2014.10.07. A rém-biztonságos világ margójára
“Higgyetek nekem! Az élet legszebb gyümölcseinek és legnagyobb élvezeteinek titka a veszélyes élet!” Friedrich Nietzsche
“Világosan kell látnunk, hogy bármikor meghalhatunk, és úgy kell berendeznünk az életünket, hogy ezzel a realitással számolunk.” Niki Lauda
Felmerülhet az emberben a kérdés, hogy, ha ilyen “komoly gépeket” voltak képesek abban az időben fabrikálni, akkor miért nem szerelték fel őket biztonsági övvel, vagy éppen miért nem kanyarintottak legalább az autók tetejére egy bukócsövet? Nos, valószínűleg szándékosan nem, mert ezzel kiherélték volna az autóversenyzést, ami ezáltal elvesztette volna a savát és a borsát, nevezetesen azt, hogy bele lehet halni… (Folytatás is van)
Elnézve a mai márketing-műversenyeket csak szánalmasan mosolyog az ember. Karbon kor. Papundekli kor. Ezek a versenyzők már meghalni sem tudnak. Néha évtizedenként egyszer megnyomorodik, kómába esik, vagy éppen lábát szegi egy és ennyi, csókolom. Ha ez netán megtörténik, akkor a média rögtön feltupírozza a dolgot és a hölgyek krokodilkönnyeket ejtenek kedvenc és jóképű autóversenyzőjükért és a kórház előtt még sátrakat is vernek és zászlókat lengetnek. Niki Lauda már tova tűnt. Igaz, füle nemigen volt, de azért a férfi jelző még ráillett.
https://www.youtube.com/watch?v=wJn7LHE83cc
Mi történt velünk? Mi lennénk talán jobbak, vagy csak idegeink rosszak? Az autóversenyző többek között azért autóversenyző és nem műkörmös, vagy varrónő, mert igen könnyen belehalhat abba, amit művelni szeret. A mai autóversenyző egyszerűen csak elszenvedi az eseményeket. Reklámfelületté vált. Olyan reklámfelületté, amire Pierre Cardin tervezte az azbeszt* alsógatyát. Jóképűség van, lóerő van, márketing van, biztonság van. A hérosz átadta helyét a népszerűségnek. Szóval szerintem a mai autóversenyzés olyanná lett, mint a sivatag. Mint a Szahara. Igaz; a Szaharába MÉG bele lehet halni.
* betiltva, mert túl veszélyes! :-O
atyafipeca.hu 
