Könyvek

“Könyvek” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Itt írnám, hogy az Ars Naturae legutóbbi, V–VI. évf. 9–12. számából van néhány példányom. Ha igényt tart rá valaki, jelezze.

    Annyiban tudok még segíteni, hogy esetleg a fenti könyvekbe is „be tudnék szállni” egy-egy példánnyal mecénási alapon, ha valakit érdekel valamelyik kötet. Csak ezt előtte külön egyeztetni kéne. Az Általános bevezetés és Erdei Zoltán könyve olyan alapvető művek, amelyeknek állandó jelleggel a könyvesboltok polcain kéne lenniük.

  2. Ez jó hír. Talán kibővíteném az előjegyzést még két Guénon könyvvel: “A kereszt szimbolikája” és “Az ember és sorsa a védanta szerint” című alapművekkel. Az a tény, hogy ezek a könyvek felbukkannak olykor a vaterán, (ronggyá olvasottan, 20-30 ezer forintokért) jelzi, hogy rájuk is lenne igény.

  3. Nem tudom, mi akadálya lehet A kereszt szimbolikája újrakiadásának, hiszen azt Baranyi fordította és pont egy kötetben volt A modern világ válságával (a Hagyomány Iskolájának kiadásában), amiből ugye később született 2. kiadás.

    Az ember sorsát nem valószínű, hogy újra kiadják, alighanem jogi-szerzői problémák is vannak, mert az ugyanaz az eset, mint „A lény sokféle állapota”: Darabos ferdítette mindkettőt, előbb úgyis újra kéne őket fordítani. Sajnos pont két doktrinálisabb jellegű művel történt ez… Egyébként ebbe a vonalba (mármint Az ember létesülése a Védanta szerint – A létállapotok sokfélesége – A kereszt szimbolikája) tartozik a rövidebb „Az infinitezimális kalkulus princípiumai” is, amit szintén jó volna egyszer kiadni magyarul. Még jó, hogy a Sophia Perennis kiadásában az életmű angol nyelvű fordítását hozzáértők végezték. (Tudom, aki nem tud angolul, azt ez nem vigaszalja.)

    1. A két Darabos fordítás valóban nem tartozik a “legjobbak közé”, de Virág László és Hertelendi Edina a “Les Etats multiples de l’etre” egyik fejezetét újrafordították és leközölték valamelyik Hastában. Ez a fejezet is bizonyítja, hogy Guénont igenis lehet jól magyarra fordítani, csak alig van olyan ember Magyarországon, aki ezt a munkát el tudná végezni.

      Halottam egyszer egy olyan véleményt, mely szerint azért nincs még a infinitezimális kalkulusnak magyar fordítása, mert Guénon ebben a művében a modern (?) Leibnitzre hivatkozik, aki pedig a “magyar tradícionális iskola” számára teljesen elfogadhatatlan… :-)))) Jaj.

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s