább az egyre erősödő tendenciákra vonatkoznak.
Megj. Tapasztalatom szerint tíz befolyásos, sikeres emberből tíznek a gázkamrák és a nácik jutnak eszükbe a “felsőbbrendű” szó hallatán.
No comment.
Ma kerékpárral “siklottam” át Európa Kulturális Fővárosának a szívében (EKF PÉCS) és árgus szemekkel kutattam az előkelő forma valamely megnyilvánulását, miközben ismét előtört belőlem a kérdés, hogy “szabad vagy, de mire vagy szabad?” Nem folytatom, mert még olyat írnék Pécs kiművelt és olvasott “polgárairól”, amit később megbánnék.
Nietzsche “emberfeletti embere” (übermensche) csak ült egy padon a Dóm előtt és piros orcáját a tenyerébe merítette.