2014.08.20.
“Valami érzést szent dal csengését
gyönyörűt, szépet majd a szent csendet
valami hangot káoszban fogant
valami képet újjászült rendet
napfény ecsetje játékot, harcot
napsugár húrja s a végén békét
valami újat tó mélyén alvó
valamit újra tündérek képét
valami ősit lelkek sebére
valami égit hófehér tépést
valami hősit tenni az Isten
valami régit felé pár lépést
valami földit átlépni közben
valami gyarlót árkot, göröngyöt
fagyöngyöt vágó és az embernek
holdsugár-sarlót szórni a gyöngyöt.”
gyönyörűt, szépet majd a szent csendet
valami hangot káoszban fogant
valami képet újjászült rendet
napfény ecsetje játékot, harcot
napsugár húrja s a végén békét
valami újat tó mélyén alvó
valamit újra tündérek képét
valami ősit lelkek sebére
valami égit hófehér tépést
valami hősit tenni az Isten
valami régit felé pár lépést
valami földit átlépni közben
valami gyarlót árkot, göröngyöt
fagyöngyöt vágó és az embernek
holdsugár-sarlót szórni a gyöngyöt.”
x
(Misztrál: Gyöngyöt az embernek)
Kárpáti Tibor verse.