Két ember, két minőség

“Két ember, két minőség” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Gulyás Márton. Igen súlyos princípiumzavar jellemzi. Két legfontosabb:

    A demokrácia és a diktatúra (hamis) ellentéte. A demokráciát, mint politikai rendszert szembeállítja a hatalomgyakorlás egyik módjával. Milyen dualitás ez? Fajansz váza kontra túrós lepény. A helyes ellentétpár a demokrácia kontra hierarchia. Ja, hogy ezt már kínos lenne kimondani?

    A demokrácia egy olyan ellenhierarchikus rendszer, ahol a hatalom birtokosa(i) okkult rejtettségben vannak. Ennyi.

    Európához én is szívesen csatlakoznék. De csak Dante, Bach, Rembrant, Goethe, a gótikus katedrálisok, a keresztényi lovagság Európájához.

    A másik probléma a modern kritikai szellemmel van. Ezt már a francia forradalom idején is megfigyelhető volt. Egy megdönteni kívánt rendszerben a haladás erői azokat a tendenciákat bírálják, amit éppen ők hoztak létre hosszas aknamunkával.

    1. Pazar összefoglalás!
      Ilyenkor milyen könnyen tetten érhető a dolgok magukból való kifordultsága!
      “Szép a rút, és rút a szép.”
      És azért ezt se felejtsük el:
      Az ellenségem ellensége közel sem biztos, hogy a barátom.

  2. Putyin látogatásával ismét lehullott a lepel a libsi kettős mércéről. A legjobban az tetszett, ahogy az egyik hírportálon írtak egy egekig felemelő cikket egy öregről, aki 80 éves létére maratonokat fut, majd két órára rá egy másik cikkben azt ecsetelték, hogy Putyin egy vén majom, aki a sporttal csak bizonyítani akar és tulajdonképpen minden megmozdulása csak propaganda. Ha ez a liberális szemfénvesztés nem a bőrünkre menne még élvezni is tudnám.

  3. Üdvözlet!

    Nagyon tetszik ahogy a két videót – így a két embert és emberi minőséget – egymás mellé, ill. egymás alá helyezted. Felmerül a gondolat, hogy az általános emberi minőség mit kezd Hegedős Lóránt beszédével, ami tele van olyan “irracionális” – és nagyban “elavult” – kifejezésekkel mint: Isten, erkölcs, keresztény, “eleve elrendelő, teremtő gondviselés” stb. Remélem legalább valamennyit, ha sokat nem is.

    A másik, nagyon eredeti és trendi “szónok” tényleg önmagáért beszél; és nemcsak princípiumzavarban szenved, hanem a történelmi tisztánlátásnak is erősen híján van. Bár ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy az illető szándékosan rosszhiszemű – gazember, vagy jóhiszemű hülye-e. (László András által gyakran használ kifejezések és szóösszetételek)

    Azt viszont érdemes lenne megkérdezni a hallgatóságot mindkét esetben, hogy mit sikerült leszűrni a mondandókból.

    Üdv

    1. Örülök, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel. Szerintem ez tipikusan a “jóhiszemű hülye” esete, amelyik valljuk be őszintén sokkal rosszabb, mint a “körmönfont gazember” “minősége”. Sokat hallani mostanában az Európai értékekről, érdekes módon azonban ezek között sosem szerepelnek Európa valódi és eredeti értékek. Szinte már hallom is a választ. Minden relatív és csak ízlés dolga. De vegyük gyorsan szemügyre a legnagyobb huncutságot:
      H U M A N I Z M U S: Az ember maga a mérték és a cél is. Ebben minden benne van. Minden abból, ami sötét, nivelláló és ördögi.

      1. Szóval, igen.
        Márton sorolja az európai értékeket, ami ellen a “véreskezű, háborús uszító” Putyin fellép: “leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek ellen, újságírók(!) ellen.”
        Az nem hangzik el természetesen ill. valószínű csak elkerülte a figyelmét, hogy a fent említett néhány értékes ember közül azokat verték ki a templomból (a kozákok korbáccsal), akik oda obszcén és istenkáromló célzattal mentek. Ja, hogy ezért valahol még börtön is jár, az elég nagy meglepetés a toleránsok számára.
        Az ilyen jellegű bejegyzéseidet azért kedvelem, mert világosan mutatja, hogy a napi politikához (is), csak adekvát és koherens létszemlélet alapján lehet érvényesen viszonyulni.
        És ha már említetted: a humanizmus. Az olyan szép, emberi…

        1. “A transzcendenciának, a világ szakralitásának az a fokú hiánya, amely a “felvilágosodást” és a francia forradalmat követő időszakot jellemezte (amelyet természetesen a reneszánsz és a humanizmus készített elő), merőben ismeretlen volt a kereszténységen kívüli világban. Márpedig éppen a transzcendencia, a vertikális dimenzió nagymérvű háttérbe szorulása volt az, ami előcsalogatta a horizontalitás különféle – materiális és immateriális – formái iránti érdeklődést. Akinek életét ugyanis nem a lent és a fent feszültsége határozza meg, annak szükségképpen a horizontalitás világában és a “kalandozásban” kell kiteljesednie.”
          http://epa.oszk.hu/00000/00005/00025/ot39-03.htm

          1. Buji Ferenc írásai a kedvenceim közé tartoznak, de azt hiszem ezzel még nem találkoztam.
            Köszönöm, hamarosan nekiállok.

  4. A gondosan felépített bőrkabátos, bőrkesztyűs, vastag sálas maskarából már csak egy széles, sildes svájcisapka hiányzik és mintha a Lenin fiúk ’19-es fotóit látnám… és ez a tolakodó kézzel-lábbal magyarázás…
    „…inkább a történelem tárgyainak, mintsem alanyainak tűnnek, mivel gondolataikkal és cselekedeteikkel kapcsolatban igen kevéssé vetnek számot azokkal az influenciákkal, amelyeknek engedelmeskednek, azokkal a célokkal, amelyeket végül megvalósítanak. Így esetükben – bármit higgyenek is magukról, és legyenek akár a tettek, akár az ideológiák emberei – a centrum inkább a tudattalanban és a tudatelőttiben helyezkedik el, mint a világos, gondolkozó tudatban. Ebben a vonatkozásban joggal mondhatjuk, hogy az okkult háború legdöntőbb csatái az ember tudattalanjában zajlanak le.”
    „A modern tettemberek nagy részének mentalitása ellenfeleikéhez viszonyítva primitív benyomást kelt. Ezek a tettemberek energiáikat a megfoghatóra, a „konkrétra” koncentrálják, ugyanakkor képtelenek arra, hogy – egy rendkívül korlátozott és majdnem mindig élesen materialista horizonton túl – megértsék, vagy akár csak megsejtsék az összefüggő akciók és reakciók, az okok és okozatok játékát. (…)Ezek az okok olyan, szinte érzékelhetetlen – ideológiai, társadalmi, politikai stb. – átalakulásokat idéznek elő, amelyek kedvező talajt hivatottak teremteni jelentős események számára: olyanok, mint a hóréteg első repedései, amelyek végül lavinát indítanak el. Ezek az okok szinte sohasem hatnak közvetlenül, hanem bizonyos meglévő folyamatoknak adnak alkalmas irányt, hogy azok vezessenek el a kitűzött célhoz, mégpedig úgy, hogy végül még azok is ezt a célt szolgálják, akik máskülönben ellene vannak. Emberek és csoportok, akik azt hiszik, hogy kizárólag saját akaratukat követik, eszközökké válnak: általuk valami egészen más válik lehetségessé és valósul meg, és ebben éppen egy fölérendelt influencia és „értelem” nyilvánul meg.” (Julius Evola)

    1. Az ilyen mondatok miatt van nálam Evola a legelőkelőbb helyen és jó látni, hogy nem csak engem fogott meg.
      Ilyesmire gondoltál?

  5. 1. videó:
    Magyar testvéreim, hazatérés, keresztény erkölcs, Isten, anyaföld, szülőföld, tisztelet, sors, igazság

    Ezekkel vajon mit tud kezdeni egy “nyet putyinos” megmondóember? Ezek vajon nem európai érékek, azon kívül, hogy mindenkinek joga van a mássághoz és az egyenlősdihez?

  6. “annak szükségképpen a horizontalitás világában és a “kalandozásban” kell kiteljesednie.”

    Ennek a leglátványosabb külső példája éppen Amerika meghódítása, a gyarmatosítások, az általános nyüzsgés a világban. Klipperek százai ingáztak az anyaország és a gyarmatok között, elindítva a világkereskedelmet. Figyeljük meg ezeknek a “vizeken” száguldó hajóknak a szimbolikáját.

    1. Ha már a horizontális tévelygés szóba került.

      “A második lépés, amikor az arany már a király kezéből is kicsúszott, és még lejjebb zuhant a harcos lovagi, szanszkrit szóval: a ksatrija kezébe. Még lejjebb, amikor a vaisija zsákmánya lett. Már pénz. Kereskedelmi cikk. Már napfényt vesz magára a kis boltos felesége, arannyal fizetik az állati húst, a földet és a répát. Arannyal mindent el lehet érni. Már a kereskedőé. De az arany itt sem állott meg. Lezuhant a súdra közé, s az aranyért elkezdtek gyilkolni a csavargók és útonállók és kalózok, és arany lett a tömeg álma. A csőcselék is hozzájutott az aranyhoz és mindenki olyan koronát csináltat magának, amilyet akar, ha tud. Mert most már egyetlen dolog dönt: kinek mennyi aranya van. Akinek több van, az hatalmasabb, erősebb, kiválóbb, boldogabb. A nap leszállt a lovag, aztán a kereskedő, aztán a tömeg közé. Az idő követte: a kor mindig töredezettebb, sötétebb, nyugtalanabb lett. A hatalom az arisztokrácia kezéből a kereskedő polgár, végül a nép kezébe került. A súdra kezében az arany már nem szimbólum, hanem csak anyag: fém. Azt nem veszi észre, hogy az arany semmit sem vesztett eredeti természetéből és ma is éppen olyan jele a hatalomnak, a napnak és az isteni erőnek, mint az ősidőben volt: materializált napfény és az Aranykor szimbóluma. De azzal, hogy leszorul az anyagba, gonosszá vált. Mindenki tudja, mi az aranyláz, – hatalomláz ­gazdasági láz – Alaszka mezői, Ural bányái, a spanyol hódítás, az amerikai bankok safe-jei beszélhetnének róla – a modern élet nagy pokoli rúgói, kétségbeesett vadság, amivel az ember a gazdaságért lohol – a vér és az arany –, mindez elég világosan jelzi, hogy itt a démonivá lett sárga fémről van szó, ami nem egyéb, mint a hatalom. De ki tudja látni e merész, fantasztikusnak tűnő szimbólumban a katasztrófát?”
      Hamvas Béla: René Guénon és a társadalom metafizikája

  7. Az alkímiában az arany a mindennél magasabb abszolútom szimbolikája. Az arany kinyeréséhez és birtoklásához a szimbolika szerint, mindig megfelelő erős edényre van szükség, mert az óriási erők és spirituális feszültségek hordozója, ami az edényt könnyen szétfeszítheti. Az birtokolhatja az aranyat, aki romboló tulajdonságoktól, erőktől, vágyaktól hermetikusan már lezárta magát, csakis olyan lehet a hordozója ennek a hatalomnak.
    Spirituális értelemben az arany a végső uralom és végső hatalom a mindenség felett, a birtoklásához szilárd személyiség szükségeltetik
    Ma a világban olthatatlan vággyal a hatalomra, de arra személyiségükben teljesen alkalmatlanul birtokolni kívánják a látszat aranyat, mint a látszat uralom tökéletes illúzióját. 🙂

    1. A “megfelelő edény” pedig a karakteres, szilárd egyéniség. A jó értelemben vett “régivágásúság”, a sziklaszilárd jellem. Csak az ilyen karakter képes a megkülönböztetés tudományára (sapientia distinctiva), csak ő lehet hivatott az alkímiai menyegzőre.

      Éppen emiatt kell elutasítani a “New Age” szinkretizmusát, “mindent szeretettel átölelni és elfogadni” hamis étoszát.

      Az alkimista jól tudja, hogy a létezés hierarchiájának egyik fő jellemzője a “létszintek helyén való igazsága”, azaz egy kimondott igazság csak azon a szinten igazság, alatt, vagy fölötte már nem, sőt méreggé válik. Ahol a megkülönböztetés a feladat, ott nem lehet érvényes a “mindenki testvér” és “mindenki ugyanannak az Egynek a képmása”.

      A modernizmus porrá zúzta a társadalmi hierarchiát, miközben a különböző szintek igazságai a nyakába hullottak. Ebből a (szelektált) romhalmazból akart modern épületet felhúzni. Az így összetákolt visszataszító gólemet “baloldali értékeknek” nevezte el. Minden, ami egyébként csak egymás alatt és fölött, hierarchikusan nyeri el értelmét, itt egymás mellé lett pakolva. Ezért inkoherens és groteszk a modernizmus minden formája. Emberalatti, animális és leginkább fantomális.

      1. Micsoda Olvasóközönségem van! 🙂
        Az effajta minőség ritka, mint a fehér holló! Reméljük mások*** is értik.
        *** “a “létszintek helyén való igazsága”, azaz egy kimondott igazság csak azon a szinten igazság, alatt, vagy fölötte már nem, sőt méreggé válik.”
        Akkor valószínűleg ezt is értjük. 🙂
        Mint ahogy azt is, hogy “micsoda Olvasóközönségem van.”
        Ez kívánkozott ki belőlem az Erdei könyv után.

        1. “létszintek helyén való igazsága”, azaz egy kimondott igazság csak azon a szinten igazság, alatt, vagy fölötte már nem, sőt méreggé válik.”

          Az is egy megközelítése a felvetésnek, hogy mindaz tudati méregként hathat, amit végső soron a tapasztaló nem önmaga feletti Önmagaságából fakadónak érzékel.
          Ahogy húzza magába az Abszolútum a Relatívumot, és lassan birtokba veszi a Világával együtt, úgy oldódnak fel a tudati mérgek is a törekvő számára.

      2. Igen, az ember maga az az edény, ami annak a lehetőségét hordozza, hogy a személy feletti princípium aranyként felragyogjon benne.
        A belső alkímia törekvésnek a célja és a New Age „lelki” folyamatainak célja szó szerint, az Ég és Föld közötti különbséget jelenti. 🙂
        A belső alkímia a legmagasabb tisztaságú arany kinyerése a testből az öröklétre, a másik az ideiglenes jólétre, sikerre, boldogságra való, a testet az anyagi létezésben konzerválni akaró szánalmas törekvés.

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s