2014.09.27.
“Igazság szerint, tulajdonképpen nincs semmiféle “profán terület”, amely valamiféleképpen a “szakrális területtel” szemben állhatna; tudniillik csak “profán szempont” van, és amely valójában nem más, mint a tudatlanság szempontja. Ennek megfelelően a modern vagy “profán tudomány” (mint már máshol említettük) nem más, mint a “tudatlan tudomány”, egy kizárólag a valóság legalacsonyabb szintjére korlátozódó, alacsonyrendű lexikális ismeret, amiben fel sem vetődik, hogy lehetséges olyasmi, ami az ő szintjét meghaladja, aminek emelkedettebb a célja és ezáltal törvényes -ám az egyetemesség értelmében vett tudás különböző szintjei között, alantas – helyét neki is kiszabja, orvosolhatatlanul egy relatív és szűk világba zárva, amelyben megpróbálja magát függetlennek kikiáltani (és ez a transzcendens igazsággal és a szupremális bölcsességgel való összeköttetés önkéntes megszakítását jelenti), csak egy hiábavaló, illuzórikus “ismeret”, amely az igazat megvallva sehonnan se származik és sehova se vezet.” René Guénon
Éppen ezért:
“Egy világ vége soha nem volt és soha nem is lesz más, mint egy illúzió vége.”
Forrás: Szakrális és profán tudomány