2015.12.08.
»egy világ vége« sosem volt, és soha nem is lesz más, mint egy illúzió vége”.
Nem képes komoly „lelkiismeret furdalás” és egyéb negatív következmények nélkül megsemmisíteni ellenfelét az, aki hisz az ellenfél létének realitásában. Ellenben aki tisztában van vele, hogy – a mahãyãna buddhista tradíció kifejezésével élve – sarvam sunyam (’minden Üres’), nem hisz semmiféle ellenfél létében; a nem létező ellenféllel szemben természetesen nem érez sem averziót, sem félelmet, sem egyebet; mivel nem érez semmit, lelki állapota nyugodt maradt, így képes higgadt, hatékony cselekvésre, amelynek során pusztán azt a tévképzetét küszöböli ki, amely álomszerű képződményként ellenfelét maga elé vetíti. Az ilyen értelemben felfogott ellenségre mért megsemmisítő csapás pillanata tulajdonképpen analóg a tematikus gondolkozás praxisa során végrehajtott distractio műveletével. A distractio pillanatában Önmagamat tisztán Siva-i állapotomban tapasztalhatom meg, ez egy olyan autonóm tett, amelyben a végső szabadság lehetősége nyilatkozik meg. A halálos lövedék, a nyílvessző kiröppenésének pillanatában vagy amikor a kard végzetesen lesújt, csupán egy álomalak tér vissza a maga ontológiai helyzetébe: az „Ürességbe”. „Kelj hát fel! – mondja a Bhagavad-Gítában (11:33) az Önvaló egyik reprezentánsa, Krsna – Készülj a harcra… Győzd le ellenségeid… Én már halálra ítéltem őket, te csupán eszköz lehetsz a harcban.”
atyafipeca.hu 
’Ugyanígy másképpen’: „Megértettem, hogy a ’Harc’ a halálban gyökerezik. Ha választani kell élet és halál között, az embernek habozás nélkül a halált kell választania; ez nem különösebben nehéz, csak légy eltökélt, és törj előre.(…)
Élet vagy halál – ennek szorításában alig lehetünk biztosak abban, hogy a helyeset választjuk. Persze mindenki az életet választja. Hajlamosak vagyunk rábeszélni magunkat arra, hogy valahogy életben maradjunk. De gyávaság, ha úgy maradunk életben, hogy igaz célunkat nem értük el. (…)
Tekinthetünk a világra úgy, mint egy álomra. Mikor rémálmot látsz, felébredsz és megnyugszol, hogy csak álom volt. Azt mondják, a világ, amelyben élünk, cseppet sem különbözik ettől…”