Balatoni kalandozások 2. rész
2011.09.11. Nomád betöréseim folytatása…
Csipás szemekkel, kivasalt fejjel talált rám a hajnal. A csomagtartóban tárolt vizes holmik bizarr szaggal töltötték meg a vackom és az éjszaka kilehelt pára tejüveget csinált a szélvédőből. Beindítottam a motort és tizenöt percnyi pöfögés után alpesi levegő töltötte meg az odúm. Hiába, az autó is egy remek találmány. Az igénytelen horgász mobilis otthona. Nélküle béna kacsa lennék. Ismét korán keltem, mert a Nyugati-övcsatorna kikötőjében, a yachtok sűrűjében, a lakatok, kerítések, dróthuzalok és lezárt kiskapuk csimborasszójában próbáltam meg a vízre szállást. Olyan volt a terep, mint 1941-ben Gibraltár. Sőt, meggyőződésem, hogy rosszabb…Istenem add, hogy ne fussak úszó aknára!
atyafipeca.hu 