“Geggyöli”

2016.06.03.

A világ fejlesztési lázban ég. Mintha fejleszthető lenne a fejleszthetetlen. A minap valaki ezt bírta mondani a rádióban:

“A drávai és dunai vízi turizmus útvonalai fejlesztés előtt állnak, hogy minél több látogató érezhesse jól magát.”

Gyorsan lekaptam a polcról a jegyzetfüzetemet(agyfasz kalendárium) és nagybetűkkel belevéstem, hogy “turizmus” és “fejlesztés”. Uram, ments meg engem a világ magjavítóitól! Még aznap este lefekvés előtt a Balatoni almanachot olvastam, ami “véletlenül” a Badacsonyi distichlonnál nyílt ki és nem győztem betelni a látvánnyal, ami egy elsárgult és pinceszagú füzetecske lapján fogadott.

A világ meg lett geggyölve. Istent megfusizták. A horizontot meggörbítették. A felhőket megreparálták. Az embert megbütykölték. Az életszínvonalat kipofozták és feljavították. A hangulatot megteremtették. Az élményt felfokozták. A jólérzemséget alkotmányosították és szentté avanzsálták. Az embereket közösségekbe terelték, mondván az ember társas lény és az élmény csak akkor élmény, ha van kivel megosztani. Egyedül rossz, többen jobb, sokan még jobb, nagyon sokan kolosszális élmény. Progresszió, pragmatizmus, naturalizmus, relativizmus, empíria, racionalizmus, szentimentalizmus, humanizmus és evolucionizmus. Téveszmék, áleszmék, elleneszmék és cunciságos lózungok. De te mind bevetted, mind megetted.

“Én kérem legfőképpen hangulatra és élményekre igyekszem.” Hangulatos élményekre, vagy élményteli hangulatra. Mert semmi sem fontosabb, mint a jó hangulat.

A minap valakinek a csuklóján fura karkötőre lettem figyelmes. Karkötőn felirat: WORLD PEACE. Mondom neki: “szép, nagyon szép.” Erre ő: “Maga is hisz a világbékében?”. “Nem, én a világháborúban hiszek.”

Kolosszális petárdát kéne a valagatokba dugni! Akkorát, ami “elműködése” után minimum anális fisszúrában csúcsosodna ki, hogy egy kicsit sorjázzunk azon a kellemes és kedélyes hangulaton. Te, te nyalka magyar…

“Hánykolódtam, verítékbe fürödtem. Magával álmodtam a kurva életbe. Maga rohangált az üzem udvarán anyaszült meztelenül. A fenekéből egy gyújtott petárda állott ki, szikrákat vetett, maga megveszekedve iramlott lada hegyek között petárdájától lángot kapott a fa, ÉGETT MINDEN ROHADÁS ITT!!”