Akinek nem megy az angol, annak ajánlom felülről a haramadikat. A legfelső még frissnek mondható, a többi már évekkel ezelőtti, de remekül használhatóak azok is. Természetesen az extremo-szubjektív idealizmus szemüvegén keresztül szemlélve, megspékelve egy jó nagy adag semlegességgel és tisztességes befogadóképességgel. Pokoli nehéz, tudom, de jelenleg nincs jobb ötletem. Ez is csak a játék része. „Az optimizmus és a pesszimizmus is csak a lefokozott énséget fogják erősíteni.” V.L.
Természetesen vannak kétségeim és aggodalmaim, valamint kritikai meglátásaim a témában, de ezt most nem kívánnám kifejteni.
atyafipeca.hu 
Pár gondolat Gudjievtől, Ouspenskij tolmácsolásában, a “Ismeretlen tanítástöredékei”-ből:
Próbálja megérteni amit mondok: minden mindennel összefügg,
minden dolog kapcsolatban van egymással, semmi sem különálló.
Ezért minden csak arra halad, amerre haladhat. Ha az emberek mások
lennének, minden másképp lehetne. De ők olyanok, amilyenek és kö
vetkezésképpen a dolgok is olyanok, amilyenek.”
Ezt nagyon nehéz volt lenyelni.
„Nincs semmi, egyáltalán semmi, amit tenni lehet?” kérdeztem.
„Egyáltalán semmi” mondta.
„Es senki sem tud valamit tenni?”
„Ez egy másik kérdés. Ahhoz, hogy az ember tenni tudjon lennie
kell. És legelőször meg kell érteni, mit jelent lenni. Ha folytatjuk a be
szélgetést, látni fogja, hogy különleges nyelvezetet használunk és ah
hoz, hogy velünk beszélgethessen, meg kell tanulnia ezt a nyelvet.
Nincs értelme a mindennapi nyelven beszélni, mert azon a nyelven le
hetetlen egymást megérteni. Jelenleg ez meglepi önt. Pedig igaz. A
megértéshez egy másik nyelvet kell megtanulni. Azon a nyelven, amin
az emberek beszélnek, nem értik meg egymást. Később látni fogja,
hogy cz miért van így.
Ezután meg kell tanulni igazat mondani. Ez szintén furcsának tűnik
önnek. Nem érti, hogy meg kell tanulni az igazat mondani. Önnek úgy
tűnik, hogy ehhez elég a kívánság, vagy az elhatározás. Én azt mon
dom, hogy az emberek ritkán hazudnak szándékosan. Legtöbb esetben
úgy gondolják, hogy az igazat mondják. Pedig állandóan hazudnak,
akkor is, amikor hazudni szeretnének és akkor is, amikor az igazat sze
retnék mondani. Állandóan hazudnak, maguknak és másoknak. Ezért
senki nem érti sem önmagát, sem másokat. Gondolja meg – lehetne-e
ilyen ellentét, ilyen mély meghasonlás és ilyen gyűlölet mások néző
pontjával és véleményével szemben, ha az emberek képesek lennének
egymást érteni? De nem érthetik egymást, mert nem tudják saját ha
zugságukat megakadályozni. Igazat mondani a legnehezebb dolog a
világon és sokat és hosszú ideig kell tanulni az igazmondás képességé
nek megszerzéséhez. A kívánság egyedül nem elég. Az igazmondás
hoz az embernek tudnia kell, mi az igazság és mi a hazugság és elsősor
ban önmagában. És ezt senki sem akarja tudni.”
A beszélgetés az én kérdésemmel kezdődött: „meg lehet-e állítani a
háborút?” G. azt válaszolta: „igen, lehet. “Az előző beszélgetések alap
ján biztosra vettem, hogy a válasz ez lesz: „Nem, nem lehet.”
„De a lényeg az: hogyan?” mondta. „Ennek megértéséhez nagyon
sok dolgot kell tudni. Mi a háború? A háború a kozmikus befolyások
eredménye. Valahol ott fent két, vagy három bolygó túl közel került
egymáshoz: ebből feszültség keletkezik. Észrevette már, hogy milyen
feszült lesz, ha valaki egy keskeny járdán túl közel kerül önhöz? Ugya
nez a feszültség jön létre a bolygók között. Nekik ez talán egy vagy két
másodperc. De itt, a Földön az emberek elkezdik gyilkolni egymást és
éveken át gyilkolják egymást. Nekik ekkor úgy tűnik, hogy gyűlölik
egymást; vagy talán valami fennkölt cél miatt kell egymást gyilkolni
uk; vagy meg kell védeniük valamit, vagy valakit és ez nagyon nemes
dolog; vagy valami hasonló. Nem veszik észre milyen kis szerepük
van a játszmában. Azt hiszik, hogy van valami jelentőségük; azt gon
dolják, hogy jöhetnek, mehetnek tetszésük szerint, azt gondolják ők
döntik el, hogy ezt vagy azt teszik. De a valóságban minden mozdula
tuk, minden cselekedetük a bolygók befolyásának eredménye. És ne
kik nincs semmi jelentőségük. Aztán a Hold is nagy szerepet játszik
ebben. De a Holdról majd külön fogunk beszélni. Csak azt kell megér
teni, hogy sem Wilhelm császár, sem a hadvezérek, sem a miniszterek,
sem a parlamentek nem számítanak semmit és nem tudnak semmit se
tenni. Minden, ami nagy arányokban történik, kívülről van irányítva,
vagy a véletlenszerű, összetett befolyások, vagy az általános kozmikus
törvények kormányozzák.”
Ez. volt minden, amit hallottam. Csak sokkal később értettem meg,
hogy mit akart mondani nekem – azt, hogy a véletlenszerű befolyáso
kat hogy lehet eltéríteni, vagy átalakítani valami viszonylag ártalmat
lanná. Ez egy igen érdekes idea volt, ami az ,.áldozat” ezoterikus értel
mére vonatkozott. De mindenesetre jelenleg ennek az ideának csak
történelmi és pszichológiai értéke van. Ami igazán fontos volt, de amit
csak megemlített, így alig vettem észre és csak később jutott eszembe,
amikor próbáltam a beszélgetést visszaidézni, azok a szavai voltak,
melyek a bolygók és az ember közötti időkülönbségre utaltak.
És még akkor is, amikor visszaemlékeztem rá, hosszú ideig nem fog
tam fel ennek az ideának teljes értelmét. Később sok minden erre
épüli.
Szárnyas szavak!