Hyppolit a “lakáj”

“Hyppolit a “lakáj”” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Evola szavaira rímel a következő meghatározás, amit régen olvastam: szabadság = lehetőség a “jó” választására. A “jót” természetesen jól kell érteni.
    A szabadság fogalmával érdemes behatóbban foglalkozni, mert azok közé tartozik, amelyekkel a legtöbb visszaélés történt a modern korban. A modern szabadságértelmezéseknek a legcsekélyebb közük sincs a valódi szabadsághoz.
    A mai “önmegvalósítók”, a “több lábon állók”, a “sokoldalúak” azt gondolják, hogy a sok különféle tevékenység révén nagyobb szeletet kanyarítanak a szabadságból, ami azonban nem szabadság, sokkal inkább eltávolítja őket attól; e tevékenységekkel (melyek értékét, színvonalát még nem is vizsgáltuk) egyre távolabb kerülnek valódi önmaguktól, szétaprózódnak, szétszóródnak, a “légy hű saját természetedhez” archaikus ideájának az ellentétét “valósítják meg” – persze ez nem megvalósítás, hiszen egy önelveszítés következtében, (ön)uralatlanul jutnak el ide. A svadharma elveszítésével, annak be nem teljesítésével (pontosítva: az erre való nem törekvéssel, mivel ma sokan vannak, akik erre soha nem találnak rá, de valódi önmagam keresése már értéket hordoz magában) magának a szabadságnak az elérése is teljességgel lehetetlen.
    A modern ember minél több dolgot csinál, annál többnek gondolja magát, ezzel analógiában: aki egyetlen dologra koncentrál, azt “csőlátásúnak” gondolják, aki “stagnál”, nem elég “összetett” személyiség.
    Ugyanakkor érdekes ál-ellentét van a fent elmondottak és a végletekig ható specializálódás között, ami a szcientizmus jellemzője, és – szintén a fenti “sokoldalúakhoz hasonlóan – az “egész”, az “egy”, a sokféleség mögött rejlő egység, az univerzalitás nemlátásával jár együtt.

    1. Ez KÉTSÉGTELENÜL igaz.
      Aki mindenhol ott van, az nincs ott igazán sehol sem.
      És ha már sokszor felemlegettük itt a blogon a “tradicionalitást”, mint létszemléletet, nyugodtan vegyünk egy nagy levegőt és használjuk helyette a “normalitást”. A kettő ugyanis egy és ugyanaz.

    2. A modernek a szabadságot meglátásom szerint egyedül a gondolkodásra és a cselekvésre kiterjesztve képesek értelmezni. Ami ezen túlmutat azt nem ismerik, vagy nem hajlandóak tudomásul venni. Ha azt gondolhatnak amit akarnak azt hiszik, hogy attól tényleg szabadok. Megvannak róla győződve, hogy amit gondolnak azt tényleg önerőből, a szabadság jegyében teszik. Egyedül azonban a „gondolat gondol bennük” (Scaligero), ami az érzékszervek általi észlelés – nem uralt állapotából – következik, ami inkább mondható a külvilágnak való kiszolgáltatottságnak és rabszolgaságnak, mint szabadságnak.
      Szabaddá váltak mindenfajta megkötéstől, ami a külvilág – objektív realitásként felfogott – beáramlását meggátolná. Ez a megkötés egyedül az Én, amit a modernségben (az anyagban) már rég elveszítettek. A demokrácia pedig lehetővé teszi, hogy mindannyian az egyenlőség jegyében, az anyagból egyenlő módon részesüljünk, elveszítve így eredeti minőségünket.

      1. A “más” gondol bennünk.
        A demokráciára utalva megfigyeltem, hogy még a legádázabb demokrácia kritikusok is elkövetik azt a baklövést, hogy emigyen kezdik, vagy éppen fejezik be mondandójukat:
        “Egy igazi demokráciában a dolgok nem így működnek.”
        Tessenek már végre megmondani, hogy milyen az igazi demokrácia, mert erősen gyanítom, hogy semmilyen. Jó benne a szociális háló? Esetleg magasabb benne az életszínvonal? Több a fizetés? A kisember diktál? Simábbak a közutak? Kevesebbet lopnak a politikusok? Mindenki egyenlő? Mindenkinek joga van belőnie magát? A kutya bemehet a kávézóba? Ez lenne minden, ami fontos? Ettől mennek flottul “a dolgok”?

        1. Olyan az igazi demokrácia, amiben naphosszat lehet önfeledten szórakozni, diétás kólát inni és közben nagyokat nevetni, élvezni az otthon kényelmét. Egy igazi demokráciában a dolgok így működnek.

          1. Megvan! Az igazi demokráciában minden CUNCI! 🙂
            Ezeket a napokban jegyeztem le. Tévében, rádióban elhangzott dolgok…
            -önfeledt szórakozás,
            -végtelen kikapcsolódás,
            -színes programok tárháza,
            -látvány élmény,
            -ezernyi kikapcsolódási lehetőség,
            -a szabadidő hasznos és pihentető felhasználása,
            -élvezeti lehetőségek,
            -a fejlődést (degradációt) feltartóztatni nem lehet,
            Most ezekre a dolgokra lehet LEHÍVNI FORRÁSOKAT. Mert pályázni jó, mert pályázni szép, mert fontos, hogy a polgár a kikapcsolódásra költsön, ami serkenti a gazdaságot, hogy még több megye legyen bekapcsolva az ország vérkeringésébe, biztosítva ezzel a vidéki ember MEGÉLHETÉSÉT, aki így még többet tud majd költeni turizmusra.

  2. A szabadság és egyenlőség ígérete feltehetően e legnagyobb mérgezettség a mai korban.
    Nem felismerve a teret behatároló börtönfalakat, az A–ból B pontba való, napi 10 perc „szabadon” sétálgatás is simán keltheti és meg is adhatja az embereknek a szabadság illúzióját. 🙂
    Mellesleg, amit a mai korban az embereknek fals szabadságként felkínálnak, pusztán a kötőerők (emócióik, vágyak) teljesülésének ígéretei, gyakorlatilag pont ezek a gúzsbakötés eszközei.
    Valódi szabadsághoz csakis belső, ön-transzmutáció folyamata vezethet el, és semmi köze nincs a kinti szabadsághoz.
    Az lehet csak szabad, aki teljesen uralja, vagyis önmaga birtokolja önmagát, így önmaga már nem „másoké”.
    Metafizikai szempont szerint a szabadságra való igény, egyet jelent a halhatatlanságra való igénnyel.
    Valódi szabadság felé már csak közelíteni is, óriási küzdelem önmagunkkal, és hogy milyen állapottól lehet majd egyáltalán önmagunk szabadságáról beszélni?
    „A fényteli állapot visszaszerzése, hogy minden utat, minden uralmat az igazság világítson meg, mely mindig jelen van önmagában, cselekvő, uralkodó, a dolgok teremtője és újrateremtője.”
    (Kremmerz: A traumaturgia misztériumai )

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s