“Asszociációtánc” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A megvilágított modern ember önmaga árnyéka.
    Gondolatai nem az értelem fényében fürdenek, hanem az emóciók és asszociációk tömkelegében dagonyáznak aminek utánpótlásáról
    hozzáértő kezek gondoskodnak .
    Ezek a kezet fonják a hálót az illető köré, hogy minél hamarabb bebábozódjék és a páclében minél hamarabb megemésztődjék.
    A porondon mindenki meg van világítva ezért kinek kisebb kinek nagyobb árnyéka van
    Egyedül a Sátánnak nincs árnyéka mert ő maga az Árny.
    Az árnyak létesülni akarnak a jelenben de nem tudnak mert nincs jelenük ezért keresztül-kasul járnak az időkáprázat útvesztőjében néha még értékelhető következtetésekkel tudnak szolgálni a jövőt illetően .Módszerük ismerős lehet : felidéznek egy emóciót a múltból majd egyből a jövőbe vetítik mint egy nyereséget vagy egy elhárítandó valamit a semmit
    Egy kellő éberséggel megáldott ember felismeri az adott pillanat káprázatát és ellobbantja.

    1. Olvastad A Hét Beavatást?
      Számomra a fenti szösszenet arra a bizonyos filozófiai tabura utal (többek között).

      1. Ha a Baranyi Tibor félére gondolsz, akkor azt nem, de az eredetit ami mind a hét beavatást tartalmazza azt tavaly nyáron olvastam. Egyébként minden a szolipszizmusra utal!

    2. Amikor a Sátán felajánlotta a hat-almát csak egyet kellett belőle megízlelni és elcserélni a paradicsomért .
      Ezen csámcsogunk tudományosan időtlen idők óta és néha felbüfögünk egy-egy emléket a múltból emlékezve valami normálisra.

  2. Remek ez a film, és amit bemutat, bizonyos szempontból rémisztőbb, mint bármi, amit általában ezzel vagy ilyen jelzőkkel illetnek (háborúk, terrorizmus, éhezés stb., stb.). Mivel itt arról az emberről van szó, amely lemondott mindarról, ami révén magát valamikor embernek tekinthette, arról az adományról, amelynek segítségével egykor Istennel azonosulhatott, forrása felé törekedett. S miután ez a lehetőséget elvetette/elvesztette, nem maradt más, mint egy látszólag értelemmel bíró, felöltözött, két lábon járó, szavakkal kommunikáló, autót vezető, vegetatív lény.
    Állandó tapasztalatom, hogy sok emberrel képtelenség beszélni. Nem lehet két-három mondatnál hosszabb dialógust folytatni sokakkal, mert nem tudnak egy témára egy percnél tovább figyelni. Azonnal ugranak ár a következő “témára”, amelyhez fűzött megjegyzéseik ugyanolyan sekélyesek, mint a korábbiak; múló benyomások, impressziók, hangulatingadozások, indulatok, emóciók tengerén hánykolódnak, s mit sem tudnak arról, hogy ez az egész gigantikus szeméthalmaz, amelyet mint verbális mérget a világba bocsátanak, nem más, mint benső énjük káosza, rendezetlensége, inkoherenciája.
    Isten a maga képére teremtette az embert, de amikor az ember ránéz önnön képmására, nem ismeri fel benne Istent.

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s