2016.06.06.
Állítólag Mede Ferenc példamutató vállalkozó, aki kitartóan harcol a jó ügy érdekében, legalábbis ezt szeretné velem elhitetni az itt elérhető “cuncira sikeredett” kurta kis filmecske. Számomra mindig gyanús, ha valaki “jó ügyeket” bütykölget, babrál és megpróbálja fennkölt nézeteit aranycelofánba csomagolva közre adni, méghozzá rémségesen közérthető formában. A Szent Korona Ballon már csak hab a tortán. Természetesen az “ellenoldal nevükön nevezhetetlen újságírói” azonnal rávetették magukat erre az igen magasan ívelő labdára, párdon ballonra, hogy ismét beletöröljék a lábukat abba, amibe általában mindig beletörlik a lábukat. A magát nemzeti oldalnak aposztrofáló tábor pedig újfent fel van háborodva, pedig igazából véve nem történt semmi más csak a szokásos, történetesen az, hogy megint egy jó adag muníció lett leszállítva a megnevezhetetleneknek. Készséggel elhiszem, hogy a Szent Korona Ballon megálmodója nemes ember, aki a világ jobbá tételén munkálkodik, de hadd ne kelljen már pofát befogva elmennem az a tény mellett, hogy a Szent Korona Ballon számomra egy fájdalmasan szürreális és abszurd giccs, ami leránt és nevetségessé tesz egy magas szimbólumot, ideát. Persze most könnyen előfordulhat, hogy némelyek ismét “zsidónak” fognak titulálni, mert nem vagyok hajlandó lenyelni a háromgombócos nemzeti puncsot, de nekem van fogalmam a szépről és van sejtelmem az esztétikáról. Már hallom is a korszellem kísérteties hangját, miszerint “a szép relatív” és attól, hogy nekem “nem jön be”, “még másoknak tetszhet”.
Nincs is ezzel baj, akinek ízlik csak nyalja szaporán. Én meg maradok tisztelettel ismét fagyi nélkül, székek közé esve. Nácik között zsidó, zsidók között náci, vakok között látó, látók között világtalan. Honosok közt hontalan. Boldogok közt bús. Süljön ki a szemem, lőjenek főbe, daraboljanak fel, vessenek kútba, kötözzenek sínekre, de inkább leszek anyátlan és világtalan és világnézettelen, minthogy közös platformon legyek veletek, veletek a világ angyalruhában tetszelgő megjavítóival.
“Én nem rendelkezem fizikai valóval. Egy testetlen entitás vagyok, mely szabadon lengi be a tereket, s mely megfoghatatlan iszonyatot kelt, amerre csak jár.” És filléres bicskámmal, szörnyű sikolyok közepette, léggömböket hasogatok. Léggel és széllel bélelt bazárokat pukkasztok. Pukkk!
Annyit tennék még hozzá, hogy a Szent Korona nem magas, hanem a legmagasabb magyar szimbólum. Ezért van bennem olyan, amikor “hazafias” (tényleg, milyen egy hazafias?) vállalkozók pólóra, kulcstartóra, ördög tudja, mire rakosgatják. Jó lenne, ha már valaki elmagyarázná nekik, ha kell, néhány atyai füles igénybevételével, hogy a Szent Korona nem Iron Maiden, amit pólón is szokás viselni.
Bocsánat, a Szent Koronához még annyit, nem is annyira szimbólum, inkább úgy fogalmaznék: a legmagasabb magyar közjogi méltóság.
A szlovákok pedig (talán még az indexes fiúk is) asztalra felrakott lábakkal, sörrel a kezükben hangosan felnevetnek, mikor kitekintenek az ablakukon. És milyen jól teszik, hiszen magas a labda ismét.
Ismerős a helyzettelen helyzet. 🙂 Nemrégiben értem el, hogy mind a kuruc.inforol, mind pedig az indexről, origórol is kitiltottak egy-két nem tetsző komment miatt. Egyszerre voltam Habsburg és Haynau imádó zsidó, és Habsburg és Haynau imádó náci…De jó ez így. :-). A Szent Koronát nem véletlenül tartották a plebs elől elzárva évszázadokon át. A Korona inkább láthatatlan, mint látható. Ami most folyik vele kapcsolatban, blaszfémia.
Na ne gondold, hogy elfogadlak klubtagnak! 🙂
“….ha a világ botránkozik én rajtam, akkor tudom jó fele visz az utam….”
“Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik.”
🙂
ECCE HOMO
Látványosságot a népnek!