2014.12.06.
Ezzel a bejegyzéssel szeretnék egy képzeletbeli pontot tenni az elmúlt hetek értekezéseire. Aki figyelt és jelen volt az pontosan tudni fogja, hogy miért. Hamvas Béla írásai olyanok, mint amikor felkerül az a bizonyos pont az “i” betűre.
“A létezés mértéke az archaikus korban az abszolút szellem volt, ma a személyiség. A személy az abszolút szellemhez képest excentrikus és egzotikus, efemer és momentán, álom és káprázat. Mégis a személyiség nagy, és nem azért, mert az abszolút szellemre utal, hanem mert az eredetre. Nem rendszer, hanem kép. Nem architektúra, hanem hang. Nem a teremtésre hivatkozik, hanem a teremtőre. Az európai nem az abszolút szellem, hanem a nagy személyiség jegyében áll.” Hamvas Béla
atyafipeca.hu 