–

2015.11.20.

“(…) Amolyan – legyünk engedékenyek – kritikaféleségként hallottam már sokszor, hogy a tradicionális szellemiség és az ebből kifolyó társadalmi-politikai elvek képviselői “túlzottan szigorúak”. Nos, ez mondjuk a különböző szekták demonstráltan “boldog” tagjainak arcára merevedett bárgyú vigyor vagy egy Gáspár Győzike viszonylatában kétségtelenül igaz. De aki ezt nézi, az semmit nem lát. Mert elsősorban is azt kell megvizsgálni, hogy mivel szemben vagyunk szigorúak. Mert az ember megrontásán és alászállításán, a tudat kioltásán és a világ tönkretételén, röviden a sötétség uralomra juttatásán fáradozó erőkkel szemben (amikről természetesen nem az általános szuggesztiók és hiedelmek alapján döntjük el, hogy azok, amik) valóban szigorúak vagyunk. Önmagunkban a végletekig elmenően, a külvilágban pedig amennyire lehetséges. És nem azért, mert nem tudnánk amolyan cukrosbácsik hangján szólni. Hanem mert a világ jelenlegi állása szerint egyetlen normális és ép lelkű embernek sincs más választása.”

http://www.tradicio.org/baranyi/harc%20suprematia.htm