2015.06.06.
Le kell szögeznem, hogy nagyon komoly fenntartásaim vannak Bayer Zsolttal kapcsolatosan, de most ismét kivételt kell tennem. Bayer pontosan tisztában van vele, hogy melyek azok a sarkalatos pontok, melyeket manapság nem illik felemlegetni és általában szigorúan a “közönséghez” adjusztálja mondandójának a lényegét. Példának okáért ha “haverral” ül szemközt, akkor finom és kimért, elvégre hogyan nézne ki, ha szemen köpné saját kenyéradóit. Bayer Zsoltban kétségtelenül több van, mint ami néha-néha felszínre tör belőle, de sajnos tehetsége (mert van neki!) olyan tulajdonságokkal párosul, melyeknek nevükön nevezését nem bírná el ez a felület. Egyébként Trianon felemlegetése egykoron és nem is olyan régen pontosan olyan tabunak számított, mint manapság pellengére állítani a 48-as eseményeket. Jó lenne végre letisztázni, hogy a 48-as Szabadságharc “előszobája” hova vezetett és vajon létrejöhetett-e volna trianoni békediktátum a Monarchia szétverése nélkül. Mert számomra ellentmondásos és visszatetsző cselekedet kokárdát is viselni és sebeket is nyalogatni. Petőfiék pontosan azt a “vörös” zászlót vitték tovább, amit Franciaországban 1789-ben magasra emeltek. És akkor még a kokárda bizarr történetét nem is említettem. Szóval tőlem ne várja senki, hogy fejet hajtsak olyan szélhámosok előtt, akik már az 1800-as években tudatosan, vagy akaratlanul (utóbbi nem mentség) olyan magvakat vetetettek, melyekből a XX. század borzalmai kicsírázhattak. Mert aki szelet vet, vihart arat. Bogár ezt pontosan olyan jól tudja, mint ahogy Bayer. Ezt mindenki tudja, aki legalább egyszer az életében -önerőből és pedagógus nélküli segédlettel- megpróbálta elfogultság nélkül végigkövetni a (Nagy) Francia Forradalom eseményeit, szimbolikáját, hatásait, következményeit. Tehát aki képes arra, hogy március 15-én kokárdát kitűzve, könnyes szemekkel elszavalja a Talpra Magyart, majd utána június 4-én szintén könnybe lábadt szemekkel elénekelje a Székely Himnuszt annak lényeglátása és “értelmi autonómiája” hagy némi kívánnivalót maga után.
atyafipeca.hu 
Mindenki beszél, véleményt nyilvánít, hozzászól, észrevételez, szakért, hozzáfűz, meglát, megjegyez, kritizál, stb. stb. és közben az egyik ,,úr” által említett ,,MEGNEVEZHETETLEN VILÁGERŐ” szépen, csendben, zavartalanul folytatja tevékenységét, és az ,,urak” szemrebbenés nélkül veszik fel a gázsijukat az adás után, és talán még képesek abban a tudatban este ágyba bújni, hogy ők szabadságharcosok.
Az ,,urak” közül az egyik, még a ’10-es választások előtt egy előadásában kijelentette – akkor még ittam a szavait – hogy bárki aki a választások után az egykulcsos adórendszert vezeti be, az HAZAÁRULÓ. Mikor viszont a liblingje hatalomra kerülve bevezette az egykulcsos adórendszert, az ,,úrnak” volt bőr a képén ezt megmagyarázni, és a magyarázatban szó sem esett hazaárulásról.
Ekkor a gyomromban megromlott minden addig megivott szava, és ki is öklendeztem még az írásjeleket is a klotyóba.
A másik ami megdöbbentett, hogy BTI leült egy asztalhoz ezzel az ,,úrral”.
Persze senki sem lát 100%-osan tisztán.
Ha úgy beszélhetnének, ahogy szeretnének szerintem minden fórumról kizárnák magukat. Ez persze nem mentség. A minap láttam Szaniszló Ferenccel szemközt ülni egy stúdióban és miközben Szaniszló könnyes szemekkel nosztalgiázott Petőfin, addig Bogár “lehajtott fejjel ült”. Szaniszlónak illene tudnia, hogy Bogár másképp gondolja, Bogárnak pedig illene közbevágnia, hogy nem úgy van az. Bogár pedig nem vág közbe és Szaniszló nem tudja, amit tudnia illene. Béna jelenet az ilyen. Nagyon béna.
Nincs szellemi vezető. Egyáltalán nincsen. Csak konformista elit létezik.
Egyetértek. De egy picit olyan érzésem van, hogy talán még ez a konformista másképp gondolkodás is több a semminél a jelenlegi helyzetben. Legalább van valami más hang is az éterben, nem csak ez az őrült ,,nyugati fejlett demokráciázás” meg a többi hasonló röfögés. De ettől még nem fogom növelni az ,,urak” nézettségi mutatóit.
Bogár viszont pontosan látja a lényeget:
“Az úgynevezett proletárforradalmak lényege a létező zárt, a szakralitás elemi szintjeinek életjeleit még mutatni képes paraszti társadalom minden elképzelést felülmúlóan brutális megsemmisítése. Az eddigi emberi történelem talán legkegyetlenebb szakaszáról van szó, ahol nagyjából százmillió ember iszonyatos kínhalála jelzi a korszak lényegét.” B.L.
(Magyar Hüperión, III. évf. 1. szám.)