2015.06.17. Kettős mérce
A minap hallottam egy magát “jobboldalinak” tartó konformista öleb-értelmiségi szájából, hogy tulajdonképpen nem is lenne olyan nagy baj, ha a fogyatkozó magyarok egy kicsit fel lennének frissítve. Legalább lenne, aki megkeresné a “lakosságnak” (másról már nemigen beszélhetünk) a nyugdíjra valót. Sőt, akadt egy olyan “jogvédő” is, aki szerint többségében csak “jó arcú, életerős és vállalkozó szellemű fiatalok” érkezéséről beszélhetünk és semmi többről. A továbbiakban nem igazán szaporítanám a szót és nem kívánom oldalakat átívelően boncolgatni a mára kialakult bevándorlási helyzetet, csupán csak egy valamire szeretnék rámutatni, amitől szó szerint a legmélyebb undor hányingere kerülget…
A kedves Olvasó most próbáljon meg eltekinteni attól, hogy az idegenek 99.9%-a nem tudja elolvasni ez effajta “üzeneteket” és ebből kifolyólag valóban felesleges pénzkidobás ehhez hasonlatos erőtlen oktondiságokra pazarolni az adófizetők pénzét. Mindazonáltal most próbáljunk meg egy pillanatra mindezektől elvonatkoztatni és javaslom, hogy kíséreljünk meg a fenti üzenet valós tartalmában elmélyedni:
“Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket.”
Vagyis: Nem illik a vendégül látó házigazda asztalára piszkítani.
Le lehet írni ennél normálisabb mondatot? Nemigen. Vegytiszta normalitást tükröz. Aki a fenti mondat lényegiségével nem képes egyetérteni és minduntalan gyűlölködésről beszél az lehetséges, hogy funkcionális analfabetizmusban, esetleg menthetetlen gyengeelméjűségben, makacs hígvelejűségben, vagy csak visszafordíthatatlan agylágyulásban szenved.
Két hete csak gyűlöletkeltéstől, fasizmustól, nácizmustól, kirekesztéstől, antiszemitizmustól, rasszizmustól, idegengyűlölettől hangos a balliberális média. Pár napja azt hallottam, hogy a magyarok humanizmusból megbuktak. És nem csak humanizmusból és szolidaritásból, de szeretetből is elégtelent kaptak az ellenőrzőjükbe. Tegnap este zokogó nő telefonált be az egyik balliberális televízió stúdiójába. “A szívem megszakadt” – mondta elcsukó hangon, hogy kirekesztjük felebarátainkat az országunkból. “Ez nem keresztény viselkedés!”
Akkor most ezek után javaslom, hogy menjünk vissza egy kicsit az időben…
Nem is olyan régen történt. Ismerős? Vajon a fenti üzenetet miféle normalitással lehetne összepárosítani? Mondj nemet a testvéreidre! Tagadd ki őket a házadból! Azok, akik most könnyes szemekkel a humanista értékekről papolnak, nem is olyan régen még vérben forgó szemekkel uszították a magyart a magyarnak. Családot a családnak, testvért a testvérnek! Emlékszünk még? “Tömegével fognak jönni a románok” (véletlenül sem az erdélyi magyarok), hogy kizabáljanak bennünket a jóléti társadalmunkból. És Jolika, a megvezetett és a beugratott és a félkegyelmű Jolika felháborodtam tárcsázta az ATV telefonszámát, hogy élő adásban mondhasson jól oda az “erdélyi cigányoknak”. Ez megtörtént. Ez már tény. Ezen már túl vagyunk, mint már annyi máson a történelmünk folyamán. A magyarok megtagadták a testvéreiket, amihez a balliberális média flottul és gördülékenyen szállította a sugallatok muníciót. Természetesen azóta is tömegesen érkeznek a “románok”, hogy beleharapjanak és beleigyanak az átlag magyar kihűlt virslijébe és langyos sörébe.
A mai napom egy részét a fogorvosomnál töltöttem. Egy tömés és egy polírozás között váltottunk pár szót. A beszélgetés véletlenül a politikára terelődött. A fent leírt gondolatokat elmondtam neki is. Mélyen hallgatott. Mikor megkérdeztem tőle, hogy mivel tartozom csak ennyit mondott: “Semmivel.” Zavarba jöttem és rákérdeztem, hogy miért. Nem válaszolt, csak a kezét nyújtotta búcsúzóul.
Később az asszisztensnőjétől tudtam meg, hogy ő is “csak” egy erdélyi magyar. Egy “büdös erdélyi magyar”, akinek volt pofája és mersze ahhoz, hogy Trianon után 70 esztendővel arcpirító és vérlázító módon az anyaországba térjen “haza”.
Balliberális média… Szocik és liberális politikusok… Elfogulatlan “indexes fiúk” és sorolhatnám napestig. Az a velejéig rothadt világszemlélet, amiben hisztek megbukott. Szemlátomást mindenhol csődbe ment, mert semmiféle renddel, harmóniával, normalitással nem egyeztethető össze. Cinikus és tehetségtelen semmirekellő svihákok gittegylete, akik csak addig képesek bárgyún és cinikusan röhögni, míg a gazdaállat beléjük nem döglik. De jaj, mi lesz veletek, ha majd egyszer a félholtra rugdosott komondor a felkelő nap fényében netalántán megrázza magát és talpra áll!? “Az idők végén, mondják, a kezdet visszatér.” Sajnos addig még elképzelhetetlen sok borzalom és a mélyrepülések mélyrepülései várnak ránk, mert lefelé a mélység: végtelen. És eme alászállásokra ti vagytok az örökös garancia.
Bokros Lajos és Ha-Hás aktivisták, mintegy 150-en, a bevándorlók melletti rokonszenv tüntetést tartottak, “Ide lőjetek!” címmel, a Parlament előtt, a rasszizmus és a kirekesztés, felebaráti szeretet, a megértés és a tolerancia, a humanizmus, “a soha többé elnyomást”, a szegénység ellen küzdelem, “A Te is más vagy, Te sem vagy más” jegyében.
Ez valóban nagyon szép gesztus a részükről!
Javaslom a budai villák és luxus apartmanok megtöltését bevándorlókkal!
Szíreket Fodor Gábor lakásába!
Afgánokat Szél Bernadett nappalijába!
A jó példával járjanak ők elől, ha már a Jóisten ilyen nagyra szabta a szájukat.
A terrorizmus ellen való harc ürügyén már szinte minden megszorítást elfogadtattak az emberekkel. Még ott is terrorizmust láttak, ahol az még csak fel sem merülhetett. Mégis, most valahogyan nem zavarja őket, hogy a nyitott kapukon keresztül bármilyen múlttal rendelkező egyén szabadon bejöhet Európába.
Sőt, számukra ez kívánatos.
Kilóg a lóláb. Az arctalan masszán lehet a legjobban uralkodni. De csak egy ideig. Ezt ők következetesen elfelejtik. Többek között ez a felejtés az oka annak, hogy örök elbukásra vannak ítélve.
Remek írás, minden szava igaz és szívből jött.
Evola irása 1968-ból … a várható európai helyzettel sajnos párhuzam feltételezhető:
http://www.pannonfront.hu/30/05evola1.htm
Engem főként a szimpla szociológusok megjegyzései szoktak meglepni, vagyis az, hogy principiális tudás nélkül is bárki meg tudja látni a valós folyamatokat, mert elég csak józanul megnézni, hogy mi is folyik: a haladás, a civilizáció stb. rigmusai mennyire üresek, mégis máig hivatkoznak rájuk.
Nem a külsőség a lényeg (bár az európai nagyvárosokat megnézve már az is), mert ilyen tekintetben az „európai helyzet” nem várható, hanem aktuális. Evola is a szubtilisebb dolgokra figyelmeztet. Példáim egyike, hogy az amerikaiak milyen írókra hivatkoznak szívesen (pl. Mark Twain). Európában ugyanígy megvan a hamis mítoszok teremtése, amire aztán minden „európai” hivatkozik. Csak itt nehezebb ezt észrevenni, mert valójban sosem volt és nincs is olyan homogén Európa, mint amilyen az USA. Még ha állandóan „Európára” is hivatkoznak a szlogenek.
Olyan ez, mint amit Guénon írt a „civilizációról”: nem definiált fogalom, mégis mindenki „érti”, használja és hivatkozik rá. De a mai politikán kívül ez az „Európa” nem értelmezhető.
“A gondolkodás képessége a léthez való viszonyítással veszi kezdetét. A felvilágosodás felszámolta, megszüntette a gondolkodást.”
“Ha a kultúra fogalma a vallásból keletkezik, akkor létminőség kivonás révén, vagyis a szakrálisból kivonva a kultuszt csupán a kultúra marad.”
Amiről írsz azok mesterségesen létrehozott fogalmak. Durranó petárdák, semmi több.
A munkahelyemen van egy nagy akváriumunk. Én tartom rendben. A fenekén apró garnélarákok élnek, melyek az aranyhalak ürülékét falják fel. Látnád, milyen jól esik nekik, mikor falatozhatnak. A mai tömegegeket éppen ezekhez a parányi élőlényekhez tudnám hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy példának okáért a garnélarákok nem pofázzák tele az étert a saját sületlenségeikkel és nem akarnak a vizek tetejére úszni. Szeretem a garnélarákokat. Néha hosszú perceket töltök a társaságukban.
Bokros Lajos a szegénység elleni küzdelem jegyében?
Nem csak Hamvas, hanem többen is, akiknek volt szerencsétlensége átélni, fogalmazta meg, hogy a bolsevik azért tud olyan jól hazudni, mert saját maga el is hiszi, amit hazudik. Mintha nem épp maga Bokros Lajos lett volna az, aki családellenes intézkedéseivel őket a szegénység útján elindította!
Az embernek tényleg nehezére esik indulatok nélkül beszélnie bármelyikről. Ezek a sokszorosan leszerepelt senkik nemhogy eltakarodnának összeharácsolt javaikkal, hanem még van pofájuk a mai napig osztani az észt. Mert még csak rettegniük se kell a híres-hírhedt „népharagtól”, ehelyett nyugodtan mászkálhatnak az utcán.