2016.03.23. Humánerőforrás menedzsment
“A Zarathustrában, annak egy ismert szakaszában megtalálható a válság hátterének legnyomatékosabb megfogalmazása: “Azt mondod szabad vagy? Meg akarom ismerni a benned uralkodó gondolatokat. Számomra nem az fontos, hogy megmenekültél-e egy igától, hanem az, vajon azok egyike vagy-e, akiknek joga van lerázni az igát?”
A harmadik képen beszédes az a póló felirat. “Itt minden Rólad szól”
Ön résen van! 🙂
Ön ébren van! 🙂
Érdemes elmélyedni régi felvételek rabszolga tekinteteiben.
A végén eljutunk odáig, hogy az egykori iskolázatlan rabszolga felülmúlja a mai átlagpolgárt. De így még jobb: A mai “átlagpolgár” alulhaladja az egykori rabszolgát. 🙂
Baji Lázár Imre írja a “Leviathán vizein” című írásában, hogy “a tömegember századában a pénzhatalom soha nem látott, történelemformáló, létpusztító és ego-átalakító szerephez jutott.” Mintha ennek hatása lenne érezhető a világos értékrend, a szigorú, de felelős hozzáállás, a tisztelet kultúrája, a felnőtté-válást elősegítő példaadás, “uram bocsá” az önlegyőzés erényének elveit folyamatosan bíráló és “gyógymódként”, a modernista, “alternatív” felfogást erőltető felsőoktatásban is, melynek szétterjedő befolyása – a kötelező “továbbképzésnek” nevezett, valójában világnézetet közvetítő és azt számon kérő, agymosó tanfolyamok által is – megbízhatóan “termeli”, a köznevelés fegyelmezetlen, önző, nárcisztikus, elkényeztetett, ergo “szabad”, de önmagát általában remekül “eladni” igyekvő ifjúságának és infantilizálódó pedagógusainak – valójában inkább atomizáltnak, kiszolgáltatottnak tűnő – kaotizáló hadát, az amúgy is széthullóban lévő napnyugati társadalmak számára…Bár Evola szerint, ez legalább felgyorsítja a folyamatokat….
Mint a nagyszerű Konfuciusz mondja:
“A rend az, amikor az apa, apa, a fiú pedig fiú. A káosz az, amikor az apa, fiú, a fiú pedig apa.” (vö.: Arany-kor versus Setét -kor)
Minden olyan steril lett. Dizájnos stúdiók, remekre szabott öltönyök, rengeteg pixel, hangzatos beszédek, kényelmes élet. Már a telefont is simogatjuk. Minőségbiztosítás és minőségirányítás, pontokba foglalt és ábrán szemléltetett kézmosás. Pedagógus életpályamodell és sorolhatnám napestig. A rendszernek állandó önmaghatározásra és önigazolásra van szüksége. Valószínűleg gyógyíthatatlan definiálási kényszerben szenved. Minden olyan cunci lett. Olyan hangzatosan és látványosan üres. Minden szavunk elé nyugodtan odacsaphatjuk, hogy ál-. Pszeudo-világ. A mátrix mátrixának a pszeudo világának a pszeudo világa. Nagyon mély a nyúl ürege és amilyen mély olyan üres is. Itt mindent csakis tagadni érdemes.
Tengerbe, magunkba, vissza! Csak
ott lehetünk szabadok!
Nekünk többé semmit sem ad
ami kint van, a Sok.
A tömeggel alkudni ha kell
az igaz, mint hamu porlik el;
a mi hazánk az Egy, amely
nem osztozik:
álmodjuk hát, ha még lehet,
az Egynek álmait!