2015.05.16.
“Az uralom és a hatalom szellemi megnyilatkozásával összefüggésben beszélnünk kell a nacionalizmusról is. A nacionalizmus – nem minden előzmény nélkül – a reformáció idején volt megszületőben és az 1789-es francia forradalom kapcsán bontakozott ki erőteljesen. A nacionalizmusnak ez a formája antitradicionális és baloldali, ugyanis nivellatizmuson alapszik, a nivelláció pedig a kiegyenlítést jelenti, és ez minden esetben lefelé ható kiegyenlítődést eredményez.” (László András: Hatalom és Uralom)
https://-a-tarsadalmi-igazsagossagrol/
(“Erzsik, Katikák, Klárák, Marikák, Szép Zsuzsikák, Örök Évák! Tessék! Tessék! Oly szent ez a cél, Egy szív ma facér, Mert ugye kész az egész!”)
“A mozgásokat viszont a “mozdulatlan mozgató” generálja, anélkül, hogy azokban részt venne; a cselekvést a tudás világítja be, anélkül, hogy annak viszontagságaiban osztozna; a szellemi vezeti az időbelit, anélkül, hogy abban elmerülne; így marad minden saját megfelelő helyén, abban a sorban, amely az egyetemes hierarchiában sajátja. De hol található valódi hierarchia a modern világban? Senki és semmi nincs többé a helyén, ha az emberek nem ismerik el többé a szellemi rendben a tekintélyt, nem ismerik el az időbeli hatalmat sem; a szent dolgokat megérintik a “profánok”, s kétségbe merik vonni azok jelentőségét, sőt létjogosultságát; az inferióris ítélkezik a fensőbbrendű fölött, a korlátolt az, aki fölényben van a bölcs fölött, a tévedés az, amelyik legyőzi az igazságot, az emberi helyettesíti az istenit, a föld játssza azt a szerepet, amit az ég, az egyéni az, ami mértéket szab mindennek, és ami azt követeli, hogy az egyén hozhassa meg saját viszonylagos és gyarló eszével az egyetemes törvényeket. “Jaj néktek vak vezérek” – mondja az Evangélium, és tényleg, sehol sem lát mást az ember manapság, mint hogy vak vezet világtalant, akik” hacsak nem tartja vissza őket néhány jól időzített akadály, elkerülhetetlenül kísérik majd egymást a feneketlen mélységbe, hogy ott aztán együtt vesszenek…” René Guénon
“A demokrácia, vagyis az az elv, hogy a többség döntsön, nem más, mint a szellem arculcsapása.”
Solum Ipsum
A rendszerváltás után egy Kárpát-aljai magyar nő jött Ungvárról Budapestre egy 1500-ös Lada-val. Zuglóban bejött a szervízbe és elmesélte, hogy az egész magyarországi útszakaszon folyamatosan a lefelé fordított hüvejkujjukkal mutogattak be neki az emberek, mivel orosz rendszáma volt. Nagyon dühösen jegyezte meg, hogy: ti nem Európa (ezen nem az Uniot hanem a kultúrát értette) felé tartotok, hanem a Balkán felé! Sértve éreztem magam, és szégyenkeztem is. Most is meg vagyok sértve ahogy ezt a filmet nézem, és persze szégyenkezem is, hogy annak a nőnek jó meglátása volt.
Paradoxonnak tűnik, de kezdek egyre jobban megbarátkozni Putyin bizarr és “eklektikus birodalmával”.
Igazából véve erre már a Balkán jelzőt sem lehet rásütni, de ez nem csak Magyarországra, hanem szinte egész Európára áll. Sőt! 🙂