Kettő fentről, kettő lentről

“Kettő fentről, kettő lentről” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nagyszerű a két videó egymás alatt. Jól össze lehet vetni őket. Mindkét videón kidolgozott “élethű” szobrokat láthatunk. De valóban “élethűek”?

    Előzetesen had meséljek el egy történetet. A múlt hónapban látogattam meg a “Fáraók Egyiptoma” című kiállítást Szegeden. Itt egy – nagyjából 30 cm-es – fekete macska szobor különösen megragadta figyelmemet. Hosszasan néztem ezt a Kr. e. IX századból származó alkotást. Teljesen lenyűgözött a szobor elképesztően finom felületi kidolgozása, a mesterien vezetett ívek, nem is értettem hogyan lehet kőből ilyen élethű alkotást készíteni.

    Ekkor döbbentem rá, hogy ennek a “szobormacskának” köze sincs az élethűséghez. Nincs a világon macska, amely így nézne ki. Akkor mégis mit ábrázol ez a szobor a maga elragadó vonalaival? A macska transzcendens lényegét. A princípiumát. Kőbe zártan, formák és ívek táncával. A hétköznapi macska fizikai formáját úgy alakította át a szobrász, hogy az KAPUT NYITHASSON a szemlélőben az érzékfeletti lényeg irányába. Mestermunka, annyi bizonyos. Tehát ennek a művészetnek a lényege FELFELÉ MUTATÓ SZÁNDÉKOS ELRAJZOLTSÁG. A macska princípiumát ezáltal kiemeli, kimenti a lehatároltság, a merevség fogságából és megszenteli az anyagot. Ugyanígy az antik görög szobrok is. Csak nüanszokkal különböznek egy élő emberi formától, de ezek a nüanszok isteni lényeget hordoznak. Az élő ember arcformája is csak kissé különbözik egy halottétól, mégis micsoda különbség van a kettő között.

    A modern “művészet” sem élethű. Itt is csak apró különbségek vannak. A modernista rögeszmék közé tartozik a “mutassuk meg a világot, ahogyan az van”, illetve “tartsunk görbe tükröt a világnak” jellegű ars poetica. Ezzel a “művész” tulajdonképpen azt deklarálja, hogy iktassunk ki minden alanyiságot az alkotásból, hiszen a világot “olyanságában” szeretnénk megmutatni. Azt hiszi, hogy ha kiiktatja saját korlátolt szubjektumát, akkor egy időtlen esszenciához jut el az alkotásban. Ennek azonban éppen az ellenkezője lesz a végeredmény. A szubsztancia. Az a szubsztancia, amely egykoron házasságban élt az eszenciával, azonban már magára maradt. A modern művész gyakorlatilag KIRAJZOLJA A FORMÁBÓL A TRANSZCENDENS lényeget, az eredmény pedig halott forma. Ronda és bűzlik. Minden ilyen “alkotás” lényegében rituális istengyilkosság.

    Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy az igazi művészetfilozófia valójában egy transzponált szolipszizmus. 🙂

  2. Nálam egyébként a blaszfémia, de még az istentagadás is megengedett, feltéve, ha Istenért tagadjuk meg istent.
    Viszont az ilyen aljas, söpredék és szeméttelepre való excrementum hegyekkel nem tudok mit kezdeni. Nézd meg a két hölgy kimért, jóllakott és sznob “művészieskedését”. Ez az az attitűd és minőség, amitől az ember a Dunának tudna menni. Végy 200 kilónyi rozsdás kazánlemezt és hányd be egy steril és agyonvilágított kiállítóterembe, majd ragasz rá egy 15 000 fontos címkét. Az ember azt gondolná, hogy egy elcseszett Monty Python szkeccset néz, de nem… Egy antik szobor még egy minimál-stúdió fagyos légkörét is be tudja sugározni, de ezek a hitványságok csak tovább fokozzák az ürességet.

  3. Mint mindig, nagyon jó felvetések és képi illusztrációk, a végső igazság kibogozásához! 🙂
    A szépség megnyilvánulása az, amikor valami kifejezi Istent, ami által meglátjuk valamiben Istent, mondhatjuk az egyetlen szépség a világban maga Isten, az egységében a tökéletességében, a mai világban, ennek az Isteni szépségnek a kivonódását vagyunk kénytelenek épp szemlélni.
    Az Isteni szépségről, a mai modern művészet, már semmit nem képes kifejezni, csakis egyet tud megmutatni, a művészetalattiságot, alsóbbrendűséget, vagyis az Isteninek a teljes hiányát.
    Ha belegondolunk a kiválás, a hiány által, valójában egy fordított folyamat zajlik.
    Amennyiben egy magasabb szemszögből próbáljuk értelmezni a folyamatokat, akkor az Isten tudat nézőpontja világot teremtett, és Isten tudata az, ami épp „felbomlik”, és lassan „kidobál” magából mindent, ami nem Ő.
    Isten az, aki egyrészt most ugyan kivonódik a világból, de Önmagamságunk Isteni nézőpontjaként épp világot is teremt. A folyamat egyszerre a szellem táguló és szűkülő állapota.
    A macska princípiumát tökéletesen megragadó szoborhoz képest, a mai valóság és művészet, egy bűzlő macskatetem, egy olyan állapota a macskának, és a világnak, ami, már nem lehet az, ami.
    A szellem kinti beszűkülő állapotának bomló tetemén, pont a bomló szellemi nyomán, mégis megjelenhet az Isteni, pontosan a hiány „által” és az „fölött”.
    Ahogyan a sötétség fölött is megmutatkozhat a világosság, az ideák nélkülisége felett megmutatkozhat az idea.
    Így láthatjuk úgy is, hogy a lenti pusztulás, antiszépség, degradálás, a világból kivonódó Isten, annak a lehetősége, hogy az a bizonyos lenti hiány, a fölöttiben többletként kibontakozzon.

    1. “…aminek az általános és tömeges emberi tompultság és butaság mint fő cinkos mellett a “haladó” rögeszmék “dögvész” jellegű arzenálja segédkezik – az elhitetett emberiséget olyan létrendi rabságba hajtja, ami valóban a lehetőségek eddigi legfélelmetesebbike lesz. Uralma totális lesz és – legalábbis az ép és normalitás-hordozó ember számára – rettenetes. Egyszersmind – nem emberi, hanem a ciklikus nagyságrendű időbeliség viszonylatában – nagyon rövid ideig tartó is, mert tradicionális törvény az, hogy valaminek a manifesztált létben való megnyilvánulási ideje fordítottan arányos létének úgyszólván “negatív” voltával, vagyis valami minél közelebb van a metafizikai semmihez (és a katexochen érték-nélküliséghez), annál közelebb van egyúttal a totális megsemmisüléshez és megsemmisültséghez is, beleértve természetesen azokat is, akik által hatalomra jut, mert mint mondják, a sátán szolgáinak jutalma: a sátán maga.”
      Baranyi Tibor Imre

      1. „az elhitetett emberiséget olyan létrendi rabságba hajtja, ami valóban a lehetőségek eddigi legfélelmetesebbike lesz. Uralma totális lesz és – legalábbis az ép és normalitás-hordozó ember számára – rettenetes. „
        Ha feltételezzük, hogy nincs a Tudattól független objektív realitás, tehát az adott dolog, adott jelenség nincs önmagában, akkor az egyén tudatától független objektív realitás sincs.
        Vagyis a jelenségek nem léteznek önmagukban, nagy kérdés a tapasztaló és a megtapasztalt jelenségek viszonya.
        Ha elvonatkoztatnunk egy eddigi tapasztalási módtól és más tapasztalati szempontokat választunk, más rátekintést (szolipszizmus), más tudati szempontok által vajon az objektumok másféle módozatát éljük meg?
        Ha igen, akkor remélhetőleg oly módon, hogy az esetleges totális megsemmisülésnek nem elszenvedői leszünk, hanem pusztán szemlélői, félelem és bármiféle rettegés nélkül.
        (Bízhatunk, hogy közben bevillan majd, hogy aggodalomra semmi ok, nyugi van, hisz ez csak a végső Szubjektum szűkülő, „semmi” felé tartó állapota 🙂 🙂 :), amennyiben ez nem lesz megnyugtató, akkor a folyamat rövidségében még mindig lehet reménykedni 🙂 🙂 🙂 )

          1. … na jó, de kik után is hal meg a remény ? 🙂
            Úgy hallottam vannak olyan “elvetemülten” gondolkodok, akik már a halálban sem “reménykednek”. 🙂

  4. Kétségbeesésre tényleg semmi ok, mert, ahogy embertelenedik a világ, úgy veszíti is el az ember az azonosságtudatát a „lenti”emberivel. Aki „ott marad”, az az ember, aki embertelenül képvisel valamit, egy „eltűnt” világban futó szoftverként süllyed alá. A két folyamat párhuzamosan és automatikusan zajlik, mert, ahogy süllyed a világ, a törekvő ember lénye úgy távolodik attól az énmeghatározástól is, ami az embert az embertelennel összeköthetné. Bármiféle veszteségről így valójában nem is lehet szó …

  5. A “Kettő fentről, kettő lentről” írásban – egyéb erények mellett – különösen Weöres és Hamvas idézetek tetszettek a végén, nagyon komoly csapdákra hívják fel a keresők figyelmét, fontos, figyelemreméltó idézetek, amik sokakat érinthetnek…

  6. TEJFALUSI LEHEL írta, de valamiért a WordPress egy keskeny oszlopba rendezte a hozzászólását. Fogalmam sincs, hogy hol lehet ezt megfelelően beállítani..

    “Benyomásom szerint, mivel a nap-nyugat – “nem létező” – erőközpontja által kierőszakolt “közlekedési szabályok” a társadalom önmozgását a fordított hierarchia kialakulása felé tereli, ezért a közeljövőben várhatóan beteljesedik a Kettő hagyományának mesterséges, parodisztikus, egyben vérfagyasztó, ám ingatag egyeduralma…
    Mindazonáltal a Kettő legvégül nem “győzhet”, Bábel tornyát építi, mivel lényegi természetéből fakadóan végül akkor is összezagyvál és megoszt ha jót akar, így a ciklus lezárul, a Kör bezárul, majd a Három révén középen átbújva, visszaemelődik az Egyhez, mint ahogy René Guénon írja fundamentális művében, “A modern világ válságában”:

    “Kétségtelenül kevesen lesznek akik, az összes akadályon sikeresen túljutnak és felülkerekednek a minden spiritualitással szembeszegülő környezet ellenséges jellegén, de mondjuk ki még egyszer, nem is a számuk a fontos, itt ugyanis olyan területen vagyunk, amelynek törvényei teljesen mások, mint az anyag törvényei.
    Nincs tehát ok a kétségbeesésre és ha nem is lenne remény valamiféle látható eredmény elérésére a modern világ katasztrofális megsemmisülése előtt, az sem lehet elégséges ok, hogy ne fogjunk bele a távlataiban a jelen korszakon messze túlterjedő műbe.
    Azoknak pedig, akik hajlamosak a kétségbeesésre meg kellene fontolniuk, hogy az amit ezen a szinten végeznek el, sohasem veszthet el, a felfordulás, a tévedés, és a sötétség egy napon csakis látszólagos és pusztán átmeneti győzelmet arathat,
    minden részleges és átmeneti egyensúlytalanságnak elkerülhetetlenül hozzá kell járulnia az egész nagy egyensúlyához, és az igazság erejének végül semmi sem állhat ellen, jelmondatul azt kellene választaniuk, amit hajdan bizonyos nyugati beavatási szervezetek: Vincit omnia Veritas (Az igazság mindent legyőz.).”

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s