2015.04.25. Léggel töltött, színes ballonok…
„A racionalista vallásból óhatatlanul sekélyes szentimentalizmus lesz, aminek legmegdöbbentőbb példái az angolszász országokban találhatóak meg. Ami ezután marad, már csak nem is egy sekélyes és deformált vallás, hanem a bárgyú “vallásosság”, az úgyszólván semmiféle igazi tudás által nem igazolt szentimentális, tutyimutyi vakbuzgóság…”
René Guénon
“A tömeg, már tudjuk, nem elmegyenge, ahogy még a jóhiszemű Le Bon hitte, hanem a sátáni idióta. Még ma is azt hiszi, hogy uralomra jutott, és a világ fölött a hatalmat átvette. Ebbe a tévedésbe komoly szellemiségek is beleesnek. Azért beszélnek új népvándorlásról és a barbárság betöréséről és kollektív uralomról. Nincs itt szó semmiféle uralomról. A katasztrófa nem a barbárság feltörése, hanem az özönvízbe való elsüllyedés. És ez az, ami ma történik. Nem az uralom kérdése ez, hanem a tömeghalálé.” Hamvas Béla
(Viasz Merkel. Rendkívül élethű, mégis mintha hiányozna belőle valami. Valahogy a háttér sem passzol a tortához és a sokszínű lufikhoz. Még jó, hogy Merkel szobrát nem állították a napszekérbe…)
“Az alábbiakban alaposan el kell mélyednünk egy olyan témában, amit a korábbi fejezetekben már futólag érintettünk; arról van itt szó, amit a “népszerűsítésre” irányuló törekvésnek lehet nevezni (és e kifejezés azok közé tartozik, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy rámutassanak a modern mentalitás voltaképpeni természetére), más szavakkal arról az igényről, amely mindent “mindenki számára elérhetővé” kíván tenni, és amelyről, mint a “demokratikus ” elgondolások egyik következményéről már említést tettünk, és ez végül is egyenlő azzal a kívánsággal, amit minden tudást a legalacsonyabb értelmi képességgel rendelkezők szintjére szeretne leszállítani.”
“A mozgásokat viszont a “mozdulatlan mozgató” generálja, anélkül, hogy azokban részt venne; a cselekvést a tudás világítja be, anélkül, hogy annak viszontagságaiban osztozna; a szellemi vezeti az időbelit, anélkül, hogy abban elmerülne; így marad minden saját megfelelő helyén, abban a sorban, amely az egyetemes hierarchiában sajátja.
De hol található valódi hierarchia a modern világban? Senki és semmi nincs többé a helyén, ha az emberek nem ismerik el többé a szellemi rendben a tekintélyt, nem ismerik el az időbeli hatalmat sem; a szent dolgokat megérintik a “profánok”, s kétségbe merik vonni azok jelentőségét, sőt létjogosultságát; az inferióris ítélkezik a fensőbbrendű fölött, a korlátolt az, aki fölényben van a bölcs fölött, a tévedés az, amelyik legyőzi az igazságot, az emberi helyettesíti az istenit, a föld játssza azt a szerepet, amit az ég, az egyéni az, ami mértéket szab mindennek, és ami azt követeli, hogy az egyén hozhassa meg saját viszonylagos és gyarló eszével az egyetemes törvényeket. “Jaj néktek vak vezérek” – mondja az Evangélium, és tényleg, sehol sem lát mást az ember manapság, mint hogy vak vezet világtalant, akik” hacsak nem tartja vissza őket néhány jól időzített akadály, elkerülhetetlenül kísérik majd egymást a feneketlen mélységbe, hogy ott aztán együtt vesszenek…” René Guénon
https://atyafipeca.wordpress.com/2015/04/12/
Egy pályamű, melyet Németország újraegyesítésének 25. évfordulójára készítettek. Számomra messze túlmutat önmagán. Tökéletesen magán viseli az idők megmutatkozó jeleit. Aki mindent választ, az semmit nem választ, mint ahogy az a személy, aki mindenhol ott van és mindenben részt vesz, az tulajdonképpen nem vesz vészt semmiben és nincs ott sehol sem. A sört, a kultúrát, a toleranciát, a fesztiválokat, a zenét, az üdülést, az egységet, a sokféleséget és a hagyományokat nem lehet egyszerre választani és nem lehet egy szintre emelni. Hogy a fenti plakát csak szimbólum és ne keressünk mögötte komolyabb tartalmat és összefüggéseket? Hát ha valami mögött többletjelentésnek kell lennie az éppen a szimbólum. Éppen ezért nem lehetünk elég óvatosak azokkal a dolgokkal szemben, melyek jelentéktelennek és elhanyagolhatónak tűnnek. Az ördög éppen a részletekben rejlik. Természetesen a grafikus mentségére legyen mondva, hogy ha valóban az eredetiség irányába mutató pályamunkával lépett volna színre, valószínűsíthető, hogy rögtön az első körben kiesett volna. Kiesni a jóból a mai kifordult világban: felér egy megváltással.