2016.07.07.
“A legtöbb emberben nem lép fel az az igény, hogy teljesen önmaga legyen, mert a világ, a tapasztalati világ ennek ellentmond.”
83. Minden heteron (»más«) fel nem ismert auton (»önmagam«).
87. A világ azért van, hogy visszavegyem önmagamba. Vagy ami ugyanazt jelenti egy másfajta értelmezésben: azért van, hogy leválasszam önmagamról. A világot mint világot, mint heteront leválasszam önmagamról, és a világot mint potenciális autont visszavegyem önmagamba.
90. A tökéletes heteron a semmi.
91. Az objektum implikálja az akciót, és az akció implikálja a szubjektumot, mert a szubjektumból ered az akció, és az akcióból ered az objektum.
92. Minden objektivitás a tudat objektivitása.
(Solum Ipsum)
Az “auton-heteron” a metafizikai tradíció újkori megfogalmazásának valószínűleg legnagyobb jelentőségű fogalom párosa. Ezek elmélyült értése nélkül egy lépést sem lehet tenni befelé, felfelé. Van egy nagyszerű blog (mahasunya.blogspot.hu), amelynek szerzője egy nagyon érdekes megjegyzést tett a “heteron” fogalma kapcsán:
“…, a Lét: egy Tiszta Én-Önmaga, melyben a reflektált és a reflektáló ugyanaz, és amelyben megszűnik a kondicionált, faktikus önlét (és a névvel és formával ellátott sokaságok is [amik egyébként nem “heteronok”, hanem “eikonok”. Egyébként a “heteronok” feltevése a “szolipszizmuson” belül: önellentmondás].”
Eikon, azaz képmás. Persze a szerző a szolipszizmuson kissé mást ért, mint László András, hiszen azt mondja: “a szolipszizmus a tudat evidens preontológiai létmódja”
Én a következőképpen közelíteném a két álláspontot: A megvalósítás során a heteron karaktere folyamatosan átalakul, majd – a teljes leválasztást megelőző pillanatban – eikonná válik. Tehát az eikon a teljesen leválasztott – de még nem önmagamként visszavett – heteron.