“Az összes történelmi korszak közül csak egyetlenegyben tudnék megbékélten dolgozni: mint rabszolga a piramisépítő fáraók idején. Emeld a kőtáblákat, korbácsütések alatt, de lásd körülöttük az öröklét koronáját, érezd a piramisok körüli űrt, ami a menekvő idő nyomában támad! Az utolsó egyiptomi rabszolga is közelebb volt az örökléthez, mint a Nyugat bármely filozófusa. Az egyiptomiak a Nap és a Halál eksztázisában éltek. Nekünk csak kő és sír az ég! A modern világot átokként sújtják a véges dolgok kísértései.”