2015.08. 11. Ma is tanultam valamit
http://index.hu/kedves_roma_ez_meg_mi_a_szar/
Tanácsom a mai fiatalokhoz. Az alaptétel. Gondold mindig annak az ellenkezőjét, amit a közvélemény, a korszellem és a köztudomás megkíván. Menj szembe a mainstream médiával és a kor szellemtelen szellemével! Ha valamiről azt mondanák, hogy “jó” te tudd, hogy tulajdonképpen hitvány és ha valamiről azt állítanák, hogy hitvány, te tudd, hogy jó és hasznos és eredeti. Cseréld fel az előjeleket! “Szép a rút és rút a szép.”
Mindezeket kivetítve a fentebb belinkelt talmi huncutságra jó ha észben tartod, hogy azok a bizonyos rómaiak jóval tisztábbak voltak a mai átlagpolgárnál, akinek a vertikális és horizontális lakótömbjébe dróton keresztül, vacsoraidőben érkeznek a havi vérzések, a hüvelygombák és az Espumisan kapszula groteszk audiovizuális kavalkádjai. Vagyis Kedves Barátom, ma is tanultál valamit, és ha a kakast nem csak a húsáért szereted, akkor éberséged által tudnod kell, hogy tulajdonképpen -ha nem vigyázol- ma is hülyébb lettél valamivel.
Képzeljük el ezt az indexes barátaink tollából: “Bizonyos hasszid törzsek ugyanazzal a szivacsdarabbal töröltek segget.” Vagy: “Lehetséges, hogy Mózes sosem mosott lábat és minduntalan az orrát túrta?”
Mert a kecske által seggbe rakott Próféta, Jézus, mint baseball játékos, a fekáliában hempergő római, a szellemi fogyatékos japán katona, a görbelábú, bőgatyás magyar bőven belefér a szólásszabadságba, kivétel ez alól természetesen a nevükön nevezhetetleneket, akik a pragmatizmus és a modernizmus Sugallat nevezetű űrhajóján lassan elérkeznek a semmibe, hogy kitűzzék rá a mindenség zászlaját. És aki netán odáig merészkedik, hogy nem tapsol önfeledten és felállva a levezényelt “űrbravúrnak” és aki oly pimasz, hogy a “mindenséget” egyszerűen csak “semminek” deklarálja, az minimum maradi, de az is elképzelhető, hogy csak egy szemét és elvetemült náci, akit vissza kéne teleportálni(teledeportálni) a sötét és nyomorúságos középkorba.
atyafipeca.hu 
Figyeljük meg a cikk állításainak sziklaszilárd megalapozottságát! Ez kettő darab hivatkozás lenne. Az egyik egyetlen régészeti leletre vonatkozik, míg a másik egy link egy angol nyelvű cikkhez, amelyben bár bizonyítás nincs, helyette van újabb tíz link olyan oldalakra, melyeknek a megbízhatósága az itteni szenzációhajhász szennylapokéhoz mérhető. Talán az Encyclopædia Britannica honlapja kivétel lenne, de mivel ők csak valamikor a ’60-as évek vége felé vezették be a ‘holokauszt’ szócikket (az ’56-os kiadásban még csak munkatáborokról és éhezésben/végelgyengülésben elpusztult kényszermunkásokról volt szó), ezért minimum holokauszttagadó nácziknak minősülnek, az ilyen források pedig tudjuk mind, hiteltelenek. ^_^
Érdekes ez az internetes jelenség, hogy mindenki mindenki másra hivatkozik, ez a lánc pedig az esetek nagy többségében minden konkrét állítást elhagyva magából körkörössé válik. Az ilyen jelenség végtermékét urban legendeknek nevezik ma – ha más csinálja.
Bizony-bizony. Ez a kérdés biza nagyon alaposan körül lett járva tudósaink által. 🙂 Kérem szépen ez megkérdőjelezhetetlen. Ez nem lehet vita tárgya (trágya).
“Számomra általános életelv, szeretni, amit ellenfelem gyűlöl, megőrizni, amit elvet, egyszóval éppen azt tenni, amit nem akarna látni. Ellenségeimnél ily módon lelek állandóan tanácsra.” Metternich
Ha a nagyokos indexes az általa primitívnek tartott ókori viszonyokat figurázza ki, akkor a nagyszerű modern világ eme egyáltalán nem egyedülálló ízléses jelenségét vajh mily szavakkal illetné? Szemmel látható a “fejlődés”, ugye?
Ez a kis videó akár a modernitás szimbóluma is lehetne. Sárban, mocsokban teljesen lefokozott tudatállapotban való fetrengés, egyre lejjebb csúszás, földhözragadtság és az arctalan tömeg ujjongása, tapsa a végromlás felett.
Ó, ez semmi.
Na de ez: http://www.deres.tv/20130724/kazantip-europa-legmocskosabb-fesztivalja-18
Meg vagyok lepve, hogy még nem minden fesztivál ilyen, hogy a Szigetre járókban még van annyi gátlás, hogy ne teremtsék meg a nemzetek valós olvasztótégelyét ott helyben. Ez nagyon jó érvnek tűnik arra a kérdésre, hogy miért nem jár az ember “bulikra”.
Milyen kellemes érzés, hogy mióta a Krím újra Oroszország része, az ilyen teljesen elképzelhetetlenné vált ott. 🙂
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/sarban-pozolt-az-ifju-par-2081817
A modern tudomány hígvelejű idiótizmusára számtalan példa hozható fel. Elég 15 percet (!) szánni az úgynevezett tematikus csatornák végiglapozására, máris világossá válik, hogy a mai populáris természettudományosság még a primitív babonaság szintjét sem éri el. Zavaros, inkoherens, súlyosan önellentmondó “természettudományos” fantazmagóriák felböfögését láthatjuk mindenhol. Ne is beszéljünk a “Mindentudás Egyeteme 2.0” című eszetlenségről, ahol még mindig a “darwinizmus bizonyítékai” a legfőbb zsinórmérték.
Arra kérek mindenkit, hogy vegye tradícionális górcső alá a progresszivisták gránitba vésett (értsd kapitális ostobaságok) egyik alapvetését:
“Az ősember, mivel nem ismerte a természeti folyamatokat valódi okát, félt tőlük, ezért megszemélyesítette azokat.”
Ugye ismerős tétel. Mondja már meg valaki, hogy egy perszonifikáció vajon miért és hogyan csökkenti bárkinek bármitől való félelmét?
Lehetne történelmi pszeudomítoszok tucatjait is ide sorolni, de a jelenlegi “fecsegésszabadságról” szóló törvényük nem teszik lehetővé ezek kimerítő analízisét …
POSEIDON
Az egyik kedvencem Rátóti előadásában. Általában ezzel hajtom álomra a fejemet és mindig elragadtatnak Béla bácsi képi mondatatai.
“Különösen azok mondják ezt, akik elvakultak a homéroszi Olimposz ragyogásától, inkább azok, akik e ragyogásnak csak legfelső síkját látják! – a tengert csak a partról. Sohasem merészkedtek beleugrani vagy csónakba szállni és közvetlenül belenézni a mélységbe, bozontos hínárba, vad sziklák tövébe, ahol polipok sunyi, sóvár szemmel, zsákmány reményében, mohón lapulnak. Nem látták őt a vízben, dagadva, örvénylő habokkal és mély sustorgó mormogással tajtékzani. Van úgy, hogy a szirteken ül, s mint a király nézi hullámlovait, hogyan vágtatnak neki a nyers köveknek. A legtöbbször azonban ő maga is felül a hullámra és a játékban részt vesz. Hínárt tép a fenékről, megkoszorúzza magát vele, s a prüszkölő vizeken nyargal. Mikor elfárad, kiválasztja a legfehérebb sziklát, a napra fekszik és elalszik. A tenger ilyenkor meg se rezzen, és a szél barlangjába vonul. A halak a növények közé bújnak, és a hullámok leányai a vad tengerlovak mellett alusznak mélyen a sötétzöld fenéken.”
“Mindig van abban valami szánalmas, ha valaki egy istenségre azt mondja, hogy: nem lényeges. Szánalmas? Miért? Mert abban az emberben valami nincs meg. Lehet-e szánalmasabb az, akiből a tisztelet a torzonborz Poseidón haragja, játéka, mérge, kacagása iránt hiányzik? Van-e szegényebb ember a földön, aki nem tud a tengerben játszani a vízzel, s az erdőben csatangol értelmetlenül félnapokat, és nem akad a torkán a lélegzet, amikor a szél zúg a lombok között. Nem találkozott soha az ibolyabarna fürtös fejével: az erdő árnyékában és a tengeri szirteken?”
“…közvetlenül belenézni a mélységbe, bozontos hínárba, vad sziklák tövébe, ahol polipok sunyi, sóvár szemmel, zsákmány reményében, mohón lapulnak.”
Hát nem gyönyörű?!
POSZTMODERN POSEIDON
Mit csinál a Posztmodern Poszeidon? Keresi a a tabletjét? Underwater Games for Android?
Az okostelefonjára keresi a legújabb navigációs applikációt ugyanis elfelejtette merre van észak.
Érdemes megfigyelni Poseidon negrid vonásait.
Inkább tellurikus, mint uránikus vonásokkal bír, a kifordítottság (viparyaya) klasszikus példája.
Kétségtelenül. Földalattiság, démoniság, rontottság.
posztmodern=post mortem.
Valóban eltévedt a világ. Példa 1: párom egy siófoki hotelben dolgozik recepción. Rengeteg a bárgyú, eltévelyedett. Mondhatni csak az. Egyik nap mesélte, hogy a pultnál egy idegesebb férfi tanácstalanul nézi a papírjait, majd végül felteszi a kérdést, vagy inkább kijelenti: neki nem is ide kellett volna jönnie, hanem Hajdúszoboszlóra. Amúgy Szegedről érkezett ez a virtuális, felületén kiszínezett világából való észlény. A magyarázata: GPS hozta idáig. Véletlenül sem ő baszta el. Szegedről Siófokra, Hajdúszoboszló helyett. Saját városán belül, talán még az utcájában is eltéved. Máig nem értem hogy sikerült.
Példa2: nyitnom kellett egy folyószámlát egy hitelhez. Az ügyintéző hölgy kérte az email-címemet, majd küldött rá egy üzenetet, hogy meggyőződjön hogy jól rögzítette. Kérte hogy nézzem meg az okos telefonomon, hogy megérkezett-e. Mondom, nekem nincs okostelóm. Nincs? Hát akkor hogy fészbúúúkozik? Válasz, nincs fészbúúkom. Felnéz, nagy csodálkozó szemekkel és olyan hanglejtéssel kérdezett, hogy azt visszaadni lehetetlen. A rácsodálkozás és a döbbentség abszurd elegye: nincs fészbúúúkja? Akkor mi a hobbija? Hirtelen gondolkodóba estem a kérdésén, és nem igazán értettem. Majd röviden visszakérdeztem: miért? a fészbúk az hobbi? Innentől kezdtem élvezni a kialakult helyzetet. Válasz: Hát igen, mert olyan sok jó dolgot megismer az ember, rá lehet találni sok ismerősre, jókat lehet chatezni … a többit nem is akartam hallani, kértem hogy siessen, mert nincs sok időm. Ez egy bank volt.
No, akkor nem vagyok egyedül…
Nekem meg az alábbi készülékem van 10 éve, semmi okot nem látok arra, hogy vegyek egy simogatós-rendszeresenlefagyós-napontakétszerfeltöltendős vackot.
Múltkor Pesten a belvárosban elővettem, nagyjából 3 percet beszéltem rajta, közben úgy néztek rám az urbánusok, mintha leprás lennék, de legalábbis szellemi fogyatékos vagy hajléktalan. 🙂 Ja, és velük ellentétben nem a zsozsóról ment a duma…
Ez GPS-es dolog nagyon nehezen hihető. Ha mégis igazat mondott a fazon, akkor még két év, és elég egy hetes áramszünet, hogy a modern emberiség 80%-a fizikailag kipusztuljon.
Egyébként tavaly, mikor először jártam Atyafiéknál (én is Szegedről indultam) tökéletesen meg lettem voltam beszélő helymeghatározó nélkül, de – valljuk be őszintén – a sok elkerülő út és körforgalom miatt olykor szükség van (lehet) GPS-re. A táblázás sem mindig mérvadó, mert azok mindenáron a fizetős utakra akarnak terelni.
Emlékszem, hogy a nyolcvanas években még elég volt két dolog a pontos helymeghatározáshoz: a templomtorony, meg a józan paraszti ész.
“Emlékszem, hogy a nyolcvanas években még elég volt két dolog a pontos helymeghatározáshoz: a templomtorony, meg a józan paraszti ész.”
Előbbi még úgy ahogy van, utóbbi azonban kiveszett a világból.
Ilyenkor nyugodtan engedd el magad és mondd azt, hogy szenvedélyed a pinaszőrgyűjtés. Jó hangosan kell mondani, hogy a hátrébb állók is értsék.
Detto. 😀
Hegyeshalmi Ricsi egészen Záhonyig bűzlő cikket írt a szarról!
Azt is lehet mondani, hogy a cikk műfaja óda a WC papírhoz.
Kíváncsi lennék rá, hogy Ricsi lemerné-e tenni a valagát mondjuk valamelyik nagy bevásárlóközpont WC-jének ülőkéjére, miközben a mellette lévő gondossan elválasztott fakkban egy hajléktalan tisztálkodik? Arra is kíváncsi vagyok mikor jelenik meg Ricsi cikkének folytatása az avarok, longobárdok és frankok ürítési kultúrájáról, a csónak pereméről az Elbába piszkító vikingekről nem is beszélve.
Tisztelt Uraim! Felháborodásomnak adok hangot, amiért ilyen stílusban nyilatkoznak kis honi kakozófusunkról, aki egyben a tágabb Kárpát-medencében is ismert kakologikusunk. Ő a kakofília nagy hirdetője, már az apja is az volt, kakomártír, aki az el nem ismertség nyomása alatt kakopisztolyával önmagát kakonlőtte.
http://mesetleg.blogspot.hu/2014/05/tizenhatodik-bejegyzes-kis-rovid.html
🙂