René Guénonnal a Dráván

2013. 07. 05. és egy-két keresetlen gondolat, tőlem…

Nehezen tudtam erre az olvasmányra ráhangolódni és csak azoknak az Olvasóimnak tudom tiszta szívvel ajánlani, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy néha el tudnak vonulni egy csendes kis sarokba, mert ez nem az a fajta könyv, amit az ember a buszon reptében kiolvas. A Mennyiség Uralmát és az Idők Jeleit ajánlott nap, mint nap forgatni és akár többször elolvasni egy adott fejezetet a megértés könnyítése végett, mert ebben a műben kerülnek tisztázásra a Tradicionális Metafizikában használatos alapfogalmak, melyek szinte nélkülözhetetlenek azok számára, akik ezen a vonal mentén szeretnének tovább haladni. Most pedig ragadjuk meg az evezőt és ne legyünk restek kiülni egy homokpadra, egy jó könyv, egy hideg sör és egy pergető pálca társaságában.

“A Mennyiség uralma és az Idők jelei a magyarul megjelent művek közül a Biblia után hozzávetőlegesen a második legkomolyabb mű.”

(Dr. László András)

“René Guénonnal a Dráván” részletei…

Nagyok

A minap azon filóztam, hogy nem nagy kunszt halat fogni. Pláne nem akkor, ha azért megyünk, hogy halat fogjunk. “És mit fogtál, Palikám” -hangzik el gyakran az asszony kérdése, de sosem értettem, hogy miért firtatják. Hiszen, ha jobban belegondolok, azt sem szokás megkérdezni, este a munkából hazaérkezvén, hogy Béluskám ma sikerült beérned a munkahelyedre? Miért kérdezünk egyértelmű dolgokat? Mennyivel izgalmasabb lenne, ha mondjunk asszonykánk emigyen tenné fel az ominózus kérdését: “Már megint nem fogtál semmit, Béla?” Ugye mennyivel jobban hangzik? Mert elmenni pecázni és halat fogni nem nagy kunszt! Sőt, egyáltalán nem az. Viszont elmenni horgászni és nem fogni halat… Na az már valami, barátom, azért már érdemes valahová kiváltani akár az éves engedélyt is…

A fentebb látható felvételt megéri nagyban nézni, mert egy hangyabokányit térhatással bír)

“Nagyok” részletei…

Ormánság, a Nagybetűs Élet

2013.06.20. Avagy nem UL-nek való vidék…

Minden rosszban van valami jó – tartja a mondás. Lehetséges, hogy az Ormánság elmaradott vidéke az ájrópúnios és csuda modern országunknak, de azért ezen a vidéken még van lehetőségük a gyerekeknek az igazi szocializációra. Úgy is fogalmazhatnék, hogy nem csak a mesterséges szülői búra alatt, hanem azon kívül is élhetnek és ez nagyon a kedvemre van. Talpraesett, vásott srácok, akik egy nyári szünidő alatt többet élnek, mint egynéhány városi majom elkényeztetett üvegház-kölke, akinek összerezzen a lába egy kutya láttán és aki úszni is csak virtuálisan tanult meg, otthon, a számítógép előtt, gps jeladóval a valagában. Mert anyu és apu tesz róla, hogy mire te is nagy leszel, addigra marokszám zabáld az antidepresszánsokat és ne csak személyi edződ, de személyre szabott pszichiátered is legyen…

“Ormánság, a Nagybetűs Élet” részletei…

Cumi

 2013.06.08. Kajakos valóság show!

Ezen véres pennával írt bejegyzés most kivételesen betekintést enged az igazi kajakos életbe. Égi háború, alvadt vér, elviselhetetlen és gyötredelmes fájdalom, moszkítók tízezrei, küzdelem az elemekkel, Rapture teszt, pompás fenevad csukahalak, balinok és domolykók, találkozás Romfeld Ákossal, az erdélyi mágus fotográfussal és megannyi kaland!!!

“Cumi” részletei…

Drávai szociokrimi, avagy Rapture VJ Tail

2013.05.29. VJ Tail VS Yo-Zuri Crystal Minnow

“Sajnos” az utóbbi időben annyi műcsalit sikerült felhalmoznom, hogy feledésbe merült Mr. VJ Tailaki nélkül bizonyosan szegényesebb horgászatot tudhattam volna a hátam mögött. A kalandok után még ellenőrzést is kaptam és a rend éber őre nyomatékot adott azon véleményének, hogy már régóta szeretett volna találkozni a kenussal, akinek hírhedtsége még a legeldugodtabb holtág töklevelei alá is eljutott, de én rögtön kijavítottam, hogy ez nem kenu, hanem kajak. Akkor a kajakos – mondta és olyan tekintettel nézett rám, hogy…

“Drávai szociokrimi, avagy Rapture VJ Tail” részletei…

Paff der Zauberdrachen

2013.05.19. Pünkösdi bejegyzés…

Drávaságom még oly magas, hogy senki fia nem néz a környékére egy erősen retardált kajakos pecást leszámítva. A meder a víz építő és romboló munkájának következtében jelentősen átalakult az elmúlt két hónap során és a folyó minden sarka tartogatott valami nem várt meglepetést. Őszintén remélem, hogy a kajakos horgászat nem fog teret nyerni  hazánk sebesebb vizein, mert rövid idő alatt annyi puffadt pecást kerítenének kampóra derék búváraink, hogy ezt a műfajt muszáj lenne kormányzati szinten is betiltani és akkor mehetnék kockatóra kocázni, hajó nélkül, hajótalanul, balintalanul, sorstalanul.

“Paff der Zauberdrachen” részletei…

Busa Bódog és a haverok

Nyílt levél Busa Bódoghoz és egyebek…

Tisztelt Busa Bódog Bátyám!

Hatalmas megtiszteltetés a számomra, hogy férfiasan feszülhettünk egymásnak az Ormánsági Colosseum sátrának mélykék ege alatt, ahol az Abu kurbli túlvilági visítását visszhangozták a fák és ahol a karikába hajlott Cherrywood recsegését vitte a szél. Ön oly kiválóan és acélosan harcolt, hogy csaknem egy órán át és egy folyamkilométeren keresztül Ön lehetett a “das boot” kapitánya, kormányosa és hajtóműje is egy személyben. Elismerem, hogy Önnek sikerült eltérítenie a hajómat. Az események sodrásában én csak egy passzív statiszta lehettem, aki a történéseket inkább csak elszenvedte, mintsem aki aktívan részt vett bennük. Akárhogyan is történt a küzdelemből én kerültem ki győztesen és mikor bunkósbottal a markomban, terpeszben álltam Ön felett és mikor már a kecskebékák is lefelé fordították a hüvelykujjukat, miszerint elérkezett a recipe ferrum drámai felvonása, én balga lélek gyengeségemre ismét elkövettem azt a súlyos és megbocsáthatatlan hibát, hogy az Ön mókás és felettébb mulatságos szemébe néztem, aminek valahol egészen máshol kéne lennie, mint ahol ön azt viseli, szóval így esett, kedves Bódog bátyám, hogy Ön mosolyra fakasztott engem és kiesett… Bizony kiesett a kezemből a furkósbot és Ön ismét szabadlábon védekezhetett tovább. Mindezek ellenére Önnek tudnia kell, hogy bár párharcunk az eddig általam megtapasztalt minden lehetséges dimenzión túlmutatott, Ön kedves Busa Bódog bátyám úgy néz ki, mint aki benéz. Pont, mint Ildikó. A Lendvai. Ezt mindenképpen el kellett mondanom Önnek kedves bátyám, de ez ne legyen ok a bánatra, mert bizony mondom Önnek nincs szerencsétlenebb és szánalmasabb látvány, mint egy bús busa. Jobb, ha boldog a Bódog!

Tisztelettel: A kapitány (akinek egy kis időre kiesett a kormánykerék a kezéből)

Tovább is van, mondjam még? Kattints a folytatásra! 

“Busa Bódog és a haverok” részletei…