A Lét és a Tudat Centruma

“A Lét és a Tudat Centruma” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Jeles, lényeglátó megnyilvánulás, ez kétségtelen, köszönet érte. Ahogy Ananda Kentish Coomaraswamy is írja, “A védanta és a nyugati hagyomány” című megvilágító erejű írásában:

    “Vannak dolgok, amelyek túllépik a diszkurziv gondolkodás körét, s amelyek csakis ennek tagadásával tárulhatnak fel.”

    és többek között alighanem ez az, amiért például Rudolf Steiner “teremtő gondolat” elve sem lehet más – Crowley és Abraham Maslow pszichológus látásmódjával karöltve -, mint a szakralitás karikatúrája, egyfajta modernista Teremtés-kultusz, hiszen mint René Guénon mondja:

    “”Az igazi eszme nem lehet “új”, mivel az igazság nem az emberi elme terméke; tőlünk függetlenül létezik, s a legtöbb amit tehetünk, hogy eljutunk megismeréséhez; ezen a tudáson kívül semmi, kizárólag tévedés lehetséges.”” (René Guénon)

    Principálisan dualista (pl.: “gén-elmélet”) Alapállásból nem lehet metafizikát kivirágoztatni, csak annak jól vagy rosszul sikerült utánzatát (Vö.: René Guénon: A Nagy Paródia, avagy a fordított spiritualitás.) Számomra többek között ezen törvényszerűség krisztusi felismerése emeli a legnagyobbak közé, például Simone Weil-t és Otto Weininger-t.

    Ha valaki mondjuk a szufizmus iránt érdeklődik vagy “zen”-t ül, de nem ismeri fel, nem adja fel, sőt, nem fordul – elsősorban belül – szembe (vö.: metanoia) saját principálisan dualista alapállásának szemléletével, akkor a szufizmus vagy a zen pusztán a saját modernizmusának kivirágoztatásához járulhat hozzá, valamiféle szakralitás paródia formájában és alighanem pontosan ez a legfőbb probléma a neo-liberalizmust felváltani kívánó, mostanában nyomuló neo-konzervativizmussal.

    1. Ezt magam is pontosan így gondlom.
      Egyébként megérne egy írást nemcsak a modernista, de a liberális alapállás is. Legtöbb barátom, ismerősöm anti-liberálisnak vallja magát, de igazából véve a velejükig liberálisak. Ez alól természetesen én sem voltam, (vagyok) kivétel. Liberális az, aki általában egy bizonyos kisebbséghez vonzódik, aki nem emlékezik meg Trianonról, aki füves cigit szív és gátlástalanul gúnyolódik a Szent Koronán. Ez ebben a formában egy blőd marhaság. Ez vulgáris és ostoba primitivizmus a szó rosszabb és modernista értelmében.
      László Andrásnak teljes mértékben igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy a mai Magyarország legnegatívabb figurái az őrült magyarkodó magyarok. Én magam is súroltam ezt a műfajt egykoron és örülök neki, hogy benne voltam, mert magamtól és önerőből gyógyultam ki belőle.
      Sokszor idézed a Mennyiség Uralmát. Úgy látom, hogy úgy forgatod, mint más a Bibliát. Aki abból a műből indul ki, mellé semmi esetre sem nyúlhat. És ez biztos.
      Ajánlott irodalom:
      Magyar Hüperión I. évfolyam 3. szám.
      Gődény Jonatán: A nem-kettősség politikája

  2. Köszönöm a tájékoztatást. Elolvastam . De nekem most már szembeszökő, hogy a szolipszizmus hívei tagadják a megváltást, de beszélnek a megszabadulásról (móksa). Baranyi Jézustól idéz, aki felemeltetik, de mintha Baranyi csak a kereszt magasságába felemelt Jézust látná, akinek a neve különben “szabadítót” jelent, a “praxisa” pedig megváltás. Kár, hogy ezek az igen jeles gondolkodók a kereszténységben csak vallást látnak, és a tradíció mellékágaként kezelik, kivéve az egy Hamvas Bélát és talán még Buji Ferencet. Hamvas hívja fel a figyelmet, hogy a kereszténységből el kell tűnnie mindennek ami rátapadt, és felszínre kell kerülnie mindennek ami rejtve maradt. Neki erre a munkára már nem maradt ideje, követője ezen a téren pedig még úgy látszik nem akadt. Sajna.

    1. Szerintem csak a “külsőleges megváltást” tagadják. Vagyis a megváltás csak belül történhet meg.
      László Andrásnak van egy pazar előadása, ami arról szól, hogy én voltam az, aki a keresztet cipelte és az is én voltam, akit megfeszítettek. Ebből csakis egy dolog következhet: mégpedig az, hogy a megfeszítő is én voltam.
      Igazából véve számomra egyre jobban az kristályosodik ki, hogy nincs olyan, hogy “túlforszírozott szolipszizmus”, mert a szolipszizmusnak csak akkor van értelme, ha azt az ember a végletekig fokozza. Sokáig nem tudtam különbséget tenni a “vulgáris” és a “túlforszírozott szolipszizmus” között, annak ellenére, hogy olyan, hogy túlforszírozott szolipszizmus nem is létezhet. Csakis félreértett és plebejus és vulgáris szolipszizmus létezhet, az pedig egészen egyszerűen nem szolipszizmus, hanem egy csapda, amibe az kerül, akinek nincs meg a szellemi kvalitása a szolipszizmus adekvát tételezésére. Jelenleg a szolipszizmusnál eredetibb létszemléletet elképzelni sem tudok.

    2. Kedves fenimorecuper!

      A krisztusi hagyomány vallás fölé emelésére tett egyik nagyszerű kísérlet (László András talán a “transzreligionális” jelzőt használná) Abe Masao nevéhez kötődik.

      Click to access God_Emptiness_and_the_True_Self_by_Masao_Abe.pdf

      Sajnos magyarul nem hozzáférhető ez az írás, de mindenképpen érdemes megpróbálkozni vele.

      Masao szempontjai messze felette vannak a semita gyökerű dualizmus, de a neospirituális szinkretizmus bármely formájának is.

      1. Azt hiszem erre már hivatkoztál valahol. Jövő héten kinyomtatom és belevágok, de ahogy elnézem nem lesz könnyű dolgom.

      2. Köszönöm kedves viator! Although my english is very poor, but I’ll try this later.

  3. A szolipszizmusról had ejtsünk még néhány szót.

    Közismert, hogy az európai szellemtörténetben László Andráson kívül csak Richard von Schubert-Soldern tételezte a szubjektív idealizmus legextrémebb formáját a szolipszizmust. Evola bizonyos műveiben érinti, Guénon, Coomaraswamy expressis verbis nem foglalt állást, Schoun, Heidegger viszont veszélyes ostobaságnak tartotta még a felvetését is.

    Egy valamit azonban ne tévesszünk szem elől. Ha valaki képes a Egységnek és az azt felülmúló metafizikai Zérónak (sadasat) a helyes koncipiálására, nem tételezhet mást, kizárólag a szolpiszizmust.

    Vegyük például Guénont. Életművének egyik mondata sem mond ellent (implicite) a szolipszizmus egyetlen tételének sem, úgy, hogy közben explicite szóba sem hozza azt. Ennek pedig a legfőbb oka, hogy a szolipszizmusról előadni, beszélni súlyos önellentmondás, sőt misztériumárulás! Ilyen szintű paradoxonokat szamszárai szinteken (akármilyen magas létszint is az) feloldani nem lehet. De tovább megyek. A tiszta Lét, az Egység bőven extraszamszárai megvalósítottságából sem fog egyértelműen következni a szolipszizmus. Kizárólag a Nem-Létet és a Létet végtelenül felülmúló Princípiumnak, a metafizikai Zérónak a felismerése vezet el a helyesen felfogott szolipszizmushoz. Ezen a szinten ugyanis a korábbi paradoxonok már a saját princípiumaikba integrálódnak. Guénon munkássága ehhez ad hiteles támpontot, akkor is, ha őt nem szokás szolipiszistának nevezni.

    1. Ha jól emlékszem, Guénon “Általános bevezetés a hindu doktrinák tanulmányozásába” c. munkájában említi szó szerint a szolipszizmust, valamint foglalkozik is vele pár sor erejéig.

      1. Guénon munkásságát teljes mértékben átjárja, de szerintem mindig is óvakodott attól, hogy konkretizálja. Ennek ellenére persze lehetnek kivételek.

        1. Persze, átjárja, s érezhetően mindig szem előtt tartja. Csupán Viator megállapítására reagáltam, hogy konkrétan szó szerint is említi az általam feltüntetett műben.

  4. „Miután mindent megkülönböztettem Önmagamtól és mindent leválasztottam Önmagamról, kiderült, hogy minden én vagyok.”
    „Ha Isten rajtam kívül lenne, akkor Isten a létezők egyike lenne, nem pedig Isten. Egy objektív Isten tételezése tulajdonképpen indirekt Istentagadás.”
    „A szolipszizmusból egy morzsányit feladni annyi, mint az egészet feladni”
    (László András)

    Ugyanakkor az alábbiakról, soha nem szabad elfelejtkezni:
    „A szolipszizmussal kapcsolatban két kardinális tévedési lehetőség van: egyfelől úgy beszélni az atmáról, vagyis tulajdonképpen Önmagamról, mintha az egy absztrak tárgy lenne, másfelől adott és korlátozott létemmel azonosítani az Alanyt.”
    (László András)

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s