2016.05.06.
“Mégis aki az életet élvezi, önmagát elveszti.”
“Fontos, hogy minden másnak lássék, mint ahogy van, főként amiben kellemesen lehet szenderegni.”
“A korrupt lét korrupciójának homályában él.”
“A cél a védelem és a biztonság.”
“A különös az, hogy nincsen könnyítés, amely ne lenne valamiképpen a valóság elől való kitérés.”
“Az élet úgynevezett terhei könnyebbek, mint a súly, amit az ember a könnyítésekkel magára vesz.”
“Nemcsak csoportokba tömörül, hanem a csoportokat rendezi.”
“Megpróbál mellébeszélni és ha nem sikerül az ellenkező oldalról kezdi ugyanazt.”
“Minden könnyítés a valóságtól való félelemből fakad.”
“… és sző álmot világokról és népekről és eszmékről, amelyek nincsenek sehol.”
Hamvashoz és a Hagakure-hoz.
Memento mori:
„A vallás, a művészet és a tudomány egyre kevésbé képes érdemi választ adni „az” emberi kérdésre – vagyis a haláltudat fenyegetésére – ezáltal az emberek elveszítik önmaguk létezésének eredeti okát, (…) Ebben a közösségi és egyéni szinten zajló kiúttalan káoszban hányszor halljuk a kétségbeesett óhajt: valahogyan valami értelmet kellene adni az életnek! Mi tudjuk, mindez hiábavaló, amíg valaki meg nem érti az igazi kihívást: hogyan adjunk értelmet a halálnak…”
Innen merítve: https://atyafipeca.wordpress.com/2014/11/01/memento-mori/