2014.12.17. A kettős mérce margójára…
Igen jól szórakoztam tegnap este az “Olga tévé” előtt. Ittam a “szebbnél-szebb” beszédeket és jóllakottra legeltem magam a beszédes szimptómák dús és sűrű mezején. Szeretem, amikor egy pár ezres tömeg a saját véleményét szeretné ráhúzni majd 10 millió emberre, akik inkább távol maradtak eme “emelkedett és a végletekig nemes szándékú és forradalmi hevületű” felvonulástól. És akkor még a határon túli magyarjainkról nem is beszéltem. “Követeljük a tisztességes emberek nevében, hogy…” Most akkor én nem vagyok tisztességes? Majdnem 10 millió ember tisztességtelen? Hogy is van ez kedves liberálisok? Diszkriminálunk, kirekesztünk? Nem bírjuk elviselni, hogy a többség más véleményen van? Ez nem szép dolog ám! Csúnya, csúnya fasiszta hozzáállás! De ki látott már olyan nácikokat, akik Che Guevarás molinókat és 1919-es, “fegyverbe!” feliratú táblákat tartanak a magasba és akkor még nem is említettem a “CCP-s” pólóba bújt szabadságharcost. Putyin és Orbán diktátornak van beállítva, miközben a jelképek szimbolikája szöges ellentétben van az állításokkal. Mi ez ha nem identitászavar? Beszédes látleletek, annyi szent… Huszonöt esztendő óta történtek ám itt ezerszer nagyobb és égbekiáltóbb bűnök is, mint a mostaniak. Példának okáért eltűnt a nemzet vagyona, családok tucatjai kerültek utcára és akkor még nem is említettem 2004. december 5-ét és egy nagyon véres október 23-át. Akkor merre jártatok kedves tisztességes barátaim? Fogadjunk, hogy “google kereső” nélkül nem is tudjátok, hogy mi volt december ötödikén, mint ahogy Trianont néha összekeveritek a triatlonnal. Mindenesetre nem ártana egyszer valamelyik megmozdulás után benéznetek a Szent István Bazilikába, ha már úgyis a főváros a “hazátok”. Egy kis bűnbocsánatba és egy csepp kárhozatba (Hamvas itt) még senki sem halt bele. Sőt!
Úgy látszik, hogy a következetesség nem az erősségetek és félő, hogy egy kis külső segítséggel még az egész országot is magatokkal rántanátok a mélybe. Mint ahogy Vitalij Klicsko szelet vetett Ukrajnában. Az aratásban (viharban) azonban már nem vállalt szerepet. Vajon miért nem? Azért mert tökéletesen elvégezte azt, amivel megbízták. És ne gondoljátok, hogy ennyivel megússzátok, mert van ám tovább is. De csak miheztartás és okulás gyanánt. Egy kis történelmi áttekintés sosem árt, ha már egyszer előkerültek azok a bizonyos transzparensek…
“Milyen volt valójában ez a modern hérosz? Őszinte. Nyíltan beszélt kegyetlenkedéseiről és erőszakos nézeteiről. Ahogy egyszer, már nagyon fiatalon kijelentette: “Forradalom egy lövés nélkül? Nem vagy normális.” Szenvedélyesen izgatta saját halála, de még inkább a másoké. 1967-ben így összegezte nézeteit az “igazságosság” gyilkos eszméjéről: “A gyűlölet nélkülözhetetlen eleme a harcnak. Az ellenség könyörtelen gyűlölete teszi lehetővé, hogy túllépjünk természetes korlátainkon, és hatékony, hidegvérű gyilkológéppé váljunk.” Anyjához 1954-ben írt levelében azt írja, hogy “Nagyszerű szórakozás ez a bombákkal, beszédekkel és más őrületekkel, mert megtöri az unalmat, melyben élek”. Dicsőítette a kivégzéseket, úgy vélte, ez kell a biztos kezű kormányzáshoz. Így nem csoda, hogy amikor a győztes lázadók bevonultak Havannába, Guevara nemcsak parancsot adott a kivégzésekre, hanem személyesen is részt vett jó párban. Naplójában megemlíti, hogy 1957-ben lelőtte Eutimio Guerrat. A “lánglelkű hős” szavaival: “Véget vetettem a problémának egy 32-es kaliberű pisztollyal, amelyet a feje megfelelő részéhez szorítottam.” Máskor elég volt egy feltételezés, vagy egyszerűen csak pedagógiai célból is rendelt el vagy hajtott végre kivégzést.
Che Guevara forradalmi túlkapásai nem véletlenek vagy eltévelyedések. “Ha kételyed van, öld meg” – szólt az egyértelmű guevarai üzenet. Két kutató alaposan utánanézett, kit terhel a felelősség a forradalom után történt politikai gyilkosságokért, és ők is Che Guevarához jutottak. Nagy valószínűséggel ő rendelte el a Santa Clara-i, több ezer kivégzést is…
De a “hidegvérű gyilkológép” igazi ideje csak a Batista-rezsim összeomlása után jött el. Fidel Castro a cabanai erődítmény-börtönbe rendelte Che Guevarát, aki hozzá is látott a kivégzések megszervezéséhez és lebonyolításához, a forradalom egyik legsötétebb időszakát zúdítva a szerencsétlen kubaiakra. Mint azt José Vilasuso jogászprofesszor – az ítélkezések egykori résztvevője – elmondta, Che utasítása szerint azzal a meggyőződéssel kellett bíráskodniuk, hogy az ott lévők mind gyilkosok, és a forradalom folytatásához engesztelhetetleneknek kell lenniük. A cabanai kivégzések hétfőtől péntekig folytak éjszakánként. Csak az ott meggyilkoltak száma több százra tehető…
De Guevara nemcsak emberek kivégzésében vett részt, de Kuba tönkretételében is. A karibi ország a forradalom előtt a négy legfejlettebb közép- és dél-amerikai ország egyike volt, bár kétségtelenül korrupt diktatúra alatt élt. Miután Che Guevara lett a Nemzeti Bank és az iparért, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséért felelős minisztérium vezetője, kő kövön nem maradt az országban.”
“Hazatérte után, a Nyugatban publikált. Festészetére ekkor már az expresszionizmus és a kubizmus volt jellemző. 1909-ben tagja lett a később Nyolcak néven ismertté vált avantgárd csoportnak. Tevékeny szerepet vállalt a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt, a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetője lett. Plakátokat tervezett, ekkor született legismertebb plakátja, a Fegyverbe! Fegyverbe! című. 1919 után emigrált.”
“1919. március 21. A magyar Tanácsköztársaság kikiáltása Lukács György, Kun Béla, Rákosi Mátyás vezetésével, amely diktatúra alatt kiemelkedő szerepet kapott Szamuely Tibor vagy Csernyi József és a Lenin-fiúk is.”
“A tanácskormány mindenüvé Szamuelyt küldte rendet csinálni. Szamuely boldog örömmel vállalta a szerepet és csinált is mindenütt olyan borzalmas és kegyetlen rendet, amire évtizedek múlva is vissza fognak emlékezni. Akasztatott, kivégeztetett és gyilkoltatott mindenütt. Egy-egy városban tíz-húsz embert is bitóra húzatott. Nem csinált nagy dolgot a kivégzésből. Ha valakire azt mondták. hogy ellenforradalmár, Szamuely azonnal halálra ítélte és kivégeztette.”
“A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér.”
“Persze nehogy eszedbe jusson ebből a véres világ ellen vádat kovácsolni. Ha megtennéd, megbocsáthatatlan lenne. Az ő végzetük, hogy örökké tévedjenek. Hogy boldogtalanok legyenek. És vállalták az áldozatot, hogy az őrület poharát helyettünk is kiürítik. Ez a történet káprázata. E nép azonban mindig tiltakozni fog az ellen, hogy e káprázatba csalják. Alvással védekezik s így tartja fenn az örök béke valóságát.” Hamvas Béla
atyafipeca.hu 
Az a legnagyobb baj, hogy ha ez a sok pattanásos, izgalomra vágyó pubi és muci elveszti az uralmat e felett a csőcselék felett, akkor lesz igazán nagy baj. Akkor akár egy újabb 1919 is kialakulhat. Nem meglepő módon, hasonló szereplőkkel. Olyan sátán-féle ábrázattal. Nekem speciel az Olga TV extázisban égő műsorvezetője (nem tudom, mi a neve), aki az élő adás ideje alatt egész testében ejakulált, szintén emlékeztetett ezekre a sátáni, 1919-es pofákra.
Már utaltam rá többször, hogy nagyon utálom a nemzeti mázzal leöntött, töketlen és impotens kormányunkat, de sajnos az elmúlt 24 esztendő bebizonyította, hogy nincs jobb. Sajnos ez a történet tragédiája és abban teljesen igaza van Orbánnak, hogy a volt szocialista országok bizony-bizony egyfajta műveleti területté lettek nyilvánítva az USA által. Aki egy kicsit is jártas a kül- és belpolitikában az látja és érzi, hogy mi húzódik meg a felszín alatt. Természetesen lehetséges, hogy egy nagy cirkusznak vagyunk a szemtanúi, ahol már minden lap le van zsírozva. Mondjuk attól nem félek, hogy a Szírek sorsára jutunk, mert közel sem vagyunk annyira végletesen harcias nemzet. Most lehetséges, hogy éppen birkaságra és jámborságra van szükség.
A kulcsszó egyébként a felforgatás. Ezt nem lehet eleget hangsúlyozni.
Kérdésem lenne … 🙂
Ha minden a saját tudati világomban van ugye, akkor csak a saját tudati vonatkozásomban tudom elhelyezni a valóságom eseményeit, így a múlt és jelen felforgatásait is, akkor az események valódi okai is, ott a saját önmagamságom tudati tartományában kell hogy gyökerezzenek?
Tehát, akkor lehet nem is igazán beszélhetek önmagamról leválasztott kinti kollektív széteső folyamatokról, csak végső önmagam „struktúrájának” átalakulásáról?
Arra gondolok, talán jobban jár az ember, ha a széteső folyamtoknak pusztán a szimbolikáját vizsgálja önmaga vonatkozásában, mint pl. politikai, társadalmi válaszokat keresni, hiszen gyakorlatilag olyanok valójában, mint előidézők ,akkor nem is létezhetnek. 🙂
Sajnos ezekre a fogas kérdésekre én nem adhatok megfelelő válaszokat, de a kérdés jogos.
Mindenesetre biztos, hogy szoros összefüggés van a fent és a lent és a kint és a bent “eseményei” között.
Tegnap pl. dörgött és villámlott. December 20-án! Globális felmelegedés? Közel sem. Ez valami más…
Megfelelő válasz: 🙂 : “Mindenesetre biztos, hogy szoros összefüggés van a fent és a lent és a kint és a bent “eseményei” között.”
Ha minden szimbolika, akkor „kell” a sötét közeg, kell a decemberi vihar, a dörgés, a villámlás és felforgatás is, mert minél nagyobb a vihar és a sötétség, annál nagyobb a „kényszerítő” nyomás, így az abban rejlő kitűnő lehetőség is a fény „hordozására” (ha már Napforduló van ma) ami nem más, mint a kinti sötétség és káosz benti meghaladása.
Mindenesetre hölgy szájából ilyen gondolatot még sosem hallottam elhangozni és könnyen elképzelhető, hogy soha nem is fogok már.:-)
Ildi, ha ez így megy tovább nézni fogunk Neked egy férfi keresztnevet. 🙂
🙂 🙂 🙂
Íme az ajánlataim:
Béla, Tamás, Sanyi, Péter, Gyuri, Benő (Béni),
Nekem régóta gyengém a Béni. Szóval? 🙂
Köszönöm a társasági megtiszteltetést és a felajánlott új identitás lehetőségét! 🙂 🙂 🙂
Mindjárt válogatós is lettem: a Béni, az valahogy nem igazán, de különben bármelyik lehet, bár belegondolva itt minden kommentelőnek olyan szép hangzatos neve van, de hát ne legyek ugye telhetetlen, én puritánul megelégszem valami egyszerűvel is: Jóskapistával vagy Ferivel.
🙂