2016.01.09.
Vettem magamnak egy elektromosat a “hagyományos” mellé. Az alapfogások elsajátítása miatt felkerestem a YouTube-ot, ahol is ezt a két gyöngyszemet találtam. Nem, itt most nem a borotvákon van a hangsúly, hanem az emberen, aki a borotvát a kezében tartja. Mert minden szimbolizmus. Még a hangsúlyozás is.
😀
Engem legfőképp a kézművesség ragadott meg a videóban. Mondjuk az én életemben a kézművesség annyi szerepet játszott eddig, hogy egy könyvespolcot eszkábáltam össze. 33 éves voltam akkor. Mert hát adjuk meg Krisztusnak, ami a Krisztusé. (Igen, mindenből képes vagyok viccet csinálni, a mászolygó mindenemet.)
Én azóta nemigen használok elektromos borotvát, mivel…
(1) rájöttem, hogy időben ugyanannyi vesződés a ficni ottmaradt szőrszálakat levadászni vele és kitakarítani az egész miskulanciát, mintha csak sima “biztonsági borotvával” lezúznám kétoldalt az egészet;
(2) hála a modern szcientizmusnak, láttam a mikroszkopikus felvételeket, hogy a sima borotva milyen szépen nyesi le keresztben a szőrszálakat, míg az elektromos egyszerűen hosszában letrancsírozza;
(3) az arcszőrzet férfias (nem a plüssfiús borosta! — a bajusz az, amit pödörni lehet, a szakáll az, amit fésülni lehet!)
(3) magyar férfi amúgy is (minimum!) bajuszt hord 🙂
És végezetül csak a remek mondást idézném valaki dédapjától: nem is bajusz az, ami hátulról nem látszik!
Jóccakát.