2012.12.02. Az egyenlőség és a szabadság irracionalitása

A mai naptól fogva létrehoztam egy “A Törekvő Horgász” kategóriát, amiben főleg Julius Evolától, René Guénontól, és Hamvas Bélától olvashattok kiváló és mélyről jövő gondolatokat. Persze csak az, aki akarja. Ezért is a külön kategória… A fenti szerzőkről – bármennyire is szeretném – nem tudok olyan közhelyes ismertetőt írni, mint az napjainkban megszokott, mert félek, hogy akkor elmennék a lényeg mellett. Talán, nem veszitek nagyképűségnek, ha azt írom, hogy amikor Guénon valamelyik művét lapozom, akkor “magamat hallgatom” és amikor Evolát olvasom, akkor szintén a saját mélyen lappangó érzéseim, ködbe burkolózó gondolataimmal találkozom, de már egy jóval megragadhatóbb síkon, egy jóval magasabb minőség síkján, a rend, és a rendezettség síkján. A fentebb említett szerzők valami olyasvalamit villantanak fel, valami olyasvalamit próbálnak megragadhatóvá, vagy csak egyszerűen megláthatóvá, észrevehetővé tenni, amitől a törekvő ember valóban nagyon messzire juthat. Mindezt nem a manapság divatos “new age” szellemében, a tudatalattid csodálatos hatalmával nyakon öntött olcsó ezoteriával, valami ízléstelen és giccses érzelmi ömlengéssel, vagy akár a szeretet és az összeölelkezés testvériességének pátosza jegyében. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a tradicionális metafizika még véletlenül sem tartozhat a manapság oly divatosan hangzó ezoterikus irányzatok egyikéhez sem. A fenti szerzők könyveit bújva olyan egyedi tudás, olyan lét-, és életszemlélet, valamint kritikai képesség birtokába jutunk, amivel egy könnyed varázsütésre lehull a lepel a modernnek és felvilágosultnak(elhomályosult) hazudott világról.
Szóval a téli hónapok csendjét néha egy-két drávai peca és ezen belül a tradicionális létszemlélet néhány morzsája fogja áthatni kedvcsináló gyanánt. A szövegekben fellelhető idegen szavak tömkelegét megpróbálom majd zárójelben téve magyarázni, hogy a kedveteket ne szegjem. László András valahol így fogalmaz: “Minket csak a törekvők érdekelnek, a többiekkel nincs dolgunk.”
Végezetül pedig egy idézet, ami most szorosan idevág:
“De az égben alighanem van egy minta, annak a szeme előtt, aki ezt meg akarja látni, s a maga bensejét a látottak szerint megszervezni. Az mellékes, hogy van-e valahol, vagy lesz-e : mindenesetre csak ennek az államnak az ügyeit intézheti, másét semmi esetre sem.” Platón
Kedves Törekvő Barátom! Kattints a folytatásra és én megmutatom, hogy milyen mély a nyúl ürege…
“Julius Evola, Pogány Imperializmus” részletei…