2015.01.14.
A minap jöttek. Kivétel nélkül mindegyikük tradicionális szerzők tollából való. Egy barátom hívta fel rájuk a figyelmemet. Erdei Zoltán neve nekem például eddig semmit sem mondott, de belelapozván a könyvbe igazán el voltam “ragadtatva” az olvasottaktól. Az Antispiritualitás és modern “ezotéria” pl. nagy segítséget nyújthat abban, hogy az úton lévő vándor holdkórossá ne váljék és a megfelelő irányba induljon el. A minap betévedtem egy “csodálatos könyvesbolt” elvarázsolt szegletébe, ahol végeláthatatlan sorokban sorakoztak és tornyosultak a tudatalatti csodálatos hatalmáról és a spirituális önmegvalósításról szóló értekezések. A majdnem igaz lunáris irodalma.
“-Kezeit csókolom, hölgyem, tudna nekem valamit ajánlani Evolától? -Az eboláról szeretne valamit? -Nem. Julius Evolától. Hagyjuk… Esetleg valami René Guénontól? -Pillanat, nézem. Betűzné? -Nem, nem betűzném. Szóval? -Sajnos nem látok semmit. -Akkor László Andrástól keresném a Solum Ipsumot, vagy akármi mást László Andrástól. -Sajnos olyan sincs. -Értem. Esetleg Horváth Róberttől, vagy Baranyi Tibortól, vagy akár Erdei Zoltántól bármi? -Keresem. Sajnos semmit sem látok. -Buji Ferenc? -Kicsoda? Bugi? -Nem, Buji. -Keresem… Kaczvinszky-től a Kelet Világossága? -Kicsodától? -Na, tudja mit?! Én inkább Soma Mamától, Louise L. Hay-től, a Dalai Lámától, Richard Bach-tól, és Bárbel Mohr-tól szeretnék valami csemegét találni magamnak, mert elmúltam negyven és gyorsan meg kéne magam valósítani. -Kis türelmet. Jó hírem van, uram! Látja ott bal oldalon azokat a hosszú polcokat? Azokon csupa-csupa olyan könyvet fog találni! Az olvasó sarokban még olvasgathat is, ha kedve úgy kívánja és borfotellal is szolgálhatunk. Jó kalandozást és önmagvalósítást! Ha esetleges elfáradna, akkor nyugodtan keresse fel könyvesboltunk frissítő pontját! Exkluzív vásárlói kuponunkkal minden kedden és csütörtökön ingyen üdítővel kedveskedünk hűséges vásárlóinknak, nem is beszélve a gyermekek részére berendezett és kiemelkedő biztonsági fokozattal rendelkező mini-játszóterünkről.”
“Az úton haladó, felülről vezérelten és alulról felfelé haladó embernek azonban lehet ártani, és ő az, aki igazán számít. A Homo Comprehensivus nem kezdhető ki, és a Homo Damnatus már elveszett, de éppen a Homo Viator az, aki ebből a szempontból leginkább ki van téve ezen erőknek, holott ő méltó lenne arra, hogy ne legyen kitéve teljesen… Maga a Buddha azt mondta, hogy “azokhoz szólok, akiknek a szemét már csak kevés por fedi”. Nem azokhoz, akiknek a szeme be van temetve homokkal, porral, és nem azokhoz, akiknek a szemét nem fedi már semmi, hanem azokhoz, akiknek a szemét kevés por fedi. Ezekhez szól a világ minden tanítása.” László András
Az öröm az ürömben az, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben olyan páratlan és ragyogó tradicionális írások láttak napvilágot, melyek még világviszonylatban is unikumnak mondhatóak és amelyek következetes analógiában állnak egymással.
atyafipeca.hu 
Az tényleg borfotel vagy csak el lett írva a bőrfotel?
Csak mert az lenne az igazi… Borfotelben olvasgatni ezeket. Kábulat a kövön. Valami jó kis tablettással…
🙂
BŐRFOTEL, de műbőr. Hah, kérem!
Szia!
Holnap lesz nálunk Csernus dokinak egy előadása. Jó pár ismerősöm be van zsongva, és már alig várják hogy leüljenek , és eme ember előadását tátott szájjal halgassák. Próbáltak elrángatni, de nem az én világom. Bár még nemolvastam egy könyvét sem. Ezen felbuzdulva, és a posztodnak k öszönhetően elmentem egy könyvesboltba megvilágosodni, és belolvastam a Csernus művekbe. Több mint egy órán át lapozgattam a könyveit, és az előérzetem nem csalt. Nem kell nekem odamenni. A könyvesbolt repertoárja nálunk is ugyanaz mint nálad. Talán egy sorba össze lehetne szedni amit érdemes az ember fiának elolvasni.
N.
3 tucat könyv untig elég a boldoguláshoz. Kérdés kiben van meg az a minőség, hogy egymilliárdból kiemelje azt a három tucatot!? 🙂
Mindenkit óva intek a NEW AGE áramlatoktól és minden olyan “irodalomtól”, melyek az önmegvalósítást és a tudatalatti csodálatos hatalmát tűzték ki zászlajukra. Az emberek többsége tökéletesen képes arra, hogy kőkemény erőfeszítések árán megvalósítsa magát lefelé úgy, hogy közben még boldog és kiegyensúlyozott is legyen.
Vak vezethet-e világtalant?
Igen, mindenképpen, a mai időkben ez rendkívül „sikeresen” is működik. 🙂
Olyan lényeges kérdés már fel sem merülhet, hogy vajon hova vezetget olyan ember másokat, aki nem képes önmaga korlátait, elakadásait sem átlépni? (Csernus)
Dübörög a boldogságipar, mert a többség a felszínt vágyik színezgetni, lehetőleg minél könnyedebben, csakis ezt lovagolják meg egyesek.
Komolyan, a régebbi korokban, volt valaki annyira idióta, hogy azt hirdette volna, hogy életben mindig boldognak kell lenni?
A boldogság hiánya, az nem egyenlő a boldogtalansággal, vagy tévednék? 🙂
Igen, itt már csakis boldogság és szeretetiparról beszélhetünk. A modern és kényelmes ember önmegvalósítgatása, heti három alkalommal, szigorúan kötetlen keretek között, a korszellem ízléséhez igazítva.
A régieknek minden téren több eszük volt. A legsötétebb kor mindig a jelen.
A modern és kényelmes ember belső küzdelmek nélkül akarja a „jutalomfalatokat” kicsikarni önmagának
Az életbeli küzdelmek, a sorsbeli nehézségek, harcok, valójában a legnagyobb áldás hordozói.
Tegnap voltam egy soproni antikváriumban (Cédrus). Hamvas még volt, de a többi említett szerzőtől semmi. De legalább a nevek ismerősen csengtek. 🙂
Az is valami! Mi a kicsit is értékeljük! 🙂
Egy „jövevényhez” volt szerencsém, abból egy részlet:
„Az Abszolútnak mindenképpen magában kell foglalnia a látszólag nem abszolútat is. A látszólagos relativitás pedig maga a látszólagos világ. Ha nem lennének formák – tehát tudati módosulatok -, akkor a tiszta tudat egy tompult „lebegő” állapot fogságában lenne, amelyben nincsenek tapasztalatok, ennélfogva támaszok és irányok sem – így nem jöhetne létre a „nem-abszolút” megismerése. De szerencsére nem így van, ezért a tanítvány feltérképezhette és megláthatta a lényeget: a tudati-éberségi emelkedést.
A samsárában egyetlen nirvánai elem van: a tudat. Mintha egyetlen dolog mutatná az Abszolút szabadságot, ez pedig a tudati-éberségi emelkedés és csökkenés – és látszólag ez az egyetlen változás, aminek nyilvánvaló a tudattermészete. Ha létezik valami, ami semmi módon nem magyarázható, ami nem tűr viszonyítási támpontokat az a tudati-éberségi emelkedés vagy csökkenés.”
(Erdei Zoltán: A metafizikai egyedüllét fokozatai)
Lassan én is nekikezdek.