Guénon

“Guénon” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szívemből szóltál! Guénon ezen műve és a “Modern világ válsága” teljesen nélkülözhetetlen alapmű, elképesztően fontos és pontos, húsbavágó, talán különösen az utolsó három fejezet, de mindegyik. A nyugati világ látványos zavarodottsággal, fáklyával világítja a zsákutcába vezető utat, a lemmingek rendíthetetlenségével menetel “A Nagy Paródia avagy a fordított spiritualitás”-ba…
    “A helyzet további tisztázása érdekében el kell mondani, hogy itt egy olyan “infernális” eljárásról van szó, amely az “égi” eljárással próbál szembefordulni, és kívülről nézve ténylegesen is megvalósít egyfajta szembefordulást, habár az ilyen látszat csak illuzórikus lehet; és – mint ahogy azt már kimutattuk akkor, amikor arról a hamis spiritualitásról beszéltünk, amelyben azok a lények, akik eljegyezték magukat egyfajta “fordított megvalósítással”, elveszítik magukat – ez az út csakis a tudatos lény totális “dezintegrálódásában” és végső felbomlásában végződhet.”
    (René Guénon: “A mennyiség uralma és az idők jelei.” 38. fejezet: “A tradícioellenességtől az ellentradícionalitásig.”)

  2. Még egy színvonalatlan és ártatlannak tűnő turisztikai műsorban is fellelhetőek azok a jelek, melyekről Guénon ír. Guénon tulajdonképpen mindenhol ott van.

  3. Annyit azért hozzátennék, hogy maga Guénon pontosítja, mi a különbség tradíció és tradicionalizmus között, szóval ezt a kifejezést jobb nem használni. Arról már nem is beszélve, hogy a sok süke-bóka szokott valami „tradicionalista” mozgalomról fantáziálni az ál-elitista összeesküvés-elméletekben.

    Egyebekben: „A modern világ válsága” után ez *a* krizeológiai alapmű, válságról beszélni ma úgy, hogy A mennyiség uralmát megkerüljük, nem lehet, különben csak üres fecsegés. Évtizedek távlatából is elő-előveszem, mindig fölmerül valami a világ állásában, amiről kiderül, hogy ez alapján értelmezhető, ráadásul gyakorta épp a „profán” vonatkozások. Még úgy is, hogy Guénon konkrétumokat csak nagyon megfontoltan említ. Mint valaki megjegyezte, nem csupán a jelen yuga és manvantara lezárulása, hanem egy egész kalpa kibontakozása megérthető belőle.

    Egyébként nagyon jó látni, hogy Guénon munkássága frissítő erővel hatott sok területen (még ha ez sokszor nem is bevallott), magyarul tényleg Vukics munkássága (pl. a belinkelt írás, ill. az azt megelőző, A szétzúzott Physis cserepei), vagy Wolfgang Smith írásai. Ettől függetlenül persze a „közvélemény” szemében a szcientista (ál)mitológia ma is egyet jelent a tudománnyal. Még ún. intelligens emberek se képesek megérteni pl. ezt az egyszerű különbséget. Azt meg, hogy másfajta tudomány is van (volt), mint amit az ún. technikai vívmányok és a felfedezés (sőt a haszonszerzés) hajtanak, egyenesen lehetetlen megértetni.

  4. Nem ledorongolás akart lenni. 🙂 Nyilván a maga kontextusában lehet róla beszélni, csak Guénon külön fejezetet szentelt a kérdésnek a jelzett műben.

  5. Tradíció és tradicionalizmus.
    “A tradícióval való minden visszaélés, így vagy úgy, de ugyanazt a célt szolgálja, kezdve a visszaélés legnépszerűbb formájával, amely a” hagyományt” rokon értelművé teszi a “szokással” és a bevett gyakorlattal, összemosva azt így olyan dolgokkal, amelyek az alsóbb emberi szinteket képviselik…”

Egy vélemény is számít és egy vélemény sem számít...

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s