Mennyivel keményebb és tisztább mint az egyházi latin, ráadásul ilyet már nem igen hallani. A sorozatot egyébként nem tekintettem meg, mert ebből a két perces részből is tisztán kiviláglott számomra, hogy megint csak valami talmi huncutsággal van dolgunk, ami hemzseg a jelenkor beidegződéseitől, de inkább sugalmaitól.
Természetesen, mint az köztudott a rómaik vegytiszta protofasiszták és ősnácikok voltak, akik mindenféle maskarába öltözve, -a felsőbbrendűségtől és a tekintélyelvűségtől csordultig telve- sanyargatták a fél világot. Itt vannak példának okáért ezek a szegény germán törzsek. Asszonyaik gyönyörűek, gyermekeik szépek és csak élni szeretnének valahol. Egy talpalatnyi földre vágynak, ahol békében élhetnek, míg meg nem halnak. És akkor jönnek ezek a szarházi rómaiak és elkezdik őket szivatni! A kurva anyjukat! Egyenlőséget!
atyafipeca.hu 
Én sem láttam a sorozatot, de kétlem, hogy a netflixes készítők a germánok iránti gyengéd, karitatív érzéseiktől, mély empátiájuktól indíttatva gyártották volna le a Barbárokat. Sokkal inkább az állandó nótát fújják: a Rómával szembeni gyűlöletet. Ennek egyik kicsúcsosodása volt évekkel ezelőtt a Spartacus-sorozat.
A filmgyártás az egyik leghatásosabb mágia, melynek tüzét szakadatlanul táplálni kell, nem is fáradnak e téren a felforgatók. A bamba vulgus pedig eszi, zabálja a termékeket, ki sem látva a tompaságból. Film Katinkáról, film Lengyel Zsolti néniről (Karikó), film Zselenszkijről… Már a dolog puszta abszurditása láttán derengenie kellene valaminek.
„Én sem láttam a sorozatot, de kétlem, hogy a netflixes készítők a germánok iránti gyengéd, karitatív érzéseiktől, mély empátiájuktól indíttatva gyártották volna le a Barbárokat.”
Természetesen nem.
A filmezés valahol ördögi. És vele együtt a vágás is az.
A film műfajában sem lehetetlen értéket közvetíteni, de kétségtelen, hogy a mainstream nem erre használja.
Ha megnézzük akár az utóbbi fél évszázad filmtermését, látni fogjuk, hogy az esetek nagy részében olyan filmeket kapott fel a média és ölelt keblére a kritikusok hada, amik valamilyen “nem túl jó szándékú” üzenetet igyekeztek lenyomni a néző torkán. Néhány kiragadott példa: 2001 – Űrodisszea: a sivatag közepén tetvészkedő majmok nyomorult hordájából alakult ki az emberi faj, “természetesen” egy földönkívüli értelem beavatkozása révén; Gladiátor: az Impérium, a császárság egyet jelent a zsarnoksággal, már a régi rómaiak is köztársaságot akartak; Amerikai história X: a szkinhed srác börtönbe kerül, ott ráébred, hogy rasszistának lenni rossz, főleg miután a saját árja cimborái megerőszakolják a zuhanyzóban; Philadelphia: a meleg ügyvéd fekete kollégájával összefogva revansot vesz az őt diszkrimináló fehér főnökein; Mátrix: a mesterséges intelligencia által kreált álomvilágból felébredvén csak egy még nyomorultabb és kilátástalanabb valóság lehet a “jutalmad”. A sor napestig folytatható.
A manipulálást az utóbbi 10 évben kezdték csúcsra járatni, főleg a különböző szuperhősfilmek és az épp aktuális Star Wars-epizódok révén. Vélhetően a lejtőn nincs megállás, a következő 10 év még durvább lesz, amit a filmfogyasztási szokások átalakulása is felerősít majd (Netflix, ilyen-olyan streamingszolgáltatók térnyerése, akik jó alaposan megszűrik a kínálatot).
Így van. És minél több benne az igazság a hamisság kontójára, annál veszélyesebb.
Egy Bud Spencer és Terence Hill „akotás” csak simán a bóvli kategória. Nem lehet rajta elcsúszni.
Így igaz. Nem is beszélve a masszív mítosz- és eredetrombolásról, amit olyan felforgatóüzemek végeznek, mint a marvel. Ősi isteneket négerekkel, nőkkel ábrázolnak (Heimdall, Thor stb.), teljesen eltorzítják a mítoszokba, teremtéstörténetekbe foglalt tradicionális tanításokat. Egyébként a feminista propaganda különösen virulenssé vált az utóbbi egy évtizedben.
René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei
-A szimbólumok megfordítása
-Neospiritualizmus
-A pszichikus és a spirituális összetévesztése
-Pszichikus maradványok