2014.10.01. Avagy az építészeti maximum
http://www.hirado.hu/2014/04/23/
A minap a Szekszárdi-dombság színaranyba öltözött tájain keltem át, hogy Bátaszéken, egy meghitt kis üzletben szerezzem be vaskályhám igen viseletes és elnyűtt samott tégláinak utánpótlását. A “kályhás mester” műhelyének bejárata pontosan a Nagyboldogasszony templomra nézett, ahol már igen nagy volt a sokadalom…
Dolgom végeztével elvegyültem a “tömegben” és a helyi nyugdíjasok között biztosítottam magamnak álláshelyet, ahonnan önfeledten gyönyörködhettem az anti-modern és az “anti-építészeti minimum” nyújtotta látvány elragadó és magasba ívelő formavilágban. Mellettem kisnyugdíjas, összecsukható kempingszékből sóhajtott fel az ég felé:
“Megbolondult a világ! Mi értelme van ennek az egésznek? Mennyi pénzbe kerülhet a városnak ez a munkagép óránként!?”
Ne is mondja -válaszoltam gúnyosan, majd kisvártatva hozzátettem, miszerint igazán vérlázító, hogy egy templomnak tornya és harangja legyen, mikor vehetnének a költségükön lélegeztetőgépeket, vagy éppen létesíthetnének nemzeti defibrillátor állomásokat is. Lerombolni a tornyot, a harangot beolvasztani, kátránypapírt az egésznek a tetejére és csókolom. Művház még így lehetne belőle. Meg is lenne egykettőre az építészeti minimum posztmodern kultúrtemploma, amivel Tolna büszkélkedhetne elsőként a világon és talán még nemzeti tursita látványosság is kerekedhetne belőle, amivel Bátaszéket végre bekapcsolhatnák az ország vérkeringésébe, így teremtve több munkát az ott élő emberek számára, mely biztos és kiszámítható megélhetést biztosítana a következő generációk részére, mely generációk még biztosabb megélhetést nyújthatnának az őket követő nemzedékek számára és így tovább a végtelenségig.
“Igen, jól látja fiatalember, pontosan! Ha rajtam állna a dolog rögtön leállítanám a munkálatokat és gondoskodnék róla, hogy a pénz a megfelelő helyekre jusson. Ilyen haszontalan dolgokra felesleges pénz költeni! Osszák szét a javakat a nép között!”
Még egy utolsó pillantást vetettem a rakéta módjára égbe nyúló toronyra, majd hosszasan elnéztem a groteszk kempingszékben elterülő modern kori királyt, aki csak azt tette, amit akart és aki csak azt akarta, amit tett. Igazából véve nem éreztem haragot, csak mérhetetlen sajnálatot és szánalmat. Bizony igaza van, annak, aki azt mondja, hogy minden megnyilvánulás szimbolizmus. Velem szemben valaminek a szimbolikája, ami a magasba mutat, mellettem pedig korunk nyomorult és elégedetlen királya, ki ebül szerzett trónját kempingszékre, jogarát pedig botra cserélte és a paloták lerombolása után most éppen a templomokat tenné a földdel egyenlővé.
Még maradtam pár percig, élveztem az őszi nap zsenge sugarait, majd az autómhoz sétáltam és mint oly sokszor ezúttal is megakadt a szemem a sárvédőn:
Egy templom, egy kempingszékben ücsörgő király és egy sárvédő. Mert minden szimbolizmus. Milyen kár, hogy a mai királyoknak nincsen affinitásuk a szimbolizmus iránt.
“Fel vörösök, proletárok,
Csillagosok, katonák,
Nagy munka vár ma reátok,
Állnak még a paloták.
Királyok, hercegek, grófok,
Naplopók és burzsoák,
Reszkessetek, mert feltámad
Az elnyomott proletár.”
És azok a nem
censored*, akik szintén le akarják rombolni a templomokat el is érik céljukat, leromboltatják azcensored*. (Akikkel a palotákat is leromboltatták.)*ostobák, ostobákkal 🙂 (a kor szelleme megkívánja)
A felvetés jó. De nyugodtan tovább lehet lépni. Ki, vagy mi áll a nem ostobák mögött? A “kit” könnyű belátni. A “min” van a nagyobb hangsúly. Ott van a kutya elásva.
Nyilván voltak, vannak, lesznek felbújtók és voltak, vannak, lesznek felbujtottak. De mi az egésznek a célja? Világuralom? Pénz? Hatalom? Nem hinném. Ezek csak eszközök. A min van a hangsúly.
Ha megpróbálom a csekély információimat logikusan összefűzni, akkor a “kik”et sem tudom, csak bizonyos tendenciák alapján gyanítom, hogy léteznek. (Persze lehet, hogy pusztán társadalmi-pszichológiai törvényszerűségek(?) és akkor nem kik, hanem mik) A “mit” Végképp nem tudom.
Az egyik legnagyobb szemfényvesztés, akkor következett be, amikor az ördögöt, vagy a Sátánt, de ha jobba tetszik az Antikrisztust képi formában jelenítették meg, úgymond materializálták. Egyénként ugyanezt tették az Istennel is. Innen már csak egy lépés volt hangosan felnevetni, mondván ilyen kénszagú patás lény nem létezik és nem is létezhet. A megállapítás egyébként teljesen jogos és hiteles. Ilyen lény valóban nem létezhet eltekintve attól a ténytől, hogy a régiek a különböző szent írásokban szinte kizárólag szimbólumokban beszéltek. Természetesen ezen szimbólumokból a mai modern tömeg egy szót sem képes felfogni. De, hogy rövidre fogjam mondandóm lényegét a “mi” mögött valóban a gonosz, az elsötétítés, a felforgatás erői, a különböző negatív sugallatok lapulnak meg, melyek szinte kivétel nélkül angyalruhában tetszelegnek. Ha kellő kritikával és éleslátással nézel a világra nem lehet nem észre venni ezen tendenciákra megnyilvánulásait. Vagyis: eljutván a képzeletbeli piramis csúcsára, nem bizonyos körök állnak a sugallatok mögött, hanem éppen fordítva: sugallatok állnak bizonyos körök mögött. Lsd. Evestrum (Hamvas)
Click to access Ren%E9%20Gu%E9non%20-%20Devi%E1ci%F3%20%E9s%20felforgat%E1s.pdf
Click to access REN%C3%89%20GU%C3%89NON%20-%20A%20MODERN%20VIL%C3%81G%20V%C3%81LS%C3%81GA.pdf